Kína üzembe helyezte első saját gyártmányú jégtörő hajóját, a Xuelong-2-t, magyarul a Hósárkányt. A 14 ezer tonna vízkiszorítású jégtörő 90 fős személyzetével már ősszel útnak indul az Északi-sarkra. Elődjét, az Ukrajnában épült Xuelong 1-et teherhajóból alakították át, és nem felelt meg a legkorszerűbb követelményeknek. Tevékenysége ennek ellenére sem volt eredménytelen. Már 2012-ben sikerrel tette meg a 2894 tengeri mérföldet a sarkvidék vizein. 2017-ben megjelent cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy Amundsen útvonalát követve 19 ezer tengeri mérföld megtételére vállalkoztak a kínai tudósok. Megkerülték a teljes Északi-sarkot. Az azóta elvégzett modernizáció eredményeképpen a jégtörő alkalmassá vált arra, hogy 2030-ig üzemben tartsák.
Utódja, a Xuelong-2 122,5 méter hosszú, 22,3 méter széles. 15 tengeri csomóval haladhat a nyílt vizeken, hárommal pedig a fél méter vastagságú jégtáblák között. Minden korszerű technikával ellátták ahhoz, hogy feltérképezze a sarkvidéki állapotokat, a légköri és ökológiai viszonyokat, a tengerfeneket. Elláthatja az ország tudományos kutatóállomásait az Északi-, sőt a Déli-sarkvidéken is.
Mit keres Kína az Arktiszon? Múlt év januárjában a kínai államtanács kiadta első Fehér könyvét az északi-sarki politikájáról. Ebben fogalmazták meg azt az elképzelést, hogy más államokkal karöltve létrehozzák a Sarkköri selyemutat. A kínai vállalatok részt vállalnak az új kereskedelmi útvonalak infrastrukturális fejlesztésében. A dokumentum szerint Kína az Északi-sarkon olajhoz, gázhoz és ásványkincsekhez akar jutni. 2025-re szeretné külkereskedelmi szállításainak 20 százalékát az északi tengeri úton lebonyolítani. Míg az orosz Murmanszk kikötőjéből a Szuezi csatornán keresztül Jokohama japán kikötőig 12 840 tengeri mérföld az út, addig az északi tengeri út mindössze 5770.
Washington azonban aggódik. Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója törvénytelen expanzióról beszélt, és kilátásba helyezte, hogy új jégtörőinek üzembe helyezésével állja útját az orosz és kínai törekvéseknek. Moszkvában higgadtabban foglaltak állást. A RIANovosztyi hírügynökség arról számolt be, a Távol-Keleti Intézet tudományos munkatársa úgy véli, nincs szó átfogó kínai expanzióról, csupán arról, hogy Kínának is megvannak az érdekeltségei a térségben. Az pedig, hogy jégtörőhajót építettek, nem jelent valami különlegességet. Mindegyik nagy állam - Japán, Franciaország, Nagy Britannia - rendelkezik kutató jégtörőkkel. Erre készül India is.
Az Északi-sarkvidék legnagyobb játékosa továbbra is Oroszország, amely a világon egyedüliként atomerőművel rendelkező hajójával, valamint négy atommeghajtású jégtörővel és sok dízelmotoros hajójával gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja az egész térséget. Még három jégtörő vár egy balti gyárban arra, hogy befejezzék építését. A hajótesteket már vízre bocsátották, 2020 és 2022 között el is készülnek. Előkészítik azokat az új generációjú, szuperteljesítményű jégtörők építését is, amelyeket a legmodernebb technikával látnak el.
Az amerikaiak 40 éve épített jégtörőjükkel nem ellensúlyozhatják mindezt. Az ezzel járó veszélyekre az amerikai számvevőszék is felhívta a figyelmet. Az amerikai külügyminiszter pedig kijelentette: az Északi-sark körüli térség - részben feltáratlan olaj-és gázkészleteivel - egyre inkább a hatalmi törekvések és a verseny területe lett, erre pedig az Egyesült Államoknak is fel kell készülnie. Mint fogalmazott, az Arktiszon található a Föld kiaknázatlan olajának 13, földgázának 30 százaléka, bőségesen van uránérc, arany, különböző ásványok.
Most már nemcsak Oroszországra, hanem Kínára is oda kell figyelniük az amerikaiaknak, amikor számba veszik lehetőségeiket. A kínai vezetés azt állítja, hogy hazája már csak azért sem lehet közömbös, mert az Északi-sarkvidékhez közeli ország. Mindössze 1500 kilométerre fekszik tőle. Kínai léptékkel mérve ez nem is olyan sok…
