Előfizetés

Jövő héten újabb aszteroida suhan el a Föld mellett

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.02. 20:54
Illusztráció/Shutterstock
A 2006 QQ23 jelű aszteroida, amely várhatóan augusztus 10-én halad el a bolygónál, a becslések szerint 570 méter átmérőjű és a Földtől csaknem 8 millió kilométerre található.
Újabb aszteroida suhan el a Föld mellett a következő héten.      Lindley Johnson és Kelly Fast NASA-szakértők szerint az ilyen „földközeli objektumoknak” nevezett égitestek, mint az aszteroidák és üstökösök más bolygókkal együtt keringenek a Nap körül. A 2006 QQ23 aszteroidához hasonló objektumok évente nagyjából féltucatszor suhannak el a Föld mellett – mondta Johnson. Ez az aszteroida ugyan csak 570 méter átmérőjű, a Nap körül keringő legnagyobb ismert kisbolygó azonban 33 kilométeres. A Naprendszerben mintegy 900 olyan aszteroida kering a Föld közelében, amelynek átmérője több mint egy kilométer – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján. A szakemberek szerint ahogy az aszteroida mérete csökken, egyre gyakrabban közelíti meg a Földet, a bolygó légköre azonban a legkisebbeket elégeti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek ne okozhatnának kárt. 2013-ban egy 17 méter átmérőjű kisbolygó jutott át a Föld légkörén az oroszországi Cseljabinszk felett. Bár becsapódás nem történt, a robbanás így is több mint ezer embert megsebesített. Ha egy a 2006 QQ23 aszteroidához hasonló méretű objektum becsapódna a Földbe, az országnyi területet rombolna le. A becsapódás azonban meglehetősen ritka, 200-300 évente egyszer történik meg – mondta Johnson. A NASA rendelkezik azzal a technológiával, amelynek segítségével nyomon követhetik ezeket az aszteroidákat, kiszámíthatják, mikor haladnak el a Föld közelében. A 2006 QQ23 aszteroida pályájának adatait 1901 óta rögzítik és már egészen 2200-ig meghatározták. Ha azonban olyan aszteroida közelítené meg a Földet, amely veszélyt jelenthet, a NASA missziót indítana az objektum pályájának eltérítésére. 

Hasnyálmirigyrákhoz vezethet a magas inzulintermelés

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.02. 17:40
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Brit Columbia Egyetem kutatói csökkentették az inzulinszintet olyan egereknél, amelyeket hajlamossá tettek hasnyálmirigyrák kialakulására, és azt találták, hogy ez az alacsonyabb szint megvédte az egereket a betegség kialakulásától. Felfedezésük elvezethet a hasnyálmirigyrák korai felismeréséhez és megelőzéséhez emberekben – olvasható a medicalxpres.com orvostudományi hírportálon.
„A hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni és túl gyakran nagyon későn diagnosztizálják, ez az egyik legmagasabb halálozással járó daganatos betegség, a betegek kevesebb mint 5 százaléka él öt évig és az elhízás növekedésével a betegség gyakorisága egyre nő”

– idézte az egyetem közleménye James Johnson professzort, a tanulmány társszerzőjét.

Egyre gyakoribb a hiperinzulinémia, amikor a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint amire szükség van ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa a cukrot. Ez az elhízott emberek több mint egyharmadánál fennáll, de étrenddel és megfelelő életmóddal kezelni lehet. A hiperinzulinémia és számos ráktípus, köztük a mellrák között már kimutatták a kapcsolatot tudósok, de a hasnyálmirigyrák esetében a legerősebb a kapcsolat. Tanulmányunk az első, amely ezt a feltételezést próbára tette állatkísérletekben – magyarázta Janel Kopp adjunktus, társszerző. Tanulmányukban a kutatók kereszteztek hasnyálmirigyrákra hajlamossá tett egereket olyan egerekkel, amelyek genetikailag képtelenek növelni az inzulintermelést. Ezeket az egereket és a kontrollcsoportot egy éven át olyan étrenden tartották, amelyekről köztudott, hogy növeli az inzulinszintet és elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását. A csökkentett inzulin szintű egereknél egy év után kimutatták, hogy védettek a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kezdetétől. A kevesebb inzulint azt jelenti, hogy csökkent a hasnyálmirigyrák kifejlődésének lehetősége - mondta Johnson.
„Nem látunk okot arra, hogy ezt ne lehessen általánosítani más daganatos betegségek esetében”

– mondta Kopp.

Megjegyezte, hogy az egerek esetében ugyanazt a mutációt használtak, mint amely a hasnyálmirigyrákos emberek 90 százalékánál előfordul. „Egérkísérleteink igen helytállóak emberekre” – hangsúlyozta. A jövőben a kutatók meg akarják vizsgálni, hogy a túlzott inzulin termeléscsökkentésével képesek-e hatékonyan befolyásolni a hasnyálmirigyi rák későbbi stádiumait.

A Holdnak csapódott egy kínai mikroműhold

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.02. 15:46

Fotó: AFP
Küldetésének befejeztével irányítottan a Holdnak csapódott a Lungcsiang-2 nevű kínai mikroműhold – jelentette be pénteken a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutatási és űrprogram központja.
Az intézet közlése szerint a mikroműhold pekingi idő szerint július 31-én este 10 óra 20 perckor csapódott a Hold túloldalának egy előre meghatározott területen. A mindössze 47 kilogrammos eszközt 2018. május 21-én küldték fel az űrbe a Csüecsiao kommunikációs műholddal együtt. A mikroműhold négy nappal később állt Hold körüli pályára, ahol 437 napig teljesített szolgálatot, túlszárnyalva egyévesre tervezett élettartamát. A központ szerint az űreszköz kifejlesztésével a mélyűrkutatás egy új, alacsony költségű módszere született meg. Missziója során a Lungcsiang-2 nagyfelbontású képeket készített a Holdról, rádiócsillagászati megfigyeléseket végzett, tanulmányozta a napsugárzást, valamint a július elejei napfogyatkozás közben készített felvételeket a Földről. A Harbin Műszaki Intézet által megalkotott mikroműhold küldetése július végén fejeződött be. Ezután földi irányítással a Holdnak csapódott, nehogy űrszemét legyen belőle.