Erős földrengés volt Indonéziában

Publikálás dátuma
2019.08.02. 16:28
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Jáva egy partvidékén szökőárriadót rendeltek el.
Erős földrengés rázta meg pénteken Indonéziát: a földmozgást 6,8-7-es erősségűnek mérték. Jáva egy partvidékén szökőárriadót rendeltek el. Az MTI összefoglalója szerint a szigeteken riadalmat keltett a rengés, amelyet Indonézia fővárosában, Jakartában is erősen megéreztek. A felhőkarcolók kilengtek, az emberek ijedtükben kirohantak az épületekből, de sem sérülésről, sem károkról nincsenek jelentések. A szökőárriadót Jáva Banten tartományának partvidékén rendelték el: a lakosságot azonnal magasabban fekvő helyekre parancsolták. A CNN azt írja: a földrengés körülbelül 40 másodpercig tartott. Más országokban nincs szökőárveszély.
Szerző

Visszatér Európába a rakéta-fenyegetés

Publikálás dátuma
2019.08.02. 15:29

Fotó: Ann Ronan Picture Library
Hatályba lépett az Egyesült Államok döntése, mely szerint kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF).
Hivatalosan is felmondta tegnap az Egyesült Államok az 1987-ben kötött INF-szerződést, amelyben Washington és Moszkva a közepes hatótávolságú (500 és 5500 kilométer közötti) rakéták – köztük nukleárisak – szárazföldi telepítésének korlátozását vállalták. Az egyezmény egyik eredménye volt például, hogy az elmúlt évtizedekben Európában nem szegeződtek egymásra orosz és nyugati rakéták, folyamatos készenlétben és rettegésben tartva a szemben álló feleket. A megállapodást követően 1991-ig összesen több mint 2700 fegyvert semmisítettek meg mindkét oldalon. Szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy az INF-szerződés vége újabb fegyverkezési versenyt indíthat meg, és tovább szíthatja a kiújult hidegháborús hangulatot. Az amerikaiak már be is jelentették, hamarosan tesztelik, majd hadrendbe állítják az eddig korlátozás alá eső új fegyvereket. Hivatalosan az amerikaiak azért hátráltak ki a megegyezésből, mert vádjaik szerint Oroszország már ki is fejlesztett egy olyan szárazföldi telepítésű rakétát, amelynek hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Az állítással az oroszok nem értenek egyet, de válaszként a Kreml is a szerződés felfüggesztése mellett döntött. Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfő – a szerződés egyik aláírója – pedig arra figyelmeztetett, a lépés az egész világ biztonságát veszélyezteti. Korábban több európai állam próbált közbenjárni, hogy valahogyan megmentsék az INF-szerződést, valamint az is felmerült, hogy egy új megegyezést dolgozzanak ki, amelybe már Kínát is bevonnák. Ugyanakkor a kérdésben a NATO egységes, Jens Stoltenberg főtitkár tegnap világossá tette, a szerződés felmondásának felelőssége kizárólag Oroszországot terheli, és a tagállamok támogatják az Egyesült Államokat döntésében. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi várható az INF-szerződés utáni korszakban. Félő, hogy egy másik egyezmény, a nukleáris fegyvereket korlátozó új START is veszélybe kerülhet, amelyet 2021-ben kellene meghosszabbítani. Hogy azért még nincs minden veszve az amerikai-orosz kapcsolatokban, azt jól jelzi: a minap Donald Trump telefonon hívta fel Vlagyimir Putyint, és felajánlotta segítségét a szibériai tüzek megfékezésében, amit az orosz elnök megköszönt, és a kapcsolatok javítására tett gesztusként értékelt.  
Szerző

Walesi pofon Johnsonnak – Nem lesz könnyű keresztülvinnie a Brexittel kapcsolatos radikális terveit

