115 milliárdba is kerülhet a Kocsis Máté által 10 milliárdosra becsült sportcsarnok

Publikálás dátuma
2019.08.01. 08:49
Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke
Fotó: Népszava
Megadják a módját három év múlva esedékes kézilabda Eb-nek: az eseményre épített csarnok ára a legjobb esetben is százmilliárd forint körül járhat.
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett. 
Kocsis tavaly – ahogy ez a Hír TV riportjából is kiderül – úgy fogalmazott, hogy szerinte az infrastrukturális fejlesztésekkel együtt 10, akár 15 milliárd forintot is elérő beruházásokról lesz szó. Bár hangsúlyozta, hogy ezek csak becslések, már tavaly lehetett hallani olyan híreszteléseket, hogy a politikus nagyon alul lőtte a kiadásokat. Ezt pedig az időközben kiírt közbeszerzésre beérkező ajánlatok is visszaigazolták:
a legalacsonyabb ár is megközelítette a 116 milliárd forintot, míg a legmagasabb kevés híján 160 milliárd volt.

- tudta meg a G7 portál. A legolcsóbb ajánlatot egyébként a Mészáros Lőrinc és gyerekei tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. adta, így minden jel arra utal, hogy ők húzhatják fel a 20 ezer fő befogadására alkalmas csarnokot. Bár a társaságnak (most már) van tapasztalata a sportlétesítmények területén, hiszen Érden éppen egy stadionon dolgoznak, Velencén vízisport és rekreációs központot építettek, és a vállalathoz köthető a Puskás Akadémia sportcsarnoka is, ekkora projektbe még soha nem vágtak bele. A cég ugyan Mészáros Lőrinc egyéb érdekeltségeihez hasonlóan rohamosan növekszik, tavaly – három évvel az alapítása után – már közel 23 milliárdos árbevételt és 6 milliárdot közelítő profitot ért el, az új sportcsarnok azonban nekik is szintlépés lesz. 
A beruházás akkor is horribilis költségekkel jár, ha a  végső ár  elmarad majd az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvben közzétett 115,8 milliárdtól. Amire van esély, ez ugyanis annyival több a közbeszédben eddig szereplő költségeknél, hogy nem lenne meglepő, ha már csak emiatt is megpróbálnának valamennyit faragni belőle. Ilyenre volt már példa: a Fehérvár új stadionjánál például azt követően, hogy az első ajánlat sokkal magasabb lett a vártnál, az önkormányzat többször is egyeztetett a kivitelezővel, aminek eredményeként a műszaki tartalmat csökkentették és így az ajánlat is olcsóbb lett. Más kérdés, hogy annak a projektnek a költségei végül annyira elszálltak, hogy még az eredeti árat sem sikerült tartani. Mindenesetre a műszaki tartalomból valószínűleg itt is el lehet venni. A kiírásban jelezték is, hogy az első kör után még tárgyalnának az ajánlattevőkkel a részletekről, így talán van esély arra, hogy a végső ár végül a lélektaninak tekinthető 100 milliárd alatt maradjon – írja a lap.

A cikk megjelenése után a portál az új csarnokkal, illetve más, a kézilabda Eb-vel kapcsolatos kérdésekkel megkereste a Magyar Kézilabda Szövetséget. Mint írják, a szövetség válaszában mások mellett felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Máté becslése nem tartalmazta, és nem is tartalmazhatta az új csarnokot, ugyanis a Hír TV tudósításának idején még arról volt szó, hogy a budapesti mérkőzéseket a Papp László Sportarénában rendezik. Ez valóban a tudósítás zárásaként, a narrációban is elhangzik. A szövetség emellett hangsúlyozta, hogy „miként az MKSZ korábbi, július 4-én kiadott közleményében is szerepel, a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság infrastruktúra-fejlesztései nem tartoznak az MKSZ hatáskörébe, a szövetség a torna szervezési tevékenységéért felelős. Megismételjük tehát: az MKSZ-nek nem tartozik a feladatai közé semmilyen infrastruktúra-fejlesztés, semmilyen csarnok építése a 2022-es EB-vel kapcsolatban, éppen ezért nem kívánunk ezzel kapcsolatos építőipari, tervezési és kivitelezési folyamatokra reagálni sem most, sem a jövőben. Azt is szomorúan látjuk, hogy tudatosan vagy tévedésből, de következetesen összemossák a sportesemény szervezési költségeit az egyéb beruházások – például a későbbiekben más sport- és kulturális rendezvényeknek otthont adó csarnok – költségeivel. Hasonlóképpen, a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020-as Európa-bajnoksággal kapcsolatos rendezési kiadásaiba is abszurd lenne beszámítani az épülő új Puskás Ferenc Stadion költségeit.”

Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 22:27

A cégek büntetlenül trükköznek a szabadsággal

Publikálás dátuma
2019.08.01. 07:30
Egy magyar dolgozó egybefüggő szabadsága átlagosan csak 11 nap
Fotó: H. Szabó Sándor / ORFK
Noha sokan önként mondanak le szabadnapjaikról, minden tizedik ember a munkáltató rosszallása miatt nem megy vakációra.
A dolgozók elsősorban a saját maguk rabszolgái és csak másodsorban a munkaadóké – ez az egyik legfontosabb tanulsága annak a közvélemény-kutatásnak, amit a Népszava megbízásából készített a Publicus Intézet. Tavaly a magyar munkavállalók ötöde nem vette ki az összes szabadságát, és ennek legfőbb oka pedig a válaszok szerint nem a felettesei nyomásgyakorlás volt, hanem az „öndolgoztatás”.
A fizetett szabadnapokról lemondók 39 százaléka ugyanis saját maga döntött úgy, hogy egyáltalán nem, vagy csak kurtább szabadságra megy – különben nem tudná ellátni munkáját. További 22 százalék a hivatalos verzió szerint egyszerűen nem akarja kivenni az összes pihenőnapját, például azért, mert nincs rá szüksége. Arról csak találgatni lehet, hogy az előbbi két magyarázat mennyire önáltató – mert meglehet, valójában a vélt vagy valós főnöki elvárásoknak akarnak megfelelni a szabadságukról önként lemondók. Az viszont biztos, hogy a szabadnapjaik egy részét tavaly bennhagyó alkalmazottaknak 14 százaléka mondta azt, hogy munkáltatója nem engedi szabadságra. Bármilyen furcsa, a mérés azt mutatja, hogy minél képzettebb valaki, annál inkább úgy érzi: megszakítás nélkül kell robotolnia. Azoknak a diplomásoknak, akik nem vehették ki az összes szabadnapjukat, 69 százaléka érezte úgy, hogy csak ilyen megfeszített tempóban tudja ellátni munkáját. Így maga határozta el, hogy egyáltalán nem, vagy kevesebbet pihen. Ugyanez az arány a szakmunkások között 59 százalék.
Igaz, ennek a körnek az esetében megjelenik egy másik szempont is: 6 százaléka azoknak a szakmunkásoknak, akik lemondanak szabadságuk egy részéről, azért tesz így, mert azt szeretné, ha kifizetnék pihenőnapjait. Ez a motiváció egyébként a legfeljebb nyolc általánost végzett „szabadság-bennhagyók” között a legerősebb: e csoport 22 százaléka a szeretné megkapni a szabadnapok ellenértékét. (Esetükben nyilván a szükség felülírja a fáradtságot.) Mindenesetre az idei szabadságremények jobbak, legalábbis a munkavállalóknak csupán tíz százaléka gondolja úgy, hogy biztosan pocsékba megy pihenőnapjai egy része. Ez azonban csak formálisan örömhír, ugyanis azt jelzi: egyes ágazatok teljesítménye csökken, így kevesebb robotra van szükségük.

Többször keveset

Aki kiveszi az összes szabadnapját, jellemzően az sem tudja egy tömbben felhasználni pihenőnapjait: egy magyar dolgozó egybefüggő szabadsága átlagosan 11 nap. A diplomások ez az idő 16 napra nyúlik, a legfeljebb nyolc általánost végzők esetében viszont 8 napra rövidül.

