Az EU egymaga nem oldhatja meg a Balkán súlyos gondjait

Publikálás dátuma
2019.08.03. 09:55
KFOR-erők gyakorlatoznak magyar résztvevőkkel idén nyáron
Fotó: honvedelem.hu
Kudarcba fulladt a Brüsszel égisze alatt tartott tárgyalássorozat Szerbia és Koszovó között. Igaz, az EU egymaga nem oldhatja meg a Balkán súlyos gondjait.
Mintegy húsz évvel a koszovói háború után sem gyógyultak be a lelki sebek sem a 2008-ban függetlenné vált Koszovóban, sem pedig Szerbiában. A túlnyomórészt albánok lakta köztársaság elismerésének folyamata sem úgy zajlik, ahogyan azt az Egyesült Államok egykor remélte. Mind több ország vonja vissza az ország önállóságának elismerését, engedve a Belgráddal közismerten szoros kapcsolatokat ápoló Oroszország nyomásának. Az Európai Unió már évek óta próbál közvetíteni Belgrád és Pristina között, ám ennek eddig nem sok eredménye van, sőt a viszony sokkal feszültebb, mint egy-két éve. Belgrádban különösen azok a tavaly év végén közzétett pristinai tervek keltettek riadalmat, amelyek szerint a köztársaság létre akarja hozni saját hadseregét, vagyis teljesen átalakítaná jelenlegi belbiztonsági erőit. Szerbia azzal érvel: egyetlen egy nemzetközi szerződés sem teszi lehetővé a koszovói hadsereg megalakítását. A koszovói biztonsági erők mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból állnak, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne. Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően kizárólag a NATO parancsnoksága alatt – magyar katonai részvétellel – működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveresek nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Ám a koszovói erők az utóbbi időben nem egy hadműveletet hajtottak végre az észak-koszovói részen, több személyt letartóztattak. A Pristina és Szerbia közötti, az Európai Unió által indított úgynevezett normalizációs folyamat eddig nem volt túlságosan gyümölcsöző. Brüsszel hivatalosan nem ismerte el azt, hogy zsákutcába jutottak a tárgyalások, sőt az uniós külpolitika egyik sikertörténetének tartja. S kétségtelen, hogy Federica Mogherini, még hivatalban lévő külügyi és biztonságpolitikai főképviselő mindent megtett azért, hogy közeledjen egymáshoz a két állam. Ám az olasz politikust Josep Borell követi a tisztségben, akinek hazája, Spanyolország az Európai Unió azon öt állama közé tartozik, amely el sem ismeri a köztársaság önállóságát. A párbeszéd azután kezdődött, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék arra a következtetésre jutott: Koszovó függetlenségének kikiáltása nem ütközik nemzetközi jogba. Ez komoly győzelem volt Pristina számára, ugyanakkor egy sor ország mind a mai napig nem ismerte el az ország függetlenségét. Némi eredményt sikerült azért elérni az eltelt évek folyamán. Koszovó állampolgárai Szerbia érintésével más államokba is utazhatnak. Belgrád pedig átadta a koszovói területek telekkönyvének másolatát. Koszovó azonban mind a mai napig megosztott. Formálisan ugyan északi része Pristinához tartozik, az itt élő szerbek azonban létrehozták saját struktúrájukat. A fagyos viszony oka azonban elsősorban nem ez. Pristina meglehetősen rossz néven vette, hogy Belgrád megakadályozta integrációját nemzetközi szervezetekbe. Koszovó már 2010-ben, majd 2015-ben is kezdeményezte felvételét az Interpolba, majd tavaly év végén is beadta csatlakozási kérelmét, Szerbiának azonban minden alkalommal sikerült megakadályoznia az integrációt. Pristina válaszként százszázalékos vámot vetett ki a szerbiai és boszniai árukra, s ezt az intézkedést Washington és Brüsszel bírálata ellenére mind a mai napig fenntartja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerb áruknak nincs esélyük arra, hogy a koszovói piacra kerülhessenek. A szerb kormányzattól azonban szintén nem állnak távol a túlzások, tiltja például az ország sportolóinak és csapatainak, hogy pályára lépjenek, megmérkőzzenek koszovói sportolókkal. Miután Brüsszel közvetítése kudarcba fulladt, Németország és Franciaország próbálta menteni a menthetőt – írja a horvát Jutarnji List. Berlin ugyanakkor hevesen ellenezte azt az amerikai adminisztráció által is jóváhagyott megoldást, mely azt szorgalmazta, hogy hajtson végre területcserét egymás közt a két állam. Angela Merkel viszont pontosan tudja, hogy ez káoszt idézne elő a Balkánon. Franciaország azonban diplomáciai források szerint valamivel rugalmasabb ebben a kérdésben. Ha Berlinnek és Párizsnak sikerül elérnie, hogy őszinte párbeszéd alakuljon ki Szerbia és Koszovó között, csak ebben az esetben még van remény arra, hogy javuljon a két ország viszonya. Erre azonban jelenleg nagyon kicsi az esély.

