beruházás;Mercedes-gyár;Mészáros Lőrinc;MOL;

2019-08-03 06:00:00

Milliókat fizetünk egy új munkahelyért

Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.

Nem látni az ipar 4.0 által elvárt technológiai fordulatot azoknál az új beruházásoknál, amelyeket a kormány elsősorban munkahely-teremtési céllal támogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az idén augusztusig már több mint 54 milliárd forintnyi beruházási támogatásról kötött megállapodást a tárca az idei költségvetés terhére, ám ezzel mindössze 3 729 új munkahely jött létre. A támogatások többsége ráadásul nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik.

A külgazdasági tárca jól láthatóan két csapásirányt követ: a már idehaza megtelepedett autóipari vállalatok beszállítóit igyekszik Magyarországra csábítani, miközben az uniós támogatásban már nem részesíthető magyar tulajdonú cégeket is kistafírozza. Előbbi elv mentén az idén 15 cég kapott támogatást, ám ezekből mindössze 2-3 volt olyan beruházás, amely fejlesztést vagy új technológiát hozott Magyarországra. Ezek közé sorolható az érdi Avl-Autokut Mérnöki Kft, ahol 100 fejlesztőmérnöki munkahelyet alakítottak ki, és az a két új akkumulátor gyár, amit a dél-koreai Shinheung SEC EU Kft., illetve a japán GS Yuasa Kft. hoz létre.

A többi autóipari beruházás lökhárító- és bőrkárpit-gyártással foglalkozik, illetve raktározással, kohászattal. Az utóbbi hónapokban tehát tovább nőtt az autóipar súlya a támogatott beruházásokban. Ezzel azonban csupán addig nincs gond, amíg van kereslet az európai gyártók autóira. Ha azonban ez visszaesik, akkor az az autóiparnak már így is erősen kitett magyar gazdasági növekedést is lelassíthatja. Mégpedig az elmúlt hónapokban egyre gyűlnek felhők az európai járműgyártók felett. A csökkenő kereslet, illetve az amerikai védővámok miatt egyre fogják vissza kapacitásaikat a vállalatok, ez pedig nem fogja érintetlenül hagyni a magyar autógyárakat, illetve autóipari munkahelyeket sem. A szakszervezetek ennek már érzékelik a jeleit is: számos cégnél 4 napos munkahetet vezettek be, április végén több ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a gyárak, most pedig már több vállalatnál  az állandó munkaerő elbocsátásáról is kénytelenek tárgyalni az érdekvédők.

A külgazdasági tárca ezzel egyidőben a magyar tulajdonban lévő cégekről is gondoskodik. Így kapott az idén 700 millió forint támogatást a Coop Logisztika Kft, és 1,6 milliárdot a papíriparban utazó Hamburger Hungária Kft., továbbá két takarmánycég. A hazai cégek közül a Mol Petrolkémia kapta minden idők legnagyobb támogatását, 11,6 milliárd forintot. A második helyen a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kukoricafeldolgozó cég, a Kall Ingredients Kft. áll, 9,2 milliárd forint apanázzsal. Mészáros Lőrinc a harmadik helyet is megszerezte, hiszen a hasonló profilú Visonta Projekt Kft-je további 6,2 milliárdos költségvetési támogatást zsebelt be. Tavaly egész évben összesen 86,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a beruházó cégeknek egyedi kormánydöntésekkel: akkor ez 8 761 új munkahely létrehozáshoz volt elegendő. Az idén időarányosan a szaktárca már jóval több pénzt osztott ki, mint tavaly, mégis valamivel kevesebb munkahelyet sikerült csak létrehozni. Figyelembe véve a romló világgazdasági környezetet, a magyar gazdaság erős autóipari kitettségét – amelynek kilátásai hatványozottan romlottak az elmúlt hónapokban –, a 3729 új munkahely még szép számnak mondható. Ennek ára azonban egyre nagyobb.

Az egy új munkahelyre adott támogatás az idén átlagosan 14,6 millió forintra nőtt ugyanis a tavalyi 9,9 millió forintról, holott az elmúlt négy évben az összeg soha nem emelkedett 11 millió forint fölé. Ez egyben azt is jelenti: a kedvezményezett cég már az adott munkahely két és fél éves teljes bérköltségét megkapja vissza nem térítendő támogatásként. Ez ráadásul csak az átlag: az idén rendkívül szélsőséges értékek között szórtak az egy-egy munkahelyre adott támogatások. Munkahelyenként számolva a legkevesebbet, 1,2 millió forintot az Amerikai Egyesült Államokból érkezett autóipari beszállító, a Sanmina-SCI Kft. kapta. A lista másik végén a részben magyar állami tulajdonban lévő Mol áll, amely az idén februárra datált támogatási szerződéssel minden eddigi rekordot megdöntött. A Mol Petrolkémia Zrt. az új, tiszaújvárosi beruházásához összesen 11,6 milliárd forintos támogatást kapott, amelyért cserébe alig 172 új munkahely teremtését vállalta. Így az egy munkahelyre jutó támogatás összege 67,9 millió forint volt. Igaz, a vállalat ezzel a világ legfejlettebb vegyipari technológiáját hozza Magyarországra. 

Július végén is hatalmas támogatásokról írtak alá szerződéseket. A cseh tulajdonban lévő NT Élelmiszertermelő Kft. például összesen 1,7 milliárd forintot kapott, ezért 55 új munkahely megteremtésére tett ígéretet. Ezt azt jelenti: a cég 30,3 millió forintos támogatás kapott egy-egy munkahely létrehozására. Pedig nem valamely hightech üzletágban működik: napraforgó feldolgozással és étolajgyártással foglalkozik a Kiskunságban.  Ugyancsak az elmúlt napokban írta alá a külügyi tárca a TBZ Táp Kft. támogatási szerződését; a takarmánygyártással foglalkozó magyar cég egy munkahelyre 24,7 milliós támogatást kapott. Ennél is jobban járt az állati fehérjefeldolgozásban utazó Várda Meat Kft, amely 50 munkahelyért cserében 1,6 milliárd forintos támogatást tehetett zsebre. Így az egy munkahelyre jutó állami dotáció itt 31,7 millió forintra rúgott.