Újra fellángolt a fátyolvita Európában

Publikálás dátuma
2019.08.05. 10:30

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Még az iszlám világban is tiltják bizonyos helyeken az arcot is eltakaró öltözéket.
A nők elnyomásának jelképe vagy a vallási szabadság gyakorlása? - merül fel a kérdés egyre több európai államban a nők egész arcát eltakaró öltözettel, például a burkával (főként Afganisztánban viselt, teljes testet, még a szemeket is elfedő ruha) vagy a nikábbal (széles körben elterjedt, az arcot eltakaró, ám a szemeket szabadon hagyó kendő) kapcsolatban. Múlt héten Hollandiában egyértelmű választ adtak, az országban betiltották az arc elfedését nyilvános helyeken, legyen szó akár muszlim viseletről, akár bukósisakról vagy símaszkról. Aki mégis megszegi a szabályt, 150 eurós büntetésre számíthat, már ha sikerül behajtani rajta. Ám Rotterdam polgármestere, Ahmed Aboutaleb máris arra panaszkodott, sok a törvény, de kevés a rendőr, és a városnak vannak ennél égetőbb problémái is. A szomszéd lépésén felbuzdulva Németországban is újraindult a vita a kérdésben. Julia Klöckner kereszténydemokrata (CDU) politikus – aki egyben mezőgazdasági miniszter, de még Angela Merkel utódjaként is felmerült a neve – a Passauer Neue Pressenek adott interjújában vetette fel, hogy szabályozni kellene a muszlim nők öltözködését, mert az ügy „nem egy ruhadarabról szól, hanem arról képről, amit az egész női nemről kifejez”. „A burka nem tartozik Németországhoz” - értett egyet Thorsten Frei, a párt frakcióvezető-helyettese is. A szándék tehát a legfelsőbb politikai körökben is megvan, amit nem mellesleg a közvélemény is támogat: a YouGov felmérései alapján a németek 54 százaléka betiltatná a burkát. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy Németországban általánosan is nőtt az ellenszenv az iszlámmal szemben. Egy napokban közzétett másik kutatás rámutatott, a németek a többi vallásra túlnyomó többségében úgy tekintenek, mint ami gazdagítja a társadalmat, ám az iszlámról 50 százalék gondolta úgy, hogy fenyegetést jelent. Pedig Európában még a nagyobb muszlim népességű országokban is meglehetősen ritka, hogy a nők eltakarják az arcukat. Hollandiában például egyes becslések szerint alig néhány százan öltözködhetnek így. Az eltérő szokások oka, hogy a Korán sem fogalmaz egyértelműen a kérdésben, csak a nők „ékességeinek” eltakarását írja elő, ám hogy ez csupán a hajat, vagy esetleg még a szemet is jelenti, abban eltérnek az értelmezések. A teljes testet elfedő ruhadarabok már az iszlám világban sem túl népszerűek. Sőt, például Marokkóban, majd nemrégiben Tunéziában „biztonsági okokból” bizonyos helyeken tiltják is a viseletét, de még a konzervatív Szaúd-Arábiában is egyre ritkábban hordják. Európában nagy vitákat generálva először Franciaországban tiltották be az arc elfedését 2011-ben, amit később Belgium, Bulgária, Ausztria és Dánia is követett.   
Szerző

