Ahogy a magyar kormány dicsőíti a Bizottság következő elnökét, az időnként már groteszk vonásokat ölt, amivel Orbánnak mindenekelőtt belpolitikai céljai vannak – írja a lap, miután a magyar kormányfő a tegnapi megbeszélés után hétgyermekes anyaként méltatta Ursula von der Leyent. A jobboldali nacionalista vendég alig tudta fékezni a lelkesedését, hozzátéve, hogy fordulat várható Európában, továbbá ő és társai fontos sikert értek el. Az effajta dicséret aligha szolgálja a német vezető érdekeit, hiszen az EU-ban kritikusan követik nyomon az orbáni illiberális demokráciát. Ennek megfelelően tett nagy erőfeszítéseket a korábbi német védelmi miniszter, nehogy az a látszat keletkezzen, mintha a magyar politikus kegyei folytán merült volna fel személye Juncker utódaként.
A brüsszeli megbeszélés részletei nem ismeretesek, csak annyi bizonyos, hogy von der Leyen ismertette terveit a legfontosabbnak tartott területeket, így a klímavédelmet, a gazdasági és migrációs politikát, valamint az unió nemzetközi szerepét illetően. A mostani Bizottság szemében Magyarország a földrész egyik problémás gyerekének számít, a többi közt azért, ahogyan a rendszer elbánik a politikai ellenfelekkel. A bírálók azt vetik Orbán szemére, hogy leépíti a demokráciát és a jogállamiságot. Az utódot viszont támogatja, de az nem világos, miért gondolja úgy, hogy von der Leyen alatt bármiféle változás következne be a Juncker-féle időszakhoz képest. Hiszen a két elnök irányvonala a legfontosabb kérdésekben egybeesik. És a tisztség várományosa is határozottan fel kíván lépni a jogállam megsértőivel szemben.
Orbán üzenete az a hazai közönségnek az, hogy egy hétgyermekes családanya nem tévedhet és visszavezeti a kontinenst a helyes ösvényre. Vagyis a magyar felfogás szerint itt egy termékeny anyáról van szó, aki ily módon példakép az egész társadalom számára. De hogy az EU mamájának tüntessék fel von der Leyent, az értetlenséget, sőt gúnyt válthat ki az unióban, csakhogy a kormányfő komolyan gondolja. Magyarország ugyanis szeretné radikálisan megdobni a gyerekvállalási hajlandóságot, miután csökken a születések száma, és egyre több fiatal hagyja el az országot. Emiatt elöregedik a társadalom és mind kínzóbb a munkaerőhiány. A német politikus – még családügyi miniszterként – több olyan intézkedést is hozott hasonló helyzetben, amit a magyar vezetés követendőnek tart. Orbán nem bevándorlókkal akarja betölteni az üres helyeket, ragaszkodik ahhoz, hogy az ország keresztény maradjon. És ehhez szerinte a magyar nőknek a Bizottság leendő elnökéről kell példát venniük.
Nem szivárogtak ki részletek a von der Leyen-Orbán-tárgyalásról, de Budapesten azt lehetett hallani, hogy a vendég azt követelte: a Bizottság adja fel politikai szándékait és a jövőben végrehajtó szervként működjön. Az ő szemében ugyanis a testület mindannyiszor politikai területre tévedt, ahányszor szót emelt a jogállamiság megszegése, a demokrácia leépítése valamint a korrupció ellen. Hogy von der Leyen győzni tudott Juncker utódaként, azt a Fidesz-képviselőknek is köszönhette. Utána Orbán nem győzött örvendezni, de hogy a hétgyermekes anya a CDU-n belül inkább a liberális szárnyhoz tartozik, azt Magyarországon csupán az ellenzéki sajtó olvasói tudhatják. És a jogállamiság kérdésében nemigen különbözik a véleménye a mostani elnökétől, akit Orbán az európai választási hadjárat során csak Soros bábfigurájának nevezett.
Orbán annyiban realista, hogy szívesen tesz a nyertes lóra. Ám nem ő lett volna, ha nem ront neki Finnországnak, az unió soros elnökének, miután az ragaszkodik a jogállami eljárás folytatásához, sőt, elsőrendű feladatának nyilvánította azt és ezzel magára haragítja a magyar miniszterelnököt. Ily módon Helsinki a legújabb homokzsák Orbán Viktor számára. A viszály azzal kezdődött, hogy a finn kormányfő Strasbourgban követelte: a jövőben erősen korlátozzák az EU-támogatásokat azon államok számára, amelyek a figyelmeztetés ellenére sem tartják tiszteletben a jogállami elveket. Nem sokkal később maga Orbán is megindult, ám a finn politika nemigen reagál. Inkább a kármentésre törekszik. Annál inkább felzúdult viszont az ottani sajtó és az ellenzék. A médiában két hete ez az egyik vezető téma.
A jogállamiság fontosságát hangsúlyozta von der Leyen az Orbán lezajlott egyeztetés után. A magyar vezető támogatta a német jelölt megválasztását a Bizottság élére, és a tegnapi megbeszélés után mindkét részről úgy tűnt, hogy harmonikus a viszony. De hogy érdemi kérdésekben közelebb kerültek-e egymáshoz, azt nem lehet tudni. Mindenesetre a házigazda azt közölte a találkozót követően, hogy mindketten egyetértettek abban: a migráció ügyében új kezdetre és gyakorlati megoldásokra van szükség. De a részletekbe nem ment bele. Hogy azután ez közeledést jelent-e a budapesti állásponthoz, az nem egyértelmű. De az EU számára nem csupán a magyar demokrácia állapota, hanem a túl szoros orosz, illetve kínai viszony is aggályos.
