Von der Leyen újragondolná a menedékkérőket elosztó rendszert

Publikálás dátuma
2019.08.02. 17:04
Von der Leyen és Conte római találkozója
Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Sokat szeretne foglalkozni a legális és illegális bevándorlással az EB új elnöke, de konkrétumokról egy szót sem szólt Rómában.
Új megállapodást javasolt az illegális bevándorlás kezelésére, és az "elosztási rendszer" újragondolását szorgalmazta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke Rómában, ahol Giuseppe Conte olasz miniszterelnök fogadta őt pénteken. A találkozó előtt újságíróknak nyilatkozva Ursula von der Leyen kijelentette:
az EB vezetőjeként azt akarja, hogy a bevándorlás "kezelési eljárása" hatékony, hatásos és emberséges legyen.

"Nem könnyű feladat, de nincsenek egyszerű megoldások és válaszok, amikor tehermegosztásról van szó" - jelentette ki az Európai Bizottság új vezetője. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért a menedékkérők "elosztási rendszerének" felülvizsgálására van szükség. Hozzátette: tudatában van, hogy Olaszország, Görögország és Spanyolország földrajzilag a legérintettebb országoknak számítanak, és a leginkább ki vannak téve a migrációnak.
Ursula von der Leyen politika küldetése első számú céljának nevezte, hogy az EU túllépjen a belső megosztottságon északi és déli, keleti és nyugati, kicsi és nagy tagállamok között. Von der Leyen európai körútja egyik állomásának számít Róma. A Giuseppe Contéval folytatott megbeszélésen napirenden szerepel az Európai Bizottság olasz biztosjelöltje is.

Erős földrengés volt Indonéziában

Publikálás dátuma
2019.08.02. 16:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Jáva egy partvidékén szökőárriadót rendeltek el.
Erős földrengés rázta meg pénteken Indonéziát: a földmozgást 6,8-7-es erősségűnek mérték. Jáva egy partvidékén szökőárriadót rendeltek el. Az MTI összefoglalója szerint a szigeteken riadalmat keltett a rengés, amelyet Indonézia fővárosában, Jakartában is erősen megéreztek. A felhőkarcolók kilengtek, az emberek ijedtükben kirohantak az épületekből, de sem sérülésről, sem károkról nincsenek jelentések. A szökőárriadót Jáva Banten tartományának partvidékén rendelték el: a lakosságot azonnal magasabban fekvő helyekre parancsolták. A CNN azt írja: a földrengés körülbelül 40 másodpercig tartott. Más országokban nincs szökőárveszély.
Szerző

Visszatér Európába a rakéta-fenyegetés

Publikálás dátuma
2019.08.02. 15:29

Fotó: Ann Ronan Picture Library
Hatályba lépett az Egyesült Államok döntése, mely szerint kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF).
Hivatalosan is felmondta tegnap az Egyesült Államok az 1987-ben kötött INF-szerződést, amelyben Washington és Moszkva a közepes hatótávolságú (500 és 5500 kilométer közötti) rakéták – köztük nukleárisak – szárazföldi telepítésének korlátozását vállalták. Az egyezmény egyik eredménye volt például, hogy az elmúlt évtizedekben Európában nem szegeződtek egymásra orosz és nyugati rakéták, folyamatos készenlétben és rettegésben tartva a szemben álló feleket. A megállapodást követően 1991-ig összesen több mint 2700 fegyvert semmisítettek meg mindkét oldalon. Szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az INF-szerződés vége újabb fegyverkezési versenyt indíthat meg, és tovább szíthatja a kiújult hidegháborús hangulatot. Az amerikaiak már be is jelentették, hamarosan tesztelik, majd hadrendbe állítják az eddig korlátozás alá eső új fegyvereket. Hivatalosan az amerikaiak azért hátráltak ki a megegyezésből, mert vádjaik szerint Oroszország már ki is fejlesztett egy olyan szárazföldi telepítésű rakétát, amelynek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Az állítással az oroszok nem értenek egyet, de válaszként a Kreml is a szerződés felfüggesztése mellett döntött. Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő – a szerződés egyik aláírója – pedig arra figyelmeztetett, a lépés az egész világ biztonságát veszélyezteti. Korábban több európai állam próbált közbenjárni, hogy valahogyan megmentsék az INF-szerződést, valamint az is felmerült, hogy egy új megegyezést dolgozzanak ki, amelybe már Kínát is bevonnák. Ugyanakkor a kérdésben a NATO egységes, Jens Stoltenberg főtitkár tegnap világossá tette, a szerződés felmondásának felelőssége kizárólag Oroszországot terheli, és a tagállamok támogatják az Egyesült Államokat döntésében. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi várható az INF-szerződés utáni korszakban. Félő, hogy egy másik egyezmény, a nukleáris fegyvereket korlátozó új START is veszélybe kerülhet, amelyet 2021-ben kellene meghosszabbítani. Hogy azért még nincs minden veszve az amerikai-orosz kapcsolatokban, azt jól jelzi: a minap Donald Trump telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint, és felajánlotta segítségét a szibériai tüzek megfékezésében, amit az orosz elnök megköszönt, és a kapcsolatok javítására tett gesztusként értékelt.  
Szerző