Microsoft-ügy: megint előkerültek Tiborczék

Publikálás dátuma
2019.08.03. 06:55

Fotó: Markoszov Szergej
Ahogy egyre több információt közöl az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet a Microsoft korrupciós ügyéről, úgy bukkannak föl sorra az Orbán Viktor kormányfőhöz közel állók nevei.
Egy korábban nyilvánosságra hozott e-mail szerint a miniszterelnök maga bólintott rá az üzletre, az egyik vitatott szerepű, vélhetően közvetítőként eljáró cég Mészáros Lőrinchez köthető, most pedig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére került fókuszba. Emlékeztetőül: az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet egy vizsgálat nyomán arra jutott, hogy a Microsoft magyar leányvállalata jelentős árengedménnyel adott szoftvereket kormányközeli disztribútorcégeknek, amiket aztán a közvetítők túlárazva értékesítették a magyar közigazgatásnak. A jelentések szerint az ügylet során magyar kormányzati szereplőket fizettek le. Mindezek ellenére büntetőügy nem indult, mert az amerikai jog ilyen esetekben lehetőséget ad megállapodásra: a Microsoft pedig élt is ezzel a lehetőséggel, vállalta, hogy 25 millió dollár büntetést fizet. Az amerikai tőzsdefelügyelet nemrég közzétett jelentéséből vált bizonyossá, hogy a Microsoft-korrupció feltárását hivatalból üldözni hivatott rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vett szoftvereket. És kiderült az is: a NAV meg az ORFK nem csak szoftvereket vásárolt, hanem szolgáltatói szerződéseket is kötött, és ez utóbbiak között is volt olyan, amit kifogásolt a tőzsdefelügyelet. A szervezet szerint ugyanis volt olyan alvállalkozó, amely nem végzett érdemi munkát, mégis kifizették. A tőzsdefelügyelet nehezményezte azt is, hogy az egyik alvállalkozó bevonását maga a NAV kérte a Microsofttól. (Azt viszont nincs a jelentésben, és a szoftvercég valamint a NAV sem árulta el, hogy kik voltak az alvállalkozók.) Az amerikaiak pontatlansága miatt pedig nem lehet egyértelműen beazonosítani, mely tanácsadói szerződésről van szó. A tőzsdefelügyelet ugyanis két szerződésről beszél, míg a NAV honlapján háromnak van nyoma 2014-ből. Ugyanakkor tény, hogy éppen a problémásnak tűnő szoftverbeszerzéshez kapcsolódóan kötött tanácsadói szerződést kötött a NAV a Microsofttal bruttó negyven millió forintért. A Microsoft részéről a később távozott vezérigazgató, Papp István írta alá a szerződést. A NAV részéről pedig a szakmai teljesítésigazolásokat Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére, Tiborcz Péter főosztályvezető állította ki, a NAV KH Informatikai Fejlesztési Főosztály nevében. Tiborcz a beszerzések idején, 2014 nyara és 2015 tavasza között volt a NAV informatikai osztályvezetője volt. Tiborcz Péter a NAV-tól egyenesen a testvére, Tiborcz István tulajdonába tartozott HCS Experts informatikai céghez távozott. Az Orbán-érdekkör felbukkant a tőzsdefelügyelet jelentésben körbeírt ORFK beszerzésnél is. Az abban ismertetett szoftvervásárlás módja és időpontja ráillik arra a szerződésre, amit az ORFK kötött 2014 októberében a Humansoft Kft. által vezetett konzorciummal, amelytől a rendőrség 1,4 milliárdért vett szoftvereket. A cég azóta komoly karriert futott be a NER-ben: 2014-ben a 4iG Nyrt része lett, a tőzsdei vállalkozás pedig 2018-ban került Mészáros Lőrinc közelébe, majd nemrégiben a felcsúti vállalkozó jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért lett a cég főrészvényese. A történtek ellenére a magyar apparátus szinte nem mozdul. A NAV nem válaszolt kérdéseinkre, a Kormányzati Tájékoztatási Központ újra azt közölte, hogy „nem tud semmilyen Microsoft-ügyről”, a rendőrség szerint pedig minden szabályos volt. A Legfőbb Ügyészség ugyanakkor érdeklődésünkre azt közölte: Már megkeresték az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy tájékoztatást kérjenek, de még nem kaptak választ.

