Kínai selyemút az Északi-sarkra

Publikálás dátuma
2019.08.02. 09:30
ANTARCTICA-XUELONG-EXPEDITION-ZHONGSHAN STATION
Fotó: Liu Shiping / Xinhua News Agency
Kína meghódítaná az Arktiszt is. Ehhez már a feltételeket is megteremtette. Washington aggódik, Moszkva még nem.
Kína üzembe helyezte első saját gyártmányú jégtörő hajóját, a Xuelong-2-t, magyarul a Hósárkányt. A 14 ezer tonna vízkiszorítású jégtörő 90 fős személyzetével már ősszel útnak indul az Északi-sarkra. Elődjét, az Ukrajnában épült Xuelong 1-et teherhajóból alakították át, és nem felelt meg a legkorszerűbb követelményeknek. Tevékenysége ennek ellenére sem volt eredménytelen. Már 2012-ben sikerrel tette meg a 2894 tengeri mérföldet a sarkvidék vizein. 2017-ben megjelent cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy Amundsen útvonalát követve 19 ezer tengeri mérföld megtételére vállalkoztak a kínai tudósok. Megkerülték a teljes Északi-sarkot. Az azóta elvégzett modernizáció eredményeképpen a jégtörő alkalmassá vált arra, hogy 2030-ig üzemben tartsák. Utódja, a Xuelong-2 122,5 méter hosszú, 22,3 méter széles. 15 tengeri csomóval haladhat a nyílt vizeken, hárommal pedig a fél méter vastagságú jégtáblák között. Minden korszerű technikával ellátták ahhoz, hogy feltérképezze a sarkvidéki állapotokat, a légköri és ökológiai viszonyokat, a tengerfeneket. Elláthatja az ország tudományos kutatóállomásait az Északi-, sőt a Déli-sarkvidéken is. Mit keres Kína az Arktiszon? Múlt év januárjában a kínai államtanács kiadta első Fehér könyvét az északi-sarki politikájáról. Ebben fogalmazták meg azt az elképzelést, hogy más államokkal karöltve létrehozzák a Sarkköri selyemutat. A kínai vállalatok részt vállalnak az új kereskedelmi útvonalak infrastrukturális fejlesztésében. A dokumentum szerint Kína az Északi-sarkon olajhoz, gázhoz és ásványkincsekhez akar jutni. 2025-re szeretné külkereskedelmi szállításainak 20 százalékát az északi tengeri úton lebonyolítani. Míg az orosz Murmanszk kikötőjéből a Szuezi csatornán keresztül Jokohama japán kikötőig 12 840 tengeri mérföld az út, addig az északi tengeri út mindössze 5770. Washington azonban aggódik. Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója törvénytelen expanzióról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy új jégtörőinek üzembe helyezésével állja útját az orosz és kínai törekvéseknek. Moszkvában higgadtabban foglaltak állást. A RIANovosztyi hírügynökség arról számolt be, a Távol-Keleti Intézet tudományos munkatársa úgy véli, nincs szó átfogó kínai expanzióról, csupán arról, hogy Kínának is megvannak az érdekeltségei a térségben. Az pedig, hogy jégtörőhajót építettek, nem jelent valami különlegességet. Mindegyik nagy állam - Japán, Franciaország, Nagy Britannia - rendelkezik kutató jégtörőkkel. Erre készül India is. Az Északi-sarkvidék legnagyobb játékosa továbbra is Oroszország, amely a világon egyedüliként atomerőművel rendelkező hajójával, valamint négy atommeghajtású jégtörővel és sok dízelmotoros hajójával gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja az egész térséget. Még három jégtörő vár egy balti gyárban arra, hogy befejezzék építését. A hajótesteket már vízre bocsátották, 2020 és 2022 között el is készülnek. Előkészítik azokat az új generációjú, szuperteljesítményű jégtörők építését is, amelyeket a legmodernebb technikával látnak el. Az amerikaiak 40 éve épített jégtörőjükkel nem ellensúlyozhatják mindezt. Az ezzel járó veszélyekre az amerikai számvevőszék is felhívta a figyelmet. Az amerikai külügyminiszter pedig kijelentette: az Északi-sark körüli térség - részben feltáratlan olaj-és gázkészleteivel - egyre inkább a hatalmi törekvések és a verseny területe lett, erre pedig az Egyesült Államoknak is fel kell készülnie. Mint fogalmazott, az Arktiszon található a Föld kiaknázatlan olajának 13, földgázának 30 százaléka, bőségesen van uránérc, arany, különböző ásványok. Most már nemcsak Oroszországra, hanem Kínára is oda kell figyelniük az amerikaiaknak, amikor számba veszik lehetőségeiket. A kínai vezetés azt állítja, hogy hazája már csak azért sem lehet közömbös, mert az Északi-sarkvidékhez közeli ország. Mindössze 1500 kilométerre fekszik tőle. Kínai léptékkel mérve ez nem is olyan sok…
Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 09:40

Szabad szemmel - Már groteszk, ahogyan Orbán der Leyent dicsőíti

Publikálás dátuma
2019.08.02. 09:28

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 2.
