Sikeres volt a műtét, amely során a magyar orvoscsapat szétválasztotta a fejüknél összenőtt sziámi ikreket

Publikálás dátuma
2019.08.02. 09:02

Fotó: MUNIR UZ ZAMAN / AFP
A mostani végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt.
A végső szétválasztó műtét – tehát az agyak és a koponyák szétválasztását jelentő rizikós, több mint 30 órás beavatkozás – sikerrel zárult: az ikrek állapota stabil – olvasható a Cselekvés Alapítvány közösségi oldalán. Az operációra a dakkai központi katonai kórházban (CMH) került sor a 35 fős magyar orvos-egészségügyi csapat vezetésével, helyi idő szerint csütörtök hajnaltól. A magyar orvoscsapatot 2017-ben kérték fel az akkor másfél éves Rabeya és Rukaya szétválasztására. A teljes egészében magyar tervezésű és kivitelezésű „Operation Freedom” szétválasztó műtétsorozat első fázisát a közös agyi fő szállítóér-szakasz szétválasztása jelentette endovaszkuláris módszerrel Dr. Hudák István vezetésével 2018-ban, szintén Dakkában.
A második – plasztikai sebészeti – fázis, a speciális magyar tervezésű szövettágító implantátum-rendszer beültetése és fél évig tartó fokozatos tágítása Budapesten zajlott Dr. Pataki Gergely vezetésével.

A mostani végső szétválasztás a műtétsorozat harmadik fázisa volt Dr. Csókay András vezetésével – írják közleményükben.
Szerző
Témák
sziámi ikrek
Frissítve: 2019.08.02. 09:45

Hatalmas görög-római kori épületet találtak a Sínai-félszigeten

Publikálás dátuma
2019.08.01. 09:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A belsejében három kerek padra bukkantak, amelyeket vörös téglából építettek és márvánnyal borítottak be.
Vörös téglából és mészkőből épült, hatalmas görög-római kori épületet tárt fel egy egyiptomi régészcsoport a Sínai-félsziget északi részén.
„Az épületet minden bizonnyal a félsziget északi részén elterült ókori városok egyike, Pelusium szenátusának főhadiszállásaként használták”

– közölte Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács főtitkára.

A lelet tanulmányozásából az derül ki, hogy a Ptolemaioszok és a rómaiak uralkodása idején a város életéről fontos döntéseket hozó képviselők találkozóira használták az épületet – tette hozzá. Ajmán Asmavi, a régészeti minisztérium ókori osztályának illetékese elmondta, hogy a 2500 négyzetméteres négyszögletes alakú épülethez körteraszokat is építettek, a főbejáratot pedig a keleti oldalon helyezték el. Az épület belsejében találtak három hatvan centiméter vastag kerek padot, amelyeket vörös téglából építettek és márvánnyal borítottak be. A régészcsoport feltárta Pelusium város főutcáját is – közölte Asmavi. Elmondta, hogy később, az 5-6. században az épületet kőfejtőként használták.
Szerző

Új planétákat fedezett fel a NASA exobolygóvadász űrszondája

Publikálás dátuma
2019.07.31. 14:26
A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite)
Fotó: MARK GARLICK / AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY
Három új, egy szomszédos törpecsillag körül keringő bolygót találtak.
A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) által felfedezett TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nature Astronomy című folyóirat online kiadásában elérhető tanulmány szerint a kisebb bolygó az úgynevezett lakható zónában található – ez azt a távolságot jelenti egy csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén –, maga a TOI-270 csillag pedig olyan közel van a Földhöz, hogy sokkal fényesebbnek látszik, mint a hasonló rendszerek gazdacsillagai. A halvány, hideg törpecsillag méretét és tömegét tekintve is nagyjából 40 százalékkal kisebb a Napnál, felszíni hőmérséklete pedig csaknem egyharmaddal hűvösebb a központi csillagunkénál. Emellett „csendes” is, ami azt jelenti, hogy ritkán jelentkezik flerjelenség, így a kutatók könnyebben megfigyelhetik a csillagot és a körülötte keringő bolygókat.
„Nagyon kevés ilyen planétát találtunk eddig lakható zónában, és ezek közül is csak néhányat egy csendes csillag körül, szóval ez egy ritka felfedezés”

– mondta Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem riverside-i campusának munkatársa.

Hozzátette: a Naprendszerünkben nincsen ehhez hasonló bolygó.
„A TOI-270 lehetővé teszi számunkra a Föld-típusú bolygók és a gázok dominálta mini-Neptunuszok közötti »hiányzó láncszem« tanulmányozását, mivel ebben a rendszerben mindegyik előbb említett típus megtalálható”

– magyarázta Maximilian Günther, a Massachusettsi Műszaki Egyetem Kavli Asztrofizikai és Űrkutatási Intézetének kutatója.

Günther kifejtette:
„alaposabb megfigyelések révén hamarosan képesek leszünk meghatározni ezeknek a bolygóknak az összetételét, továbbá azt, hogy van-e légkörük és azt milyen gázok alkotják.”

Kane szerint a tervezett megfigyelések révén meg lehet mondani, hogy egy bolygón volt-e valaha folyékony halmazállapotú víz, és, hogy a planéták valamelyikén alkalmasak-e a körülmények a földi értelemben vett élet támogatására. A csillagrendszer a Földtől nagyjából 73 fényévre található a Festő (Pictor) csillagképben, ami csillagászati léptékkel közelinek számít, ám a gyakorlatban olyan messze van, hogy élő ember valószínűleg soha nem fog eljutni oda. Günther szerint a TESS-t egyébként kifejezetten az ilyen rendszerek, vagyis az inaktív gazdacsillag előtt elhaladó kisméretű bolygók felkutatására tervezték. A TESS az úgynevezett tranzitmódszerrel vizsgálja az égboltot. A fedélzetén működő detektorok a csillagok fényességét mérik, és azt az átmeneti elhalványodást keresik, ami olyankor következik be, amikor a csillag körül keringő bolygó éppen a csillag előtt halad át.
Szerző
Témák
NASA űrkutatás