Politikai káosz alakult ki Koszovóban

A megoldást az is nehezíti, hogy Koszovóban káosz alakult ki. Politikai vákuum jött létre azután, hogy lemondott Ramush Haradinaj miniszterelnök, miután beidézte az a különleges koszovói – egyébként Hágában működő – bíróság, amely az 1998-1999-es háború idején elkövetett bűnöket vizsgálja ki. Ugyanakkor a távolból valójában továbbra is ő irányítja az ország ügyeit, amit egyes helyi erők alkotmánysértésnek tartanak. Haradinajt másfél hete hallgatta meg a bíróság. A koszovói politikus már másodszorra utazott el Hágába, 2005-ben ugyanezen okból mondott le a miniszterelnökségről. Belgrád azzal vádolja, hogy részt vett a szerb polgári lakossággal szembeni atrocitásokban. Később azonban bizonyíték híján elengedték, de sokan azt feltételezték, hogy megfélemlítették a tanúkat, sőt egyeseket meg is ölettek. Ettől függetlenül Hágából való visszatérésekor Haradinajt nemzeti hősként ünnepelték. Lemondásával azonban újra terítékre kerülhet a területcsere Szerbia és Koszovó között, a kérdésben ugyanis előrehaladott tárgyalásokat folytatott a két ország elnöke, Aleksandar Vucic és Hashim Thaci, miközben Haradinaj ellenezte ezt a megoldást.

Krisztalina Georgieva lehet az IMF új elnöke

Publikálás dátuma
2019.08.03. 09:11
Women in Corporate Leadership Initiative at the New York Stock Exchange
Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
Az előző vezető azért mondott le, mert az Európai Központi Bank elnöki posztjára jelölték.
A bolgár Krisztalina Georgievát jelöli az Európai Unió a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére - közölték pénteken francia források. Az EU gazdasági minisztereinek erről szóló telefonos tanácskozását Párizs szervezte. A francia tárcavezető tájékoztatása szerint Georgieva nem kapott egységes támogatást, de a szavazatok többségét, 56 százalékát megszerezte, és ezzel a másik aspiráns, a holland Jeroen Dijsselbloem fölé kerekedett, aki elismerte a vereségét. Georgieva jelenleg a Világbank vezérigazgatója. 
Az IMF élén szeptember 12-ig álló Christine Lagarde azért mondott le, mert az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjára jelölték.

Szerző
Témák
IMF

Hazahívhatják az Egyesült Államok oroszországi nagykövetét

Publikálás dátuma
2019.08.03. 09:03

Fotó: Iliya Pitalev / Sputnik
Jon Huntsman már 2017 óta teljesít diplomáciai szolgálatot Moszkvában.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin a napokban folytatott telefonbeszélgetésében egy új moszkvai nagykövet szükségességéről is egyeztetett - jelentette péntek este a CNN hírtelevízió. A televízió több, meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőre hivatkozva jelentette, hogy amikor Trump a héten telefonon felajánlotta az orosz elnöknek az amerikai segítséget a szibériai erdőtüzek oltásához, akkor
megvitatták egy Moszkvában akkreditált új amerikai nagykövet kinevezésének szükségességét is.

Az Egyesült Államok jelenlegi nagykövete az 59 esztendős Jon Huntsman - Utah állam korábbi republikánus kormányzója, többszörös nagykövet, a 2012-es elnökválasztás egyik elnökjelölt-aspiránsa -, 2017 óta teljesít diplomáciai szolgálatot az orosz fővárosban. Sajtójelentések szerint az elmúlt hetekben ő és a felesége egy sor olyan rendezvényt szervezett, illetve látogatást tett, amelyet sokan úgy értelmeztek, hogy a házaspár végleg elhagyni készül Moszkvát.
A CNN értesülései szerint Trump és Putyin ugyan megvitatta, hogy nemsokára új nagykövetet kell küldeni Oroszországba, de konkrét személyi javaslatokról nem esett szó.

Trump még csütörtökön újságíróknak azt mondta: „rövid, de jó” beszélgetést folytatott az orosz elnökkel. Nem tett azonban említést egy új amerikai nagykövet kinevezéséről. Az amerikai külügyminisztérium nem kommentálta a televízió értesülését Huntsman esetleges távozásáról. 
A nagykövet hazahívása eddig - legalábbis a nyilvánosság előtt - nem merült fel, de tavaly novemberben nyilvánosságra hozta, hogy bőrrákot diagnosztizáltak nála.

Szerző
Frissítve: 2019.08.03. 09:04