Die Welt Ahogy a magyar kormány dicsőíti a Bizottság következő elnökét, az időnként már groteszk vonásokat ölt, amivel Orbánnak mindenekelőtt belpolitikai céljai vannak – írja a lap, miután a magyar kormányfő a tegnapi megbeszélés után hétgyermekes anyaként méltatta Ursula von der Leyent. A jobboldali nacionalista vendég alig tudta fékezni a lelkesedését, hozzátéve, hogy fordulat várható Európában, továbbá ő és társai fontos sikert értek el. Az effajta dicséret aligha szolgálja a német vezető érdekeit, hiszen az EU-ban kritikusan követik nyomon az orbáni illiberális demokráciát. Ennek megfelelően tett nagy erőfeszítéseket a korábbi német védelmi miniszter, nehogy az a látszat keletkezzen, mintha a magyar politikus kegyei folytán merült volna fel személye Juncker utódaként. A brüsszeli megbeszélés részletei nem ismeretesek, csak annyi bizonyos, hogy von der Leyen ismertette terveit a legfontosabbnak tartott területeket, így a klímavédelmet, a gazdasági és migrációs politikát, valamint az unió nemzetközi szerepét illetően. A mostani Bizottság szemében Magyarország a földrész egyik problémás gyerekének számít, a többi közt azért, ahogyan a rendszer elbánik a politikai ellenfelekkel. A bírálók azt vetik Orbán szemére, hogy leépíti a demokráciát és a jogállamiságot. Az utódot viszont támogatja, de az nem világos, miért gondolja úgy, hogy von der Leyen alatt bármiféle változás következne be a Juncker-féle időszakhoz képest. Hiszen a két elnök irányvonala a legfontosabb kérdésekben egybeesik. És a tisztség várományosa is határozottan fel kíván lépni a jogállam megsértőivel szemben. Orbán üzenete az a hazai közönségnek az, hogy egy hétgyermekes családanya nem tévedhet és visszavezeti a kontinenst a helyes ösvényre. Vagyis a magyar felfogás szerint itt egy termékeny anyáról van szó, aki ily módon példakép az egész társadalom számára. De hogy az EU mamájának tüntessék fel von der Leyent, az értetlenséget, sőt gúnyt válthat ki az unióban, csakhogy a kormányfő komolyan gondolja. Magyarország ugyanis szeretné radikálisan megdobni a gyerekvállalási hajlandóságot, miután csökken a születések száma, és egyre több fiatal hagyja el az országot. Emiatt elöregedik a társadalom és mind kínzóbb a munkaerőhiány. A német politikus – még családügyi miniszterként – több olyan intézkedést is hozott hasonló helyzetben, amit a magyar vezetés követendőnek tart. Orbán nem bevándorlókkal akarja betölteni az üres helyeket, ragaszkodik ahhoz, hogy az ország keresztény maradjon. És ehhez szerinte a magyar nőknek a Bizottság leendő elnökéről kell példát venniük.