Lép az ellenzék

Miután a vádhatóság korábban azzal hárított az ügyben, hogy nem kapta hivatalos értesítést, a Demokratikus Koalíció lépett: a Központi Nyomozó Főügyészségen feljelentést tettek a Microsoft-botrány miatt. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tegnap azt mondta lapunknak: hétfőn ő is feljelentést tesz.

Újabb lobbihullámot indított Orbán

Publikálás dátuma
2019.08.03. 06:20
Szijjártó Péter külügyminiszter a Fox Newson
Fotó: Fox News
Csak májusban mintegy százmillió forint értékeben szerződött washingtoni kijáró emberekkel a kormány.
Újabb, ezúttal 160 ezer dolláros, mintegy 46,8 millió forintos, hat hónapra szóló megállapodást kötött május 1-én a Policy Impact Strategic Communications nevű lobbicéggel a magyar kormány. A megállapodás alapján a társaság tanácsokkal látja el a washingtoni magyar nagykövetséget egyebek mellett arról, hogy miként lehetne javítani a két ország kétoldalú kapcsolatait. A cég feladata ezen felül a kormányzati ügyek és a médiamegjelenések koordinálása. A Policy Impact szervezte például Szijjártó Péter külügyminiszter idén februári szereplését is Donald Trump amerikai elnök kedvenc csatornáján, a Fox News-on. A magyar külügyminiszter a Tucker Carlson Show-ban szerepelt, amelyben a családvédelmi tervről beszélgettek a műsorvezetővel. Később, a műsor júliusi adásában szintén a magyar családtámogatási rendszerről esett szó. A Fox News egyébként az a republikánusokhoz közeli csatorna, amelynek híreire Trump a legtöbbször hivatkozik a Twitter-csatornáján. 
A Policy Impact-tel már korábban is dolgozott a kormány: 2018 november 1. és 2019 január 18. között 50 ezer dolláros szerződést kötöttek azért, hogy a cég lobbizzon a magyar kabinet érdekeiért a szenátusban. Ugyanebben a bő két hónapos időszakban a Policy Impacton kívül a Barnes&Thornburg, valamint a Munk Policy&Law-val is külön-külön szerződött a magyar kormány egyenként 50 ezer dollár, mintegy 14 millió forint értékben. Az Átlátszó korábbi cikkének forrásai szerint ezeket a megbízásokat korábban azzal indokolták, hogy a kormány „kármentést” végzett.
A Barnes&Thornburg feladata az volt, hogy javítson a magyar kormány megítélésén a Fehér Házban. A Munk Policy pedig azon dolgozott, hogy javuljon Orbánék imázsa az amerikai külügyminisztériumban. A Munk Policy egyébként január 21-ig állt szerződésben Magyarországgal, majd május elsejétől a Kajmán-szigeteki pénzügyminiszter lobbistája lett. Az idén tavasszal sem csak egy lobbicéggel szerződött a kormány. A Policy Impact mellett – 2018 május 8-án – hat hónapra szóló, 100 ezer dollár, vagyis közel 30 millió forint értékű szerződést kötött a magyar kormány a Greenberg Traurig nevű floridai ügyvédi irodával. A megállapodás alapján további négy lobbistával erősítették meg Orbánék „kijáró különítményét.” A Greenberg Traurig egy alvállalkozót, a Triconsultants nevű céget is bevont az együttműködésbe május 13-án, havi 3500 dollárért. Érdekes momentum, hogy ugyanezek a lobbisták Magyarországgal párhuzamosan egyebek mellett Kazahsztánnak, továbbá néhányan Törökországnak is dolgoznak. Korábban ennél a cégnél dolgozott Trump ügyvédje, tanácsadója, New York korábbi polgármestere Rudy Giuliani is. Érdemes felidézni azt is: a Greenberg Traurig ügyvédi irodát is vizsgálták az amerikai választásba történő orosz beavatkozás miatti nyomozás során. Az amerikai törvények szerint minden lobbistának, aki külföldi kormány vagy cég megbízásából dolgozik, regisztrálnia kell az amerikai igazságügyi minisztériumnál, a szerződés részletei pedig nyilvánosak a tárca honlapján. Ezekből a nemrégiben közzétett dokumentumokból az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak dolgozó lobbisták számos fontos találkozót szerveztek magyar tisztviselőknek az amerikai külügyben. Például Magyar Levente novemberi és decemberi egyeztetését Brian Hook külügyminiszteri főtanácsadóval a Munk Policy hozta tető alá. Korábban Magyarország washingtoni lobbistájaként évekig Connie Mack tevékenykedett a Századvéggel együttműködésben. Mack még 2014-ben írta alá szerződését, amelynek értelmében adók nélkül 1,4 milliárd forintot kapott szolgálataiért négy évre. Ám mint azt az Index is megírta, a lobbista munkájával nem voltak maradéktalanul elégedettek. Nem teljesítette ugyanis teljes mértékben a szerződésben foglaltakat, amelyek szerint nemcsak a kongresszus két házának képviselőivel, tanácsadókkal és szakértőkkel, hanem a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és az amerikai-magyar szervezetekkel is kellett kapcsolatot ápolnia. Utóbbi kettőnek viszont egyáltalán nem volt nyoma, ezért végül 2018-ban megszüntették vele az együttműködést.