Nyaralás papíron - de csak papíron

Évek óta bevett szokás, hogy a munkavállalók csak papíron veszik ki a szabadságukat, de valójában dolgoznak. Az így teljesített plusz napokat vagy akár heteket - többnyire az év végén – kifizetik a munkáltatók. Mindez azonban jogellenes, a szabadságot nem lehet pénzben megváltani – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Mindez főként a kisebb cégeknél jellemző, hiszen egy 5-6 fős vállalkozásnál, ha a például az egyetlen informatikus elmegy nyaralni, akkor nehéz megoldani a helyettesítését. Így a dolgozó és a munkaadó tulajdonképpen összekacsint, hiszen előbbinek jól jön egy kis pluszpénz, utóbbinak pedig nem fáj a feje a helyettesítés miatt – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Csakhogy mindez hosszú távon a dolgozók egészségének rovására megy, hiszen az éves szabadság éppen azért van, hogy kipihenjék magukat. Ha ezt nem teszik meg, fogékonyabbak lesznek a betegségekre, többet lesznek betegállományban. Hosszútávon tehát a munkaadók sem nyernek a szabadságok megspórolásával – figyelmeztetett Kordás László. Hasonló visszaélések a nagyobb cégeknél már nem annyira jellemzőek, ám miután a munkavállalók mintegy kétharmada kis és közepes vállalkozásoknál dolgozik, igen elterjedt gyakorlatról van szó – mutatott rá Kordás László. A közszféra egyes ágazataiban – például az egészségügyben, a közigazgatásban vagy az ügyfél-szolgálatoknál – a munkaerőhiány miatt hasonlóképp nehéz a helyettesítés megoldása, így szintén gyakran előfordul, hogy a dolgozók nem tudják kivenni maradéktalanul éves szabadságukat. A szabadságok kiadásával ugyanakkor lényegében büntetlenül trükközhetnek a cégek. A munkaügyi ellenőrök létszámát, és ebből következően az ellenőrzések gyakoriságát olyan mértékben lecsökkentette ugyanis a kormány, hogy ha most ellenőriznének egy céget, akkor az legközelebb 83 év múlva kerülne ismét sorra. A 4,5 millió munkavállaló közül tavaly például alig 70 ezer dolgozó foglalkoztatását vizsgálta a hatóság. A szakszervezetek szerint ezért nem is a valós helyzetet mutatja a munkaügyi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól szóló pénzügyminisztériumi jelentés. Aszerint ugyanis csaknem a felére csökkent a szabadságok kiadásával kapcsolatos jogsértések száma: 2017-ben még mintegy 6400, tavaly már alig 3700 dolgozót érintett a probléma. Azt azonban a jelentés is alátámasztja: a legtipikusabb jogsértés, amikor a szabadságot ugyan kiírják, a munkavállaló mégis dolgozik. - Varga Dóra 
Szerző

Golyóálló leplekkel védhetik Ádert: furcsa beszerzések a Készenléti Rendőrségnél

Publikálás dátuma
2019.08.01. 07:00
Áder Jánost New York-ban kísérik testőrei
Fotó: Bruzák Noémi / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Budaörsi ikerházat, limuzin osztályú Audi A3-asokat, de húsz lövedékálló lepelt is beszereztek a rendőrök, több mint 8 milliárd forint sorsát mutatja be egy nyúlfarknyi lista.
Modern, kétszintes otthon – egy ikerház fele – épül Budaörs egyik felkapottabb városrészében, nem messze a Kamaraerdőtől, udvarát a NER-korszak divatjának megfelelően mintás térkő borítja.  A Szalonka utcai ház szinte már kulcsra kész, azt azonban a körülötte serénykedő munkások sem tudják, ki költözik majd ide. „Talán a fővállalkozó megmondja” - mutat egyikük egy német rendszámú, E-osztályos Mercedes felé, a luxusautó azonban fél percig sem marad, elrobog az építkezésről.

Az állam vette, egy rendőri vezető használhatja

A beruházás a helyieken kívül talán senkinek sem szúrna szemet; mi is csak az Országos Rendőr-főkapitányság egyik nyilvános szerződéslistáján vettük észre, hogy valami készül itt, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közel 75 millió forintért vásárolt ingatlant az utcában, a tulajdonjogokat pedig az ORFK gyakorolja.
Hogy miért van szükség a házra, azt a rendőrségi dokumentum nem részletezi – egy utcabéli asszony viszont tudni véli, hogy szolgálati lakásról van szó. „Valami rendőri középvezető költözik ide vidékről, ezért a nagy felhajtás” - mondja lebiggyesztett szájjal. Ő egyébként az egyetlen, aki készséggel nyilatkozik az ingatlanról: a kérdés hallatán gyorsan csukódnak az ajtók, a ház közelében lakók sem tudnak semmiről. 
A helyiek láthatóan nem szeretnének „közegellenállásba” ütközni, ami érthető is, hiszen úgy tudjuk, hogy a költözködés óta állandó vendégek az utcában a járőrautók, napi szinten jönnek-mennek a rendőrségi Škoda Superb-k.

A szerződéslistáról egyébként nem derül ki egyértelműben, hogy a megvásárolt ingatlanban egy vagy több lakást létesítenek.

Kell még száz Audi A3-as is, jó lesz az valamire

Az említett szerződéslistán pedig közel sem ez az egyetlen érdekes tétel: a Készenléti Rendőrség a felsorolás alapján újabb nagy autóbeszerzésre is készül, a beszállító pedig nem meglepő módon ezúttal is az állami beszerzéseken rendszeresen taroló Porsche Hungária Kft. lesz. 
A rendőrség idén április és november között 450 Škoda Octaviát vásárolna, további 450 darabot pedig 2019 és 2024 között lízingelne a Porsche Hungáriától és a Porsche Lízing Szolgáltató Kft.-től. Mindkét beszerzésre ötéves szervíszolgáltatást is megrendeltek; az Octaviákért pedig öt év alatt összesen 3,89 milliárdot fizetnének. A talpas járőrök mellett persze gondoltak a vezetőkre is: rendeltek további száz Audi A3 Limo Basis 35 TFSI-t is, ugyanilyen megoszlásban, vagyis 50 autót november végéig, 50-et pedig 2024-ig vásárolnak, illetve lízingelnek a Porsche cégeitől. Utóbbi összesen 429,4 millióba kerül. 
Azaz a Készenléti Rendőrség szép csendben nyélbe ütött egy 4,32 milliárdos autóüzletet, amiről a rendőrségi aloldalon elhelyezett listán számoltak be.

