Tönkrevághatja Paks a Duna élővilágát

Publikálás dátuma
2019.08.01. 16:37

Fotó: Bodajki Ákos / Paksi Atomerőmű
A Dunába visszaengedett hűtővíz 30 fokos is lehet, ami tönkreteszi a folyó élővilágát.
Kritikus hőmérsékleti sávba melegedett a Duna, emiatt riasztást adtak ki a paksi atomerőműre. Az LMP közleményében felszólítja a kormányt, hogy ne játsszon a magyar emberek életével. A Paks2 beruházást le kell állítani, már csak azért is, mert hiába építik meg gigászi összegekért az új erőművet, a klímaváltozás miatt nem lehet majd használni.   Évről évre vitatott kérdés, hogy mennyire jó és fenntartható megoldás a Paksi Atomerőmű hűtési igényét a Dunából vett vízzel megoldani - emlékeztet a párt közleménye. Nem csak arról van szó, hogy a folyó melegedő vize az atomerőmű hő-körfolyamatának hatásfokát, így a megtermelt villamos-energia mennyiségét is csökkentheti; a Dunába visszaengedett hűtővíz miatt – a Duna 25 fokos hőmérséklete esetén – a kialakuló hőcsóva hőmérséklete elérheti a 30 fokot, amely ezen a szakaszon pusztító hatású a Duna élővilágára. Ez volt a helyzet már tavaly is, bár az erőmű a szabványostól eltérő mintavétellel és egyéb módon igyekezett azt kommunikálni, hogy a határértéknél néhány tized fokkal alacsonyabb a vízhőmérséklet. A hírek szerint most megint nagy az esély arra, hogy a hőcsóva ismét jelentős ökológiai kárt okoz. Az LMP szerint a Paksi Atomerőműnek közzé kell tennie az idei vízhőmérsékleti mérési adatokat és bemutatni a határérték betartását szolgáló intézkedéseket. A kormány pedig jobban teszi, ha lemond az új blokkokról, mielőtt késő lesz visszakozni. 
Szerző
Témák
Paks atomerőmű LMP
Frissítve: 2019.08.01. 21:41

Orbán nagyon elégedett az Ursula von der Leyennel tartott találkozója után

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:47

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs / MTI
Mert a gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint Orbánék fejében.
Jó döntés volt "az ideológiai gerillákat távol tartani" és pragmatikus életösztönű vezetőket választani - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az M1 aktuális csatornának. Az Európai Bizottság új elnökével kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: "jó döntést hoztunk, eddig". Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, "akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben". Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni - tette hozzá Orbán Viktor. "Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk", de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna - mondta. Az már korábban felmerült, hogy von der Leyen meg fogja hálálni megválasztását Magyarországnak és Lengyelországnak, mert a két ország kormánypárti képviselőinek szavazata nélkül nem lehetett volna bizottsági elnök. „Árnyaltabb megközelítésre van szükség az olyan államokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország, amelyek kihívást intéztek a migrációval, jogállamisággal, sajtószabadsággal kapcsolatos uniós konszenzussal szemben” - mondta a megválasztása utáni első interjújában von der Leyen. Ez elég nagy váltás a korábbi nyilatkozataihoz képest. A mostani találkozó után mindenesetre üzent a jogállamiság kérdésében is. „Jót beszélgettünk Orbán Viktorral a politikám főbb vonalairól” – összegezte a Twitteren a találkozót, s hozzátette, egyetértettek abban, hogy a migráció ügyében új kezdetre és pragmatikus megközelítésre van szükség. Az Európai Bizottság elnöke azzal a megjegyzéssel zárta posztját: „A jogállamiság alapvető, és mindenkire vonatkozik” 
Frissítve: 2019.08.01. 19:03

