Orbán nagyon elégedett az Ursula von der Leyennel tartott találkozója után

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:47

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Mert a gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint Orbánék fejében.
Jó döntés volt "az ideológiai gerillákat távol tartani" és pragmatikus életösztönű vezetőket választani - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az M1 aktuális csatornának. Az Európai Bizottság új elnökével kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: "jó döntést hoztunk, eddig". Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, "akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben". Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni - tette hozzá Orbán Viktor. "Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk", de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna - mondta. Az már korábban felmerült, hogy von der Leyen meg fogja hálálni megválasztását Magyarországnak és Lengyelországnak, mert a két ország kormánypárti képviselőinek szavazata nélkül nem lehetett volna bizottsági elnök. „Árnyaltabb megközelítésre van szükség az olyan államokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország, amelyek kihívást intéztek a migrációval, jogállamisággal, sajtószabadsággal kapcsolatos uniós konszenzussal szemben” - mondta a megválasztása utáni első interjújában von der Leyen. Ez elég nagy váltás a korábbi nyilatkozataihoz képest. A mostani találkozó után mindenesetre üzent a jogállamiság kérdésében is. „Jót beszélgettünk Orbán Viktorral a politikám főbb vonalairól” – összegezte a Twitteren a találkozót, s hozzátette, egyetértettek abban, hogy a migráció ügyében új kezdetre és pragmatikus megközelítésre van szükség. Az Európai Bizottság elnöke azzal a megjegyzéssel zárta posztját: „A jogállamiság alapvető, és mindenkire vonatkozik” 
Frissítve: 2019.08.01. 19:03

Nyilvánosak a magyar korrupciós jelentések, és nincs ok az örömre

Publikálás dátuma
2019.08.01. 13:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kiábrándítónak tartja a magyar helyzetet a korrupcióellenes európai GRECO-csoport: 18 ajánlásukból csak 5-öt hajtottak végre a magyar döntéshozók és hatóságok.
Sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két  jelentés, melyet a GRECO, vagyis  a Korrupció Elleni Államok Csoportja  készített a 2017-es és a 2018-as évről. A helyzet súlyosságát mutathatja, hogy a  beszámolót csak hosszas vonakodás után hozhatták nyilvánosságra: Magyarország ugyan a csoport tagja, de 2017-től nem járult hozzá a róla szóló éves GRECO-anyagok publikálásához – ezt rajtunk kívül csak (a nem éppen demokratikus működéséről ismert) Fehéroroszország tiltotta meg a 49 résztvevő tagállam közül.   Hogy hamarosan mégis bemutatják a jelentést, azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter árulta el a közelmúltban, igaz, hangsúlyozta, hogy az anyag csak a kormány észrevételeivel együtt jelenhet meg. A GRECO képviselete egyébként már tavaly, budapesti látogatásán kérte kormánytól a dokumentum publikálásának engedélyezését. A GRECO most két anyagot, a 2017-es és a 2018-as beszámolót is közzétette.
A jelentések egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a magyar parlament, a bíróságok és ügyészségek 18 GRECO-ajánlásból csak ötnek tettek eleget az elmúlt négy évben, amit a csoport általánosan nem kielégítőnek értékelt – ezért Magyarország továbbra is eljárásokra számíthat a szervezet részéről.

A hazai állapotokat a csoport legtöbbször kiábrándítónak vagy aggasztónak nevezi, és a magyar hatóságok szűkszavúságára is kitérnek – a GRECO sok esetben másfél év után is csak annyi választ kap tőlük egy-egy konkrét ügyről, hogy „nem történt előrelépés”.
A szervezet épp ezért határozottan ajánlja az érintetteknek, hogy tegyenek mérhető lépéseket több ügyben is: 
  • tegyék átláthatóbbá a jogalkotási folyamatokat a Parlamentben,
  • szabályozzák a parlamenti képviselők és lobbisták kapcsolattartásának kereteit,
  • készüljön új magatartáskódex a képviselők számára, hogy ne kerüljenek pozíciójukkal összeférhetetlen helyzetbe,
  • egységesítsék a vagyonnyilatkozatok formáját,
  • felül kell vizsgálni a képviselőknek túl nagy védettséget adó mentelmi jog intézményét,
  • és szigorúbb felügyelet kell mind a vagyonnyilatkozatok, mind a mentelmi jog ügyében.
A GRECO-jelentések szerzői aggasztónak találták a bírói függetlenség magyarországi helyzetét, szerintük az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tünde túl nagy hatáskörrel bír, kinevezések, mandátum meghosszabbítások szempontjából egyaránt. 
Ahogy ígérte, a kormány a jelentés publikálásának napján közölte saját észrevételeit: A Belügyminisztérium közleménye szerint fontos eredménynek tekintik, hogy 
„Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek.”

„Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot” – áll a közleményben. A belügy azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlatok átültetésekor  az ország érdekei szerint járnak el, ezért fenntartják a jogot arra, hogy véleménykülönbség esetében ragaszkodnak a saját állásponthoz.  Ami a kormány szerint mintaértékű korrupcióellenes fellépést illeti, a napokban derült ki, hogy Orbán Viktor is tudott a botrányos Microsoft-szerződésekről, amik miatt most az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indít. Korábban pedig simán lemondtak az Orbán-vej Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-projektek uniós finanszírozásáról. A botrányos közvilágítási program így 13,2 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az ügyben indított rendőrségi eljárás nem meglepő módon bűncselekmény hiányában zárult le.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 13:33

Tényleg Maróth Miklós került az MTA-ról leválasztott kutatóhálózatok élére

Publikálás dátuma
2019.08.01. 13:08
Maróth Miklós
Fotó: Czimbal Gyula / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Közös döntés született a testület tagjairól is.
Öt évre Maróth Miklóst, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnökét nevezte ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkárság Irányító Testülete elnökének Orbán Viktor miniszterelnök Lovász László MTA-elnök és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter konszenzusos javaslata alapján – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Közös döntés született a testület tagjairól is. Az ITM miniszter által javasolt tagok Mezei Ferenc, Horváth Zita, Grűner György, Sótonyi Péter, Gáspár Péter és Kellermayer Miklós, a testület MTA-elnök által javasolt tagjai pedig Pálfy Péter Pál, Freund Tamás, Ádám Veronika, Bokor József, Borsos Balázs és Borhy László. A hvg.hu a birtokába került, az Irányító Testület várható összetételéről szóló névsor alapján már korábban megírta, hogy Palkovics László miniszter a testület vezetésére Maróth Miklós klasszika filológust, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi dékánját jelölné. Az ELKH Titkársága hivatalosan a mai napon jött létre, de valódi működését – az Irányító Testülettel együtt – szeptember elsejétől kezdi meg, ekkortól kerülnek át az MTA kutatóintézetei is a nagyobb kormányzati befolyást biztosító állami hálózatba. Információink szeptemberig, illetve ezt követően az év végéig az ELKH létrehozásának szakmai felügyeletét egy hét fős nemzetközi és hazai tudományos vezetőkből álló Projekt Irányító Bizottság (PIB) látja el az innovációért és technológiáért felelős miniszter vezetésével. A PIB elnöke Palkovics László miniszter, felkért tagjai Lovász László MTA elnök; Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke; Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke; Otmar D. Wiestler, a Helmholtz Társaság elnöke; Matthias Kleiner, a Leibniz Társaság elnöke; Anton Zeilinger, az Osztrák Tudományos Akadémia elnöke.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 13:35