Nem egyértelmű, hogy az új Audik és Škodák beszerzésére miért van szükség, hiszen a rendőrség már 2017-ben legalább 37 milliárd forintot költött új autókra – közöttük kétszáz Audi 3-as és több mint 1100 Škodát is vásároltak – tavaly pedig újabb 526 jármű került az állományba.

Gránátálló lepleket is vettek

De nem csak új Audikra van égető szükség a Készenléti Rendőrségnél: a lista valószínűleg legérdekesebb eleme a 12, 2 millió forintért vásárolt 20 darab lövedékálló lepel, amit augusztus közepéig szállíthat le az ezzel megbízott, az árut külföldről importáló Tactical Kft. Mint a cégtől megtudtuk, ez olyan, a megrendelő igényei szerint szabott rugalmas lepelféle, ami 9 milliméteres lövedék és gránáttámadás ellen is megvédi hordozóját. A lepelt köpenyként is lehet viselni, de általánosabb, hogy egyfajta ruganyos falként használják kiemelt személyek védelménél – mondta kérdésünkre a Kft. egyik munkatársa.
- Ha azt látja, hogy egy politikus mellett aktatáskás testőrök lépkednek, akkor szinte biztos, hogy a táskákban ilyen, másodperceken belül előrántható és széthúzható lepel van.

Mivel az Áder János védelmét ellátó  Köztársasági Elnöki Őrség (KEŐ) is a készenlétiekhez tartozik, valószínűsíthető, hogy az elnök testőrgárdája is kap a golyóálló szövetből. A biztonság azonban sokba kerül – a rendőrség darabonként 612 ezer forintot fizet a leplekért – ráadásul az árucikk élettartama is korlátozott, 5-10 évenként újat kell venni belőlük.
A beszerzések sora pedig itt nem ér véget: a készenlétisek 787 millió forintos egyedi szerződést kötöttek „ESC támogatás és MS migráció” kóddal az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó WSH Kft.-vel, 2022-ig szerény 1, 9 milliárd forintért rendeltek helikoptereken használható hőkamerás kutatórendszereket a Fly4 Less Kft.-től, és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. is kapott tőlük egy 1,1 milliárdos informatikai megbízást.
Magyarán, az ORFK csak ebben a felsorolásban mintegy 8,2 milliárd forintot költött olyan tételekre, melyek célját kurta félmondatokkal, szakzsargonos jelöléssel magyarázzák

 – és amiket csak célirányos kereséssel lehet megtalálni a police.hu szerződéseket tartalmazó aloldalán. Itt egyébként érdemes böngészni, hiszen innen tudtuk meg mi is, hogy a BRFK ingatlant bérel az Orbánt magángépen reptető nagyvállalkozótól, Garancsi Istvántól.

Nagy tenderek és kisrendőrök

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az érintetteket. A rendőrségtől  elsősorban azt szerettük volna tudni, miért vásárolnak budaörsi szolgálati lakást, lízingelnek és vesznek újabb Skodákat és Audikat,mennyire indokolt ez akkor, amikor az alacsony bérek és megbecsültség miatt sosem látott létszámhiány állt elő a rendőrségnél, szakszervezeti adatok szerint tavaly kétezren hagyták el az állományt.    Az ORFK több napja nem reagál levelünkre, ám volt cég, ahol a nyári leállás miatt kérték türelmünket, és választ ígértek. A hőkamerák beszerzésével megbízott Fly4Less Kft. valóban válaszolt is a megkeresésre, igaz, az okos lány módján: Oletics Imre ügyvezető sietett megnyugtatni minket, hogy vállalatuk 15 éve működik, helikoptereikkel 11 ezer órát repültek balesetmentesen, és 8 éve használnak, forgalmaznak helikopterre szerelhető felderítő berendezéseket.  Azt azonban, hogy az említett 1,9 milliárd forintért hány helikoptert látnak el hőkamerás kutatórendszerrel, Oletics nem árulta el: a rendőrségi pályázat besorolására, státuszára hivatkozva zárkózott el az ezt firtató kérdésektől.
Szerző
Frissítve: 2019.08.05. 08:34