Orbán Viktor azt közölte a brüsszeli tárgyalás után, hogy von der Leyen megérti Közép-Európát és azt, hogy mi a fontos a magyaroknak. Azaz végre jót is tud mondani az EU (következő) vezetéséről az az ember, aki korábban az „Állítsuk meg Brüsszelt”-kampányt irányította. Ezúttal igen lelkesen nyilatkozott. Így a migráció kapcsán előadta, hogy a partner látja a különbséget a tagállamok álláspontjában, ám úgy gondolja, hogy érdemes végig vinni a vitát, ha kedvező eredmény várható. Ez főként a külső határok védelmére, a migránsok visszatoloncolására és arra vonatkozik, hogy a kérelmeket már Európán kívül bírálják el.
A portál megjegyzi, hogy a megválasztott bizottsági elnök próbál kezet nyújtani a térségnek, miután az itteni kormányok felsorakoztak mögéje, hogy megbuktassák Timmermanst. Ennek von der Leyen megfelelően kedvező színben festette le a találkozót, de Orbánnal ellentétben világossá tette, hogy kettejük közt szóba került a jogállam helyzete is.
Orbán nagy reményeket fűz von der Leyenhez, ám a tegnapi találkozó valószínűleg inkább kellemetlen lehetett a megválasztott bizottsági elnöknek, mert a jobboldali-nemzeti magyarok ünneplik és ez aligha jön jól neki. Miközben a jelek szerint főleg a jogállamiság ügyében a mostani Bizottság irányvonalát kívánja követni. Olyannyira, hogy az egész EU-ra kiterjedő mechanizmust akar bevezetni a demokratikus normák betartásának ellenőrzésére.
A New Yorki Egyetem volt dékánja cáfolja, hogy bármilyen formában kétségét hangoztatta volna Heller Ágnes halálának körülményeit illetően. Judith Friedlander azért küldött levelet a lapnak, mert a tegnapi búcsúztatóban az állt, hogy a filozófus és ellenzéki jó pár barátja és kollégája bizonytalan a tragikus eset miatt, ideértve, hogy még a gyilkosság lehetőségét sem zárják ki. Ám mint a pontosítás rámutat, ugyan továbbra is titokzatos, miként fulladhatott a Balatonba valaki, aki 90 éves kora ellenére igen jó úszónak számított és tele volt élettel, ám a levélíró hangsúlyozza: semmilyen méltatásban nem sugallta, hogy Hellert megölték volna, de mástól sem hallott ilyesmit. Csak egyszerűen leírta, mi történt július 19-én Balatonalmádiban.
Magyar és osztrák természetvédők úgy gondolják, hogy az egész Fertő-tó világörökségi státuszát fenyegeti a Fertőrákoson tervezett nagy magyar szabadidő központ. Ezért a tó osztrák részén, Fertőmeggyesen (Mörbisch) tartott egyeztetésen amellett álltak ki, hogy vissza kell venni az egész programból. A mostani hivatalos elképzelések szerint a tó magyarországi partján szállodákat létesítenek, vízi parkot hoznak létre, kikötőket és egy campinget létesítenek. A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a beruházás károsítja a táj élővilágát. Azt osztrákok azt is el akarják érni, hogy teljes egészében beletekinthessenek az iratokba. Ezért első lépésként meghívják a projekt gazdáit, hogy részletes tájékoztatást kaphassanak, mindenekelőtt az engedélyezési eljárásról, valamint az építési határozatok tartalmáról.
A Fertő-tó vízszintje jelenleg alacsony, mégis nagy hullámokat ver a magyar oldalon készülő 75 millió eurós idegenforgalmi fejlesztés, amelyben állítólag Orbán Viktor legidősebb lánya is érdekelt. A mörbischi tájékoztatón magyar természetvédők elmondták, hogy a program összesen 136 hektárt érint, csak a parkolóhelyek száma a 900-hoz közelít. Azaz csúcsidőszakban naponta 8 ezer autóval kell számolni. A hotel százágyas lenne, a kikötőben 800 hajónak alakítanak ki helyet. Ezért nem igaz az a magyar hivatalos állítás, hogy Ausztriának a maga oldalán nem kell semmiféle káros hatásra felkészülnie. Így a zöldek azt követelik, hogy készüljön az egész tó környékére kiterjedő környezetvédelmi hatástanulmány. Ezen kívül folyamatos akciókkal kívánják felhívni a figyelmet az elképzelés káros következményeire.
A kormánypárti magyar sajtó azt hangoztatja, hogy itt a helyi lakosság régi vágyának teljesítéséről van szó, és hogy környezetvédelmi szempontból nem merül fel semmiféle aggály. Ennek megfelelően a magyar hatóságok nem is szeretnék, ha megvizsgálnák a környezetvédelmi következményeket. Közben azonban már az UNESCO is felfigyelt a tervre és állásfoglalásra szólította fel az Orbán-kormányt.