„Jó viszonyhoz, jó külpolitika kell”

„Én hajlamos vagyok még ma is idealizmussal tekinteni a politikára. Ebből fakadóan mindig fenntartással fogadtam azt, hogy fizetett lobbistákkal lehetne előremozdítani két ország kapcsolatát. Persze mindenki él ezzel a lehetőséggel, hiszen az Egyesült Államokban ez egy bevett intézmény” – mondta a Népszavának Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni nagykövet. „Azt is tapasztaltam: kétséges, hogy egy lobbista személy vagy cég ténylegesen tud-e hasznot hozni” – nyilatkozta Jeszenszky, aki azt is hozzátette, az egyetlen céggel 160 ezer dolláros, fél évre tartó szerződést egy magasabb összegnek tartja az előző időszakok lobbitevékenységét vizsgálva. „Akkor van ezeknek a szerződéseknek értelme, ha konkrét céljuk van, mondjuk egy konkrét ügy előmozdítása. A jó kétoldalú viszonyokhoz azonban jó külpolitikát kell folytatni, jó kapcsolatokat kell kialakítani az adott ország vezetőivel és ez sokkal fontosabb, mint a lobbizás. Hiszen, ha szembekerül a két ország akkor nincs az a pénz ami ellensúlyozná az Amerikának „nem tetsző” döntéseket”– fűzte hozzá a volt washingtoni nagykövet, és példaként Törökország nagyon megromlott amerikai megítélését hozta föl.

CSOK a Fox News-on

Furcsa mód a Hableány Dunából kiemelt roncsa volt az illusztráció a Fox News Tucker Carlson Show-jában, amikor a magyar családtámogatási rendszerről volt szó – szúrta ki elsőként az Index. A konzervatív politikai műsor vezetője a július végi epizódban hangsúlyozta: Magyarország helyesen teszi, ha ahelyett, hogy „bevándorlók beáramoltatásával” oldaná meg a népességcsökkenési problémát, inkább megpróbálja növelni a családalapítási kedvet. A műsorvezető szerint az elmúlt harminc évben Magyarország mintegy fél millió lakossal lett szegényebb, és ha ez így folytatódik, „elfogyhatnak a magyarok”. Carslon azt is kiemelte, hogy Orbán Viktor „a Soros- és Clinton-alapítványok által kínált megoldással ellentétben” a családok növekedését segíti.

Frissítve: 2019.08.03. 09:39

„Úgy tűnik, Handó feledtetni akarja a nyomásgyakorlást” – A Bírói Tanács is reagált a GRECO-jelentésre

