Boris Johnson ugyan múlt szerdán, beiktatásakor nagy elánnal vetette bele magát a munkába, kormányába egy sor a Brexitet mindenáron támogató személyiséget nevezett ki, ez a hét kudarcok sorozata volt a brit miniszterelnök számára. Kifejezetten ellenségesen fogadták nem csak Skóciában és Észak-Írországban, hanem Walesben is, amely bizonyos fokig hazai terep számára, hiszen egykor ott indult képviselőként. Vendéglátói világossá tették számára: hallani sem akarnak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióval való megállapodás nélkül távozzék az EU-ból, azaz megvalósuljon a „no deal Brexit”. A walesi gazdák is hevesen támadták a miniszterelnököt veszélyes terveiért.
Most azonban újabb nagy pofont kapott Johnson, s ismét Walesből. Egyetlen főre fogyatkozott a toryk és az őket kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) többsége a londoni parlamentben, miután egy Brecon and Radnoshire nevű grófságban tartott utóválasztáson, a Brexitet ellenző liberális demokraták jelöltje aratott diadalt. Az itteni mandátum eddig a konzervatívoké volt.
Péntek hajnalban jelentették be, hogy Jane Dodds 13 800 vokssal végzett az élen, amely 43 százalékos szavazati aránynak felel meg. A toryk által indított Chris Davies 12 400 vokssal (39 százalék) csak második lett.
Johnson számára a Wales keleti részén tartott utóválasztás volt az első komolyabb erőfelmérő. Ugyanakkor a választási kampányt a konzervatív Davies kétes ügyletei határozták meg. Kiderült róla, hamisan könyvelt. Nem éppen tiszta múltja ellenére a csütörtöki voksoláson is ő képviselte a torykat. Johnson kedden járt Walesben, s kampányolt mellette. A konzervatívok elnöke, James Cleverly igyekezett jó arcot vágni a kudarchoz, annyit közölt, hogy szoros küzdelemben dőlt el a mandátum sorsa.
Az utóválasztás nyomán a kormány már csak 320 képviselőre támaszkodhat, az ellenzék ezzel szemben 319-cel rendelkezik. Ilyen csekély többséggel azonban nagy kérdés, hogy Johnson miként tudja végrehajtani a kilépéssel kapcsolatos radikális terveit. Szakértők szerint ezzel még nagyobb az esély arra, hogy előrehozott választást rendeznek meg. Több hírmagyarázó már a múlt szerdai, „vérengzésnek” is minősített kormányátalakítás után arra a következtetésre jutott, hogy Johnson szeme előtt valójában az idő előtti voksolás kiírása lebeg, ezt azonban ő maga cáfolta. Megválasztása óta a toryk népszerűsége – közvélemény-kutatóktól függően – 30-34 százalékra ment fel, így 5-10 százalékkal előzik meg a Jeremy Corbyn Munkáspártját. Csakhogy ez még nem lenne elég az abszolút többség megszerzéséhez, még a DUP-pal sem. S ne feledjük, hogy Nagy-Britanniában a mandátumok sorsa egyéni választókörzetben dől el. Másrészt Johnson elődje, Theresa May példája is mutatta, hogy a kormányfő kinevezésekor a választók egy része bizalmat szavaz az új miniszterelnöknek, ezzel emelkedik a kormányzó párt népszerűsége is. Ez a folyamat azonban néhány hétig tart, s már akár a csütörtöki kudarc után megindulhat a konzervatívok erjedése. Az utóválasztás nyomán tovább nőhet a liberális demokraták népszerűsége, jelenleg 20 százalék körül mérik a Brexit-ellenes pártot, amely a Munkáspárt válságát is mind jobban kihasználja.
