Hasnyálmirigyrákhoz vezethet a magas inzulintermelés

Publikálás dátuma
2019.08.02. 17:40
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Brit Columbia Egyetem kutatói csökkentették az inzulinszintet olyan egereknél, amelyeket hajlamossá tettek hasnyálmirigyrák kialakulására, és azt találták, hogy ez az alacsonyabb szint megvédte az egereket a betegség kialakulásától. Felfedezésük elvezethet a hasnyálmirigyrák korai felismeréséhez és megelőzéséhez emberekben – olvasható a medicalxpres.com orvostudományi hírportálon.
„A hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni és túl gyakran nagyon későn diagnosztizálják, ez az egyik legmagasabb halálozással járó daganatos betegség, a betegek kevesebb mint 5 százaléka él öt évig és az elhízás növekedésével a betegség gyakorisága egyre nő”

– idézte az egyetem közleménye James Johnson professzort, a tanulmány társszerzőjét.

Egyre gyakoribb a hiperinzulinémia, amikor a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint amire szükség van ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa a cukrot. Ez az elhízott emberek több mint egyharmadánál fennáll, de étrenddel és megfelelő életmóddal kezelni lehet. A hiperinzulinémia és számos ráktípus, köztük a mellrák között már kimutatták a kapcsolatot tudósok, de a hasnyálmirigyrák esetében a legerősebb a kapcsolat. Tanulmányunk az első, amely ezt a feltételezést próbára tette állatkísérletekben – magyarázta Janel Kopp adjunktus, társszerző. Tanulmányukban a kutatók kereszteztek hasnyálmirigyrákra hajlamossá tett egereket olyan egerekkel, amelyek genetikailag képtelenek növelni az inzulintermelést. Ezeket az egereket és a kontrollcsoportot egy éven át olyan étrenden tartották, amelyekről köztudott, hogy növeli az inzulinszintet és elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását. A csökkentett inzulin szintű egereknél egy év után kimutatták, hogy védettek a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kezdetétől. A kevesebb inzulint azt jelenti, hogy csökkent a hasnyálmirigyrák kifejlődésének lehetősége - mondta Johnson.
„Nem látunk okot arra, hogy ezt ne lehessen általánosítani más daganatos betegségek esetében”

– mondta Kopp.

Megjegyezte, hogy az egerek esetében ugyanazt a mutációt használtak, mint amely a hasnyálmirigyrákos emberek 90 százalékánál előfordul. „Egérkísérleteink igen helytállóak emberekre” – hangsúlyozta. A jövőben a kutatók meg akarják vizsgálni, hogy a túlzott inzulin termeléscsökkentésével képesek-e hatékonyan befolyásolni a hasnyálmirigyi rák későbbi stádiumait.
Szerző

Vérzékenységet is jelezhetnek a kék-zöld foltok

Publikálás dátuma
2019.08.02. 14:14

Fotó: Shutterstock
A gyakran megjelenő, megmagyarázhatatlan – nem ütésből származó – kék-zöld foltok a sokakat érintő Willebrand betegségre is utalhatnak.
A vérzékenységnek több típusa is van, ennek ellenére sokan a hemofíliával azonosítják. Ez egy olyan ritka, öröklődő betegség, ami a fiúknál gyakran súlyos vérzékenységgel jár. Ennél azonban lényegesen gyakoribb az úgynevezett von Willebrand-szindróma, amelynek a tünetei általában enyhék, így sokan még csak