Publikálás dátuma
2019.08.03. 00:13

Fotó: Népszava
A GRECO-jelentésekkel kapcsolatban kiemelte: bíznak abban, hogy az illetékes döntéshozók megfontolják a nemzetközi testületek kritikáit.
Csütörtökön mi is beszámoltunk arról: sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két jelentés, melyet a GRECO, vagyis a Korrupció Elleni Államok Csoportja készített a 2017-es és a 2018-as évről. A jelentésre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is reagált: egyebek mellett közölték, hogy a GRECO munkacsoportja budapesti adatgyűjtésekor az OBH joggyakorlatát nem bírálta, csupán elvi észrevételeket tett a bíróságok igazgatásának törvényi szabályozására vonatkozóan. Esetenként pedig tényállítások helyett puszta feltevésekből indult ki, mint például akkor, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásukban is pusztán „állítólagos” nyomásgyakorlást emlegették fel. „Végezetül fontos megjegyezni, hogy – a legszűkebb szakterületénél maradva – a GRECO korrupciós kockázatot egyetlen esetben sem azonosított a magyar bírósági rendszeren belül” – tették hozzá. Erre reagálva most Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője az OBT honlapján azt írta: az OBH közleményéből úgy tűnik, hogy Handó Tünde feledtetni kívánja azokat az eseteket, amikor ő vagy az általa kinevezett bírósági vezetők az OBT-re és tagjaira, valamint a bírói érdekképviseletet ellátó MABIE-re és tagjaira gyakoroltak nyomást vagy álltak rajtuk bosszút. Ezzel szemben – folytatta – a bizonyítékokkal is alátámasztható, részben pedig köztudomású támadások az OBT tagjai ellen – a teljesség igénye nélkül – eddig a következők voltak: 
  • több OBT tag is beszámolt arról, hogy az OBH elnöke által kinevezett vezetők arra presszionálták, hogy mondjanak le az OBT tagságról;
  • az elmúlt másfél évben összesen öt fegyelmi eljárást indítottak OBT tagokkal szemben: kettő esetben ezt Handó Tünde személyesen kezdeményezte, három esetben erre az általa kinevezett elnököket utasította. Min írja, a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről – az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a fegyelmi eljárás nem nyilvános jellegét semmibe véve – Handó Tünde eddig példátlan módon minden bírósági vezetőt és rajtuk keresztül minden bírót tájékoztatott.
Hozzátette, hogy az OBT tagjai 2018 tavasza óta szakmai munkájukban is folyamatosan üldöztetésnek vannak kitéve.
Arról is írt, hogy az OBH elnöke által kinevezett Gerber Tamás listát készíttetett a Budapest Környéki Törvényszék területén dolgozó MABIE tagokról (köztük két OBT tagról is), és arra hívta fel a járásbírósági elnököket, hogy beszéljenek a MABIE tagokkal az egyesületből való kilépésük érdekében. A súlyos adatsértést Handó Tünde a hozzá intézett bejelentés ellenére sem vizsgálta ki – hangsúlyozta.
„Ezen intézkedéseknek az OBT tagjainak »megleckéztetésén« túl az is a célja lehetett, hogy általában is elvegye a bírák kedvét a bírói önigazgatási testületekben és érdekvédelmi szervezetekben való aktív részvételtől. Ez a törekvés önmagában integritási kockázatot jelent a bírósági szervezetre nézve, különösen a szükséges OBT póttagválasztás előtt”

– közölte.

Kiemelte, hogy Handó Tünde saját jogértelmezése alapján önkényesen illegitimnek nyilvánította az őt ellenőrző bírói testületet, amellyel 2018 májusa óta az együttműködést megtagadja, nem biztosít irattanulmányozást, nem teszi meg a szükséges előterjesztéseket, nem írta alá költségvetési megállapodást az OBT-vel. Különböző nemzetközi delegációk tagjai személyesen is meggyőződhettek arról, hogy mennyire méltatlan elhelyezést biztosít az OBT részére, amely már önmagában kifejezi hozzáállását a legfőbb bírói önigazgatási testülethez.  
Emellett felidézte, hogy a GRECO-n kívül a Velencei Bizottság, az Európai Tanács Országspecifikus ajánlása és a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálati jelentése is ugyanarra a konklúzióra jutott az OBH elnökének, mint a közigazgatás magas rangú beosztottjának túlzott hatalmát és az OBT-vel, mint a bírák által választott legmagasabb önigazgatási fórummal és tagjaival szembeni magatartását illetően.
„Az sem véletlen, hogy ezek a jelentések teljesen azonosan látták az OBT vizsgálata által is feltárt kritikus területeket: a kinevezések folyamatát, a kirendeléseket és főként az eredménytelenné nyilvánított pályázatokat. Ezek is valós integritási kockázatot rejtenek”

– fűzte hozzá.

A bejegyzés szerint az OBT továbbra is bízik abban, hogy ha Handó Tünde láthatóan nem is, de az illetékes döntéshozók megfontolják a nemzetközi testületek kritikáit, és a bíróságok függetlenségének megerősítésére törekednek, amelyhez az OBT minden támogatást és segítséget megad.
Szerző
Témák
OBT OBH GRECO