Nyilvánosak a magyar korrupciós jelentések, és nincs ok az örömre

Kiábrándítónak tartja a magyar helyzetet a korrupcióellenes európai GRECO-csoport: 18 ajánlásukból csak 5-öt hajtottak végre a magyar döntéshozók és hatóságok.

Sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két jelentés, melyet a GRECO, vagyis a Korrupció Elleni Államok Csoportja készített a 2017-es és a 2018-as évről.

A helyzet súlyosságát mutathatja, hogy a beszámolót csak hosszas vonakodás után hozhatták nyilvánosságra: Magyarország ugyan a csoport tagja, de 2017-től nem járult hozzá a róla szóló éves GRECO-anyagok publikálásához – ezt rajtunk kívül csak (a nem éppen demokratikus működéséről ismert) Fehéroroszország tiltotta meg a 49 résztvevő tagállam közül.

Hogy hamarosan mégis bemutatják a jelentést, azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter árulta el a közelmúltban, igaz, hangsúlyozta, hogy az anyag csak a kormány észrevételeivel együtt jelenhet meg. A GRECO képviselete egyébként már tavaly, budapesti látogatásán kérte kormánytól a dokumentum publikálásának engedélyezését. A GRECO most két anyagot, a 2017-es és a 2018-as beszámolót is közzétette.

A hazai állapotokat a csoport legtöbbször kiábrándítónak vagy aggasztónak nevezi, és a magyar hatóságok szűkszavúságára is kitérnek – a GRECO sok esetben másfél év után is csak annyi választ kap tőlük egy-egy konkrét ügyről, hogy „nem történt előrelépés”.

A szervezet épp ezért határozottan ajánlja az érintetteknek, hogy tegyenek mérhető lépéseket több ügyben is:

A GRECO-jelentések szerzői aggasztónak találták a bírói függetlenség magyarországi helyzetét, szerintük az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tünde túl nagy hatáskörrel bír, kinevezések, mandátum meghosszabbítások szempontjából egyaránt.

Ahogy ígérte, a kormány a jelentés publikálásának napján közölte saját észrevételeit: A Belügyminisztérium közleménye szerint fontos eredménynek tekintik, hogy

„Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot” – áll a közleményben.

A belügy azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlatok átültetésekor az ország érdekei szerint járnak el, ezért fenntartják a jogot arra, hogy véleménykülönbség esetében ragaszkodnak a saját állásponthoz.

Ami a kormány szerint mintaértékű korrupcióellenes fellépést illeti, a napokban derült ki, hogy Orbán Viktor is tudott a botrányos Microsoft-szerződésekről, amik miatt most az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indít.

Korábban pedig simán lemondtak az Orbán-vej Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-projektek uniós finanszírozásáról. A botrányos közvilágítási program így 13,2 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az ügyben indított rendőrségi eljárás nem meglepő módon bűncselekmény hiányában zárult le.