Der Standard Nem szivárogtak ki részletek a von der Leyen-Orbán-tárgyalásról, de Budapesten azt lehetett hallani, hogy a vendég azt követelte: a Bizottság adja fel politikai szándékait és a jövőben végrehajtó szervként működjön. Az ő szemében ugyanis a testület mindannyiszor politikai területre tévedt, ahányszor szót emelt a jogállamiság megszegése, a demokrácia leépítése valamint a korrupció ellen. Hogy von der Leyen győzni tudott Juncker utódaként, azt a Fidesz-képviselőknek is köszönhette. Utána Orbán nem győzött örvendezni, de hogy a hétgyermekes anya a CDU-n belül inkább a liberális szárnyhoz tartozik, azt Magyarországon csupán az ellenzéki sajtó olvasói tudhatják. És a jogállamiság kérdésében nemigen különbözik a véleménye a mostani elnökétől, akit Orbán az európai választási hadjárat során csak Soros bábfigurájának nevezett. Orbán annyiban realista, hogy szívesen tesz a nyertes lóra. Ám nem ő lett volna, ha nem ront neki Finnországnak, az unió soros elnökének, miután az ragaszkodik a jogállami eljárás folytatásához, sőt, elsőrendű feladatának nyilvánította azt és ezzel magára haragítja a magyar miniszterelnököt. Ily módon Helsinki a legújabb homokzsák Orbán Viktor számára. A viszály azzal kezdődött, hogy a finn kormányfő Strasbourgban követelte: a jövőben erősen korlátozzák az EU-támogatásokat azon államok számára, amelyek a figyelmeztetés ellenére sem tartják tiszteletben a jogállami elveket. Nem sokkal később maga Orbán is megindult, ám a finn politika nemigen reagál. Inkább a kármentésre törekszik. Annál inkább felzúdult viszont az ottani sajtó és az ellenzék. A médiában két hete ez az egyik vezető téma.
Der Spiegel A jogállamiság fontosságát hangsúlyozta von der Leyen az Orbán lezajlott egyeztetés után. A magyar vezető támogatta a német jelölt megválasztását a Bizottság élére, és a tegnapi megbeszélés után mindkét részről úgy tűnt, hogy harmonikus a viszony. De hogy érdemi kérdésekben közelebb kerültek-e egymáshoz, azt nem lehet tudni. Mindenesetre a házigazda azt közölte a találkozót követően, hogy mindketten egyetértettek abban: a migráció ügyében új kezdetre és gyakorlati megoldásokra van szükség. De a részletekbe nem ment bele. Hogy azután ez közeledést jelent-e a budapesti állásponthoz, az nem egyértelmű. De az EU számára nem csupán a magyar demokrácia állapota, hanem a túl szoros orosz, illetve kínai viszony is aggályos.
Politico Orbán Viktor azt közölte a brüsszeli tárgyalás után, hogy von der Leyen megérti Közép-Európát és azt, hogy mi a fontos a magyaroknak. Azaz végre jót is tud mondani az EU (következő) vezetéséről az az ember, aki korábban az „Állítsuk meg Brüsszelt”-kampányt irányította. Ezúttal igen lelkesen nyilatkozott. Így a migráció kapcsán előadta, hogy a partner látja a különbséget a tagállamok álláspontjában, ám úgy gondolja, hogy érdemes végig vinni a vitát, ha kedvező eredmény várható. Ez főként a külső határok védelmére, a migránsok visszatoloncolására és arra vonatkozik, hogy a kérelmeket már Európán kívül bírálják el. A portál megjegyzi, hogy a megválasztott bizottsági elnök próbál kezet nyújtani a térségnek, miután az itteni kormányok felsorakoztak mögéje, hogy megbuktassák Timmermanst. Ennek von der Leyen megfelelően kedvező színben festette le a találkozót, de Orbánnal ellentétben világossá tette, hogy kettejük közt szóba került a jogállam helyzete is.  
Frankfurter Rundschau Orbán nagy reményeket fűz von der Leyenhez, ám a tegnapi találkozó valószínűleg inkább kellemetlen lehetett a megválasztott bizottsági elnöknek, mert a jobboldali-nemzeti magyarok ünneplik és ez aligha jön jól neki. Miközben a jelek szerint főleg a jogállamiság ügyében a mostani Bizottság irányvonalát kívánja követni. Olyannyira, hogy az egész EU-ra kiterjedő mechanizmust akar bevezetni a demokratikus normák betartásának ellenőrzésére.  