Publikálás dátuma
2019.08.02. 14:54

Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Egyetlen főre olvadt a brit kormányszövetség többsége a brit parlamentben. Az új kormányfőnek nehéz lesz keresztülvinnie a Brexittel kapcsolatos radikális terveit.
Boris Johnson ugyan múlt szerdán, beiktatásakor nagy elánnal vetette bele magát a munkába, kormányába egy sor a Brexitet mindenáron támogató személyiséget nevezett ki, ez a hét kudarcok sorozata volt a brit miniszterelnök számára. Kifejezetten ellenségesen fogadták nem csak Skóciában és Észak-Írországban, hanem Walesben is, amely bizonyos fokig hazai terep számára, hiszen egykor ott indult képviselőként. Vendéglátói világossá tették számára: hallani sem akarnak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióval való megállapodás nélkül távozzék az EU-ból, azaz megvalósuljon a „no deal Brexit”. A walesi gazdák is hevesen támadták a miniszterelnököt veszélyes terveiért. Most azonban újabb nagy pofont kapott Johnson, s ismét Walesből. Egyetlen főre fogyatkozott a toryk és az őket kívülről támogató északír Demokratikus Unionista Párt (DUP) többsége a londoni parlamentben, miután egy Brecon and Radnoshire nevű grófságban tartott utóválasztáson, a Brexitet ellenző liberális demokraták jelöltje aratott diadalt. Az itteni mandátum eddig a konzervatívoké volt. Péntek hajnalban jelentették be, hogy Jane Dodds 13 800 vokssal végzett az élen, amely 43 százalékos szavazati aránynak felel meg. A toryk által indított Chris Davies 12 400 vokssal (39 százalék) csak második lett.
„A parlamentben, Westminsterben az első dolgom az lesz, hogy megkeresem Boris Johnsont, bujdokoljék bárhol is, s hangosan és határozottan közöljem vele, hagyjon fel azzal, hogy közösségünk jövőjével játszadozik, s zárja ki a no deal Brexit lehetőségét”

– ígérte Dodd választási győzelmét követően.

Johnson számára a Wales keleti részén tartott utóválasztás volt az első komolyabb erőfelmérő. Ugyanakkor a választási kampányt a konzervatív Davies kétes ügyletei határozták meg. Kiderült róla, hamisan könyvelt. Nem éppen tiszta múltja ellenére a csütörtöki voksoláson is ő képviselte a torykat. Johnson kedden járt Walesben, s kampányolt mellette. A konzervatívok elnöke, James Cleverly igyekezett jó arcot vágni a kudarchoz, annyit közölt, hogy szoros küzdelemben dőlt el a mandátum sorsa. Az utóválasztás nyomán a kormány már csak 320 képviselőre támaszkodhat, az ellenzék ezzel szemben 319-cel rendelkezik. Ilyen csekély többséggel azonban nagy kérdés, hogy Johnson miként tudja végrehajtani a kilépéssel kapcsolatos radikális terveit. Szakértők szerint ezzel még nagyobb az esély arra, hogy előrehozott választást rendeznek meg. Több hírmagyarázó már a múlt szerdai, „vérengzésnek” is minősített kormányátalakítás után arra a következtetésre jutott, hogy Johnson szeme előtt valójában az idő előtti voksolás kiírása lebeg, ezt azonban ő maga cáfolta. Megválasztása óta a toryk népszerűsége – közvélemény-kutatóktól függően – 30-34 százalékra ment fel, így 5-10 százalékkal előzik meg a Jeremy Corbyn Munkáspártját. Csakhogy ez még nem lenne elég az abszolút többség megszerzéséhez, még a DUP-pal sem. S ne feledjük, hogy Nagy-Britanniában a mandátumok sorsa egyéni választókörzetben dől el. Másrészt Johnson elődje, Theresa May példája is mutatta, hogy a kormányfő kinevezésekor a választók egy része bizalmat szavaz az új miniszterelnöknek, ezzel emelkedik a kormányzó párt népszerűsége is. Ez a folyamat azonban néhány hétig tart, s már akár a csütörtöki kudarc után megindulhat a konzervatívok erjedése. Az utóválasztás nyomán tovább nőhet a liberális demokraták népszerűsége, jelenleg 20 százalék körül mérik a Brexit-ellenes pártot, amely a Munkáspárt válságát is mind jobban kihasználja.