Nyilvánosak a magyar korrupciós jelentések, és nincs ok az örömre

Publikálás dátuma
2019.08.01. 13:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Kiábrándítónak tartja a magyar helyzetet a korrupcióellenes európai GRECO-csoport: 18 ajánlásukból csak 5-öt hajtottak végre a magyar döntéshozók és hatóságok.
Sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két  jelentés, melyet a GRECO, vagyis  a Korrupció Elleni Államok Csoportja  készített a 2017-es és a 2018-as évről. A helyzet súlyosságát mutathatja, hogy a  beszámolót csak hosszas vonakodás után hozhatták nyilvánosságra: Magyarország ugyan a csoport tagja, de 2017-től nem járult hozzá a róla szóló éves GRECO-anyagok publikálásához – ezt rajtunk kívül csak (a nem éppen demokratikus működéséről ismert) Fehéroroszország tiltotta meg a 49 résztvevő tagállam közül.   Hogy hamarosan mégis bemutatják a jelentést, azt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter árulta el a közelmúltban, igaz, hangsúlyozta, hogy az anyag csak a kormány észrevételeivel együtt jelenhet meg. A GRECO képviselete egyébként már tavaly, budapesti látogatásán kérte kormánytól a dokumentum publikálásának engedélyezését. A GRECO most két anyagot, a 2017-es és a 2018-as beszámolót is közzétette.
A jelentések egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy a magyar parlament, a bíróságok és ügyészségek 18 GRECO-ajánlásból csak ötnek tettek eleget az elmúlt négy évben, amit a csoport általánosan nem kielégítőnek értékelt – ezért Magyarország továbbra is eljárásokra számíthat a szervezet részéről.

A hazai állapotokat a csoport legtöbbször kiábrándítónak vagy aggasztónak nevezi, és a magyar hatóságok szűkszavúságára is kitérnek – a GRECO sok esetben másfél év után is csak annyi választ kap tőlük egy-egy konkrét ügyről, hogy „nem történt előrelépés”.
A szervezet épp ezért határozottan ajánlja az érintetteknek, hogy tegyenek mérhető lépéseket több ügyben is: 
  • tegyék átláthatóbbá a jogalkotási folyamatokat a Parlamentben,
  • szabályozzák a parlamenti képviselők és lobbisták kapcsolattartásának kereteit,
  • készüljön új magatartáskódex a képviselők számára, hogy ne kerüljenek pozíciójukkal összeférhetetlen helyzetbe,
  • egységesítsék a vagyonnyilatkozatok formáját,
  • felül kell vizsgálni a képviselőknek túl nagy védettséget adó mentelmi jog intézményét,
  • és szigorúbb felügyelet kell mind a vagyonnyilatkozatok, mind a mentelmi jog ügyében.
A GRECO-jelentések szerzői aggasztónak találták a bírói függetlenség magyarországi helyzetét, szerintük az Országos Bírói Hivatalt vezető Handó Tünde túl nagy hatáskörrel bír, kinevezések, mandátum meghosszabbítások szempontjából egyaránt. 
Ahogy ígérte, a kormány a jelentés publikálásának napján közölte saját észrevételeit: A Belügyminisztérium közleménye szerint fontos eredménynek tekintik, hogy 
„Magyarország végrehajtotta a jelentések ajánlásait azokban az esetekben, ahol azok valós problémát kezelnek.”

„Magyarország a már megtett intézkedéseivel is emelt fővel áll a nemzetközi összehasonlítás elé: a korrupciós jellegű büntetendő cselekményekre vonatkozó valamennyi ajánlást teljesítette, és a többi ajánlás területén is megelőz számos EU-tagállamot” – áll a közleményben. A belügy azt is hangsúlyozza, hogy az ajánlatok átültetésekor  az ország érdekei szerint járnak el, ezért fenntartják a jogot arra, hogy véleménykülönbség esetében ragaszkodnak a saját állásponthoz.  Ami a kormány szerint mintaértékű korrupcióellenes fellépést illeti, a napokban derült ki, hogy Orbán Viktor is tudott a botrányos Microsoft-szerződésekről, amik miatt most az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indít. Korábban pedig simán lemondtak az Orbán-vej Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-projektek uniós finanszírozásáról. A botrányos közvilágítási program így 13,2 milliárd forintba került az adófizetőknek. Az ügyben indított rendőrségi eljárás nem meglepő módon bűncselekmény hiányában zárult le.
Szerző
Frissítve: 2019.08.01. 13:33