New York Times A New Yorki Egyetem volt dékánja cáfolja, hogy bármilyen formában kétségét hangoztatta volna Heller Ágnes halálának körülményeit illetően. Judith Friedlander azért küldött levelet a lapnak, mert a tegnapi búcsúztatóban az állt, hogy a filozófus és ellenzéki jó pár barátja és kollégája bizonytalan a tragikus eset miatt, ideértve, hogy még a gyilkosság lehetőségét sem zárják ki. Ám mint a pontosítás rámutat, ugyan továbbra is titokzatos, miként fulladhatott a Balatonba valaki, aki 90 éves kora ellenére igen jó úszónak számított és tele volt élettel, ám a levélíró hangsúlyozza: semmilyen méltatásban nem sugallta, hogy Hellert megölték volna, de mástól sem hallott ilyesmit. Csak egyszerűen leírta, mi történt július 19-én Balatonalmádiban.
Die Presse Magyar és osztrák természetvédők úgy gondolják, hogy az egész Fertő-tó világörökségi státuszát fenyegeti a Fertőrákoson tervezett nagy magyar szabadidő központ. Ezért a tó osztrák részén, Fertőmeggyesen (Mörbisch) tartott egyeztetésen amellett álltak ki, hogy vissza kell venni az egész programból. A mostani hivatalos elképzelések szerint a tó magyarországi partján szállodákat létesítenek, vízi parkot hoznak létre, kikötőket és egy campinget létesítenek. A környezetvédők azonban attól tartanak, hogy a beruházás károsítja a táj élővilágát. Azt osztrákok azt is el akarják érni, hogy teljes egészében beletekinthessenek az iratokba. Ezért első lépésként meghívják a projekt gazdáit, hogy részletes tájékoztatást kaphassanak, mindenekelőtt az engedélyezési eljárásról, valamint az építési határozatok tartalmáról.  
Kurier A Fertő-tó vízszintje jelenleg alacsony, mégis nagy hullámokat ver a magyar oldalon készülő 75 millió eurós idegenforgalmi fejlesztés, amelyben állítólag Orbán Viktor legidősebb lánya is érdekelt. A mörbischi tájékoztatón magyar természetvédők elmondták, hogy a program összesen 136 hektárt érint, csak a parkolóhelyek száma a 900-hoz közelít. Azaz csúcsidőszakban naponta 8 ezer autóval kell számolni. A hotel százágyas lenne, a kikötőben 800 hajónak alakítanak ki helyet. Ezért nem igaz az a magyar hivatalos állítás, hogy Ausztriának a maga oldalán nem kell semmiféle káros hatásra felkészülnie. Így a zöldek azt követelik, hogy készüljön az egész tó környékére kiterjedő környezetvédelmi hatástanulmány. Ezen kívül folyamatos akciókkal kívánják felhívni a figyelmet az elképzelés káros következményeire. A kormánypárti magyar sajtó azt hangoztatja, hogy itt a helyi lakosság régi vágyának teljesítéséről van szó, és hogy környezetvédelmi szempontból nem merül fel semmiféle aggály. Ennek megfelelően a magyar hatóságok nem is szeretnék, ha megvizsgálnák a környezetvédelmi következményeket. Közben azonban már az UNESCO is felfigyelt a tervre és állásfoglalásra szólította fel az Orbán-kormányt.
Szerző
Frissítve: 2019.08.02. 11:00

A bin Ladenek végzete

Publikálás dátuma
2019.08.01. 20:52
Hamza bin Laden
Meg nem erősített információk szerint végezhettek a terrorista vezér egyik fiával, aki maga is egyre magasabbra tört az al-Kaidában.
