Mesterséges megtermékenyítéssel menthetik meg a kihalástól a szélesszájú orrszarvúkat

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:07
Illusztráció
Fotó: AFP / Biosphoto
Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény.
Először született mesterséges megtermékenyítéssel fogant déli szélesszájú orrszarvú Észak-Amerikában: a borjú születése reményt ad egy másik alfaj, a mára mindössze két egyedet számláló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére. A San Diego Zoo Global szervezet bejelentése szerint a Victoria nevű anyaállat vasárnap hozta világra az egészséges hím borjat 30 percnyi vajúdás után a San Diego Zoo Safari Park állatkertben. A nőstény 2018 márciusában esett át mesterséges megtermékenyítésen, amelyhez egy déli szélesszájú orrszarvú lefagyasztott hímivarsejtjeit használták fel. A vemhesség 493 napig tartott. Az anya és kicsinye egyelőre a nagyközönségtől elzárva tölti napjait. A borjat idővel bemutatják a Nikita Kahn Orrszarvúmentő Központ öt másik nőstényének, köztük az ugyancsak mesterségesen megtermékenyített Amaninak, amely várhatóan szeptember-október folyamán hozza világra kicsinyét.
„Nem csupán az egészséges borjú miatt vagyunk hálásak, hanem azért is, mert ez a születés kulcsfontosságú lépést jelent a kihalás szélén álló északi szélesszájú orrszarvú megmentésére irányuló erőfeszítéseinkben”

– mondta Barbara Durrant, a szervezet vezető munkatársa.

Mára mindössze két északi szélesszájú rinocérosz maradt a Földön, mindkettő nőstény. Az utolsó hím példány, Sudan 2018 márciusában pusztult el. A kutatóknak azonban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni több hím egyed spermáit, amelyeket a faj életben tartásához lehet felhasználni. A San Diegó-i déli szélesszájú orrszarvúkat „béranyának” szánják: északi szélesszájú orrszarvúembriókat terveznek beültetni a méhükbe. A rinocéroszok szaporodási szervrendszere nagyon összetett, de a kutatók reményei szerint az eljárás révén 10-20 éven belül megszülethet az első északi szélesszájú orrszarvúborjú.
Szerző

Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin

Publikálás dátuma
2019.08.01. 11:19

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A vaquiták száma csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.
Egy éven belül kihalhat a kaliforniai disznódelfin, más néven vaquita a Mexikó nyugati partjainál lévő Kaliforniai-öbölben, amennyiben a térségben nem hagynak fel az eresztőhálók illegális használatával – figyelmeztetnek a skóciai St Andrews Egyetem kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos lapban közölt eredmények szerint mára kevesebb mint tíz példány maradhatott a kistestű delfinből. A kizárólag a Kaliforniai-öböl legészakibb csücskében honos kaliforniai disznódelfin, amely a világ legkisebb és legveszélyeztetettebb cetfaja, úgynevezett járulékos fogásnak, vagyis nem szándékos zsákmánynak számít. Populációjának csökkenését az okozza, hogy a területen élő másik, szintén súlyosan veszélyeztetett fajra, a totoaba halra halásznak, a kis delfin pedig beleakad a kivetett hálókba. A totoaba úszóhólyagjának sokan gyógyhatást tulajdonítanak, így – főként Kínában – rendkívül nagy rá a kereslet. A totoabahalászat illegális és Mexikó az eresztőhálók használatát is betiltotta, ám mindezek ellenére a gyakorlat továbbra is folytatódik. Len Thomas professzor, az egyetem munkatársa szerint az illegális eresztőhálók folyamatos jelenléte a kihalás felé sodorja a kaliforniai disznódelfineket.
„Azonnali cselekvésre van szükség, ha meg akarjuk menteni ezt a fajt”

– húzta alá a szakember.

A kutatók akusztikus mérőműszerek segítségével „hallgatták le” az állatokat és becsülték meg a populációjuk méretét. A vaquiták száma
csaknem 99 százalékkal csökkent a mostani tanulmány 2011-es megkezdése óta.

Az elmúlt három évben nagyjából 50 százalékkal csökkent évről-évre az állatok száma. A kaliforniai disznódelfin reprodukciós ciklusa hosszú, ezért nem tudnak gyorsan szaporodni.
Szerző
Témák
Mexikó delfin

A műanyaghulladék miatt zsugorodik egy tengeri madárfaj populációja Ausztráliában

Publikálás dátuma
2019.07.31. 11:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek.
Változásokat idéz elő a tengeri madarak szervezetében a lenyelt műanyaghulladék – figyelmeztettek ausztrál kutatók. A Tasmaniai Egyetem Tengeri és Antarktiszi Tanulmányok Intézetének (IMAS) szakemberei az Ausztráliától keletre fekvő Lord Howe-sziget barna vészmadaraitól (Ardenna carneipes) begyűjtött vérmintákat elemeztek. A mérsékelten fenyegetett faj populációja zsugorodik Ausztráliában.
„A műanyaghulladék lenyelése közrejátszik ebben a csökkenésben, de hogy milyen módon van hatással a madarakra, arról eddig nem sokat tudtunk”

– mondta Jennifer Lavers, az IMAS munkatársa, az Environmental Science and Technology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

A kutatók csökkent kalciumszintet mutattak ki azoknak a madarakban a vérében, amelyek műanyagot ettek. Ezeknek az állatoknak a testtömege is alacsonyabb volt, valamint a szárnyuk, a fejük és a csőrük hossza is eltért a többiekétől.
„A műanyag jelenléte a szervezetben negatív hatással van a madaraknál a vese működésére, a húgysav magasabb koncentrációját eredményezi, emellett a koleszterinre és az enzimekre is hatással van”

– magyarázta Lavers.

A kutatók a tanulmányban kiemelték, hogy a műanyag mérgező: ha egyszer a szervezetbe kerül, a benne lévő méreganyagok beszivárognak az állat véráramába és neurológiai, viselkedési, valamint szaporodási problémákhoz vezetnek, illetve szélsőséges esetben az egyed halálát okozhatják.
Szerző