Trumpot visszhangozta a texasi tömeggyilkos

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:58

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Bevándorlók inváziójáról szónokolt korábban az amerikai elnök, és ugyanerre hivatkozott most az El Pasóban vérengző férfi.
Döbbenet lett úrrá az Egyesült Államokon, ahol a hét végén két lövöldözésben 29 embert öltek meg, és mintegy ötvenet megsebesítettek. Szombaton a texasi El Paso egyik zsúfolt bevásárló központjában 20 életet oltott ki egy vaktában lövöldöző, mielőtt lefogták volna. Órákkal később az ohiói Dayton éjszakai szórakozó negyedében kilenc személyt gyilkolt meg egy ámokfutó, mielőtt őt magát is agyonlőtték.  A The New York Times arra emlékeztet, hogy a tavaly novemberi „félidős” választások előtt Donald Trump arról beszélt kampánygyűléseken, hogy „bevándorlók inváziója” érte el az Egyesült Államok határait. A Walmart áruházban most embereket – részben mexikóiakat – halomra gyilkoló, 21 éves fehérbőrű Patrick Crusius, mielőtt elkövette volna tettét, kiáltványt tett fel az internetre, és abban azt hangoztatta, hogy cselekménye „válasz Texas hispán elözönlésére”. Mint aki előre látta a vérfürdő nyomán a politikai vita kirobbanását, hozzátette: nézetei már korábban, „Trump előtt” megfogalmazódtak.  A lap megállapítja: bár Trump nem tekinthető a fegyveres férfi ösztönzőjének, mégis ő volt az, aki megosztó eszméket vitt be a perifériáról a főáramlatbeli amerikai közbeszédbe, beszédei és Twitter-bejegyzései hemzsegtek a gyakran hamis, félelemkeltő kifejezésektől az illegális bevándorlással kapcsolatban. Vasárnap délutáni megnyilatkozásában dicsérte a hatóságok határozott fellépését, részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátatozóinak, és arról beszélt ugyan, hogy „a gyűlöletnek nincs helye” Amerikában, de az El Pasó-i kiáltványról nem tett említést, ehelyett „mentális betegségről” beszélt.  Demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok azonnal kihasználták a lehetőséget, hogy ujjal mutassanak Trumpra, mondván, az elnök gyűlölködéssel teli beszédmódja bátorítja a szélsőségeseket.    Beto O' Rourke texasi politikus, korábbi kongresszusi képviselő szerint az elnök „köztudomásúan nyíltan rasszista, és a fajgyűlöletet szítja az országban". Julián Castro, aki Barack Obama elnök kormányzatában építésügyi és városfejlesztési miniszter volt, arról beszélt: Trump "megosztja az embereket politikai haszonszerzés érdekében, és most ennek a következményeit látjuk". Szigorúbb fegyvertartási és -vásárlási törvények megalkotására szólította fel a szövetségi kongresszus tagjait, kiemelve, hogy az El Pasó-i katasztrófa olyan államban, Texasban történt, ahol nagy a fegyvertartás "kultúrája". Cory Booker, New Jersey állam szenátora felelőssé tette Trumpot azért is, hogy nem ítéli el a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket. Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere, aki szintén demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, úgy fogalmazott, hogy a fehér nacionalizmust a kormányzat legfelsőbb szintjein „megbocsátással kezelik". Az elnök retorikája Buttigieg szerint hasonlatos a Ku Klux Klan fajüldöző szervezet volt vezetője, David Duke retorikájához.  Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke helytelenítette, hogy az elnök felelősségéről beszélnek. Az elkövetőket „nagyon beteg embereknek” nevezte. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tett a Fehér Ház a fegyvertartás és -vásárlás szigorítása érekében, Mulvaney azt hozta fel, hogy az elnök életbe léptette azoknak a rugós válltámaszoknak a tilalmát, amelyek lehetővé teszik, hogy félautomata fegyverrel gyorsabban lehessen sorozatot leadni. Elrendelte Trump a fegyvervásárlások előtti szigorúbb ellenőrzéseket is – emlékeztetett a fehér házi illetékes. Az amerikai médiában se szeri, se száma azoknak a vitaműsoroknak, amelyekben vehemensen csapnak össze a nézetek a felelősség kérdésében. A megszólalók közötti törésvonal ott húzódik, hogy Donald Trump ellenfelei azt hangoztatják, az elnök megnyilatkozásai utat nyitnak a legsötétebb indulatok előtt, a másik oldal viszont azt a szemrehányást teszi a bírálóknak, hogy politikkai hasonszerzés végett mindenkiben a bűnöst vélik megtalálni, csak a tényleges elkövetőkben nem.    Donald Trump kétségkívül már évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy Barack Obama nem is az Egyesült Államokban született, bevándorlókból álló bűnözői csoportokat „állatoknak” minősített, illetve úgy fogalmazott, hogy az engedély nélküli bevándorlók „megfertőzik” az Egyesült Államokat. Nemrégiben még Amerikában született, de felmenőik révén bevándorlói hátterű törvényhozóknak is azt mondta, menjenek vissza, ahonnan jöttek.   
Témák
USA

Az EU határvédelmi ügynöksége inkább becsukja a szemét, ha Magyarországról van szó

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:22

Kutyás vadászatról és borsspréről ír a Frankfrurter Allgemeine Zeitung.
Az EU határvédelmi ügynöksége becsukja a szemét, amikor azt látja, hogy az unió külső határain, így Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban a határőrök túlzott erőszakot alkalmaznak a menekültekkel szemben, írja a Frankfrurter Allgemeine Zeitung. Az állítást a német közszolgálati tévé, az ARD a brit Guardiannal közösen több száz okmánnyal tudja igazolni, az összeállítást ma este sugározzák. A jelentés szerint a három országban a határon bántalmazzák a migránsokat, kutyákkal vadásznak azokra és gyakran vetnek be ellenük borssprét. A jogsértések láttán a Frontex megtehetné, hogy kivonja egységeit, de erre még sosem volt példa. Ezáltal maga is felelős a történtekért, hangsúlyozza egy civil szervezet vezetője, amely közreműködött az adatok kiértékelésében.  
Szerző