Meghalt Hamza bin Laden, Oszama bin Laden fia. Az NBC News-nak névtelenül nyilatkozó három amerikai tisztségviselő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva arról nem adott felvilágosítást, hogy meggyilkolásában az Egyesült Államoknak volt-e szerepe, és egyáltalán pontosan mikor és hol ölhették meg. Hírszerzési információik szerint régebben, valószínűleg a Trump-adminisztráció első két évében történhetett, még azelőtt, hogy az idén februárban Washington egymillió dolláros „vérdíjat” tűzött ki fejére. Korábbi jelentések pedig arról szóltak, valószínűleg az afgán-pakisztáni hegyvidékes területen bujkálhat. Halálhírét hivatalosan nem erősítették meg, Donald Trump amerikai elnök is azzal rázta le az erre vonatkozó újságírói kérdést szerdán, hogy a hírt „nem akarja kommentálni”. Ha valóban sikerült megölni Hamzát, az több, mint szimbolikus győzelem. A fiatalemberről keveset tudni, de egy ideje már úgy beszéltek róla, mint aki apja örökébe léphet, és egy napon átveheti az al-Kaida vezetését. Az Oszama bin Laden rejtekhelyén talált dokumentumokból is úgy tűnt, hogy a terrorista vezér rá tekintett lehetséges utódjaként. Hamza az elmúlt néhány évben az interneten is feltűnt, és a nyugatiak elleni támadásokra, apja halálának megbosszulására szólította fel követőit. Márpedig hiába volt fiatal és tapasztalatlan, a szélsőségesek fülében jól csengő neve kiemelte őt a terroristák közül. A The New York Times rámutat: jó ideje valóban nem hallani felőle – videó felvételen eddig is csak egyszer, évekkel ezelőtt jelent meg –, s mindössze egy cikk jelent meg neve alatt még májusban. Száz százalékosat valószínűleg sokáig nem lehet még mondani sorsáról. Emlékezetes, hogy amerikaiak és oroszok egyaránt az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak is halálhírét keltették már, aztán a „terrorkalifa” az idén áprilisban öt év után új videóval jelezte, él és virul, feltehetően valahol Szíriában. A tálibok egykori vezetőjének, Omar mollának a halálát pedig két éven keresztül titkolták: már 2013-ban életét vesztette betegségben, ám hogy elkerüljék a belső hatalmi harcokat, még bő két évig nem ismerték el elvesztését, csak ködösítettek. Hamza halála mindenképpen nagy csapás az al-Kaida „brandjének”, de még vannak néhányan, akik évek óta sikeresen bujkálnak a CIA elől. Mindenekelőtt a terrorszervezet vezetője, Ajmán az-Zavahiri: hiába ajánlottak érte 25 millió dolláros nyomravezetői díjat, és hiába tűnt úgy néhányszor, hogy közel jutottak hozzá, végül kétséget kizáróan sosem azonosították tartózkodási helyét. Valószínűleg ő is Pakisztánban húzhatja meg magát. Keresik az egyiptomi Szaíf al-Adelt és Abdullah Ahmed Abdullahot is, akik az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségénél 1998-ban végrehajtott, 224 életet kioltó terrortámadásokért felelősek. A szaúdi al-Arabiya szerint Hamza bin Laden éppen Abdullah egyik lányát vette feleségül (cáfolják, hogy az egyik 9/11-es gépeltérítő, Mohammed Atta lánya ment volna hozzá). Az al-Kaidában Abdullah elméletileg a második a rangsorban, mondhatni Zavahiri „helyettese”. Eredetileg Oszama bin Laden egyébként egy másik fiát, Szad bin Ladent szánta örökösének, ám vele egy amerikai drón csapás végzett 2009-ben Pakisztánban. Bár halálhíre után felröppent, hogy valójában sértetlenül megúszta a támadást, később egyértelműen kiderült, hogy valóban meghalt. Apja sem élte sokkal túl, Oszamát hosszú rejtőzködés után 2011-ben ölte meg a Navy SEAL, az amerikai haditengerészet különleges egységeinek kommandója a pakisztáni Abbottábád településen. Ugyanakkor végeztek harmadik fiával, Khaliddal is. A terrorvezérnek egyébként több anyától még számos, békés utat választó gyermeke él. Egyik felesége, Nadzsva, és fia Omár, „Élet a bin Laden házban” címmel még magyarra is lefordított könyvet is írt arról, milyen volt Oszama férjnek és apának.   
Szerző
Frissítve: 2019.08.03. 16:01