Előfizetés

Sikeres volt a műtét, amely során a magyar orvoscsapat szétválasztotta a fejüknél összenőtt sziámi ikreket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.02. 09:02

Fotó: MUNIR UZ ZAMAN / AFP
A mostani végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt.
A végső szétválasztó műtét – tehát az agyak és a koponyák szétválasztását jelentő rizikós, több mint 30 órás beavatkozás – sikerrel zárult: az ikrek állapota stabil – olvasható a Cselekvés Alapítvány közösségi oldalán. Az operációra a dakkai központi katonai kórházban (CMH) került sor a 35 fős magyar orvos-egészségügyi csapat vezetésével, helyi idő szerint csütörtök hajnaltól. A magyar orvoscsapatot 2017-ben kérték fel az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására. A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű „Operation Freedom” szétválasztó műtétsorozat első fázisát a közös agyi fő szállítóér-szakasz szétválasztása jelentette endovaszkuláris módszerrel Dr. Hudák István vezetésével 2018-ban, szintén Dakkában.
A második – plasztikai sebészeti – fázis, a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Dr. Pataki Gergely vezetésével.

A mostani végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt Dr. Csókay András vezetésével – írják közleményükben.

Tovább élhet, aki tempósan gyalogol

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:14

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
Akár 15 évvel is tovább élnek a gyorsan járó emberek – derült ki egy kutatásból.
Az egészséges életmód része a rendszeresen mozgás is. Ez eleinte nem kell, hogy ez túl nagy és megerőltető edzéseket jelentsen, már naponta egy harmincperces, közepesen tempós séta is elég. A Leicester Egyetem kutatói összefüggést találtak a sétatempó és az egészség között. Közel félmillió ember adatait elemezve arra jutottak, hogy a gyorsabb tempóban sétáló emberek tovább élnek, mint a lassabban lépkedők. Ráadásul nem is kicsit: a gyorsan gyalogló nők 86,7-87,8 évig, a férfiak pedig 85,2-86,8 évig élhetnek. Ezzel szemben a kifejezetten lassan sétáló nők 72,4, míg a férfiak csupán 64,8 évet élnek átlagosan a kutatás eredménye szerint. Ráadásul a testsúly sem befolyásolja számottevően mindezt, vagyis a lassabban sétáló emberek között sem voltak nagyobb arányban túlsúlyosak – írta korábban a HáziPatika
Mindez nem jelenti azt, hogy ha gyorsabb tempóban sétálunk, tovább élünk. A kutatók elsősorban a sétatempó és az általános egészségi állapot közötti összefüggésre hívták fel a figyelmet. Egy 2011-es, amerikai vizsgálat már kimutatta, hogy van összefüggés a sétatempó és bizonyos szívbetegségek kialakulása, illetve összességében a várható élettartam között. Egy 2018-as ausztrál felmérés szerint pedig a gyorsan sétálóknak ötödével csökken a fiatalkori halál veszélye. A mostani vizsgálatokon dolgozó Tom Yates is megállapította már 2017-ben, hogy a leglassabban sétálókra majdnem kétszer akkora veszélyt jelent a szívbetegség miatti halál, mint azokra, aki leggyorsabb gyalogoltak. Kutatásait is ennek ismeretében terjesztette ki a várható élettartamra.
A Healthline által megszólaltatott szakértő szerint a tempós séta alacsony intenzitású kardiómozgásnak minősül, és ha rendszeresen végezzük, erősíti a szívet.

Hatalmas görög-római kori épületet találtak a Sínai-félszigeten

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A belsejében három kerek padra bukkantak, amelyeket vörös téglából építettek és márvánnyal borítottak be.
Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sínai-félsziget északi részén.
„Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták”

– közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára.

A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá. Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is építettek, a főbejáratot pedig a keleti oldalon helyezték el. Az épület belsejében találtak három hatvan centiméter vastag kerek padot, amelyeket vörös téglából építettek és márvánnyal borítottak be. A régészcsoport feltárta Pelusium város főutcáját is – közölte Asmavi. Elmondta, hogy később, az 5-6. században az épületet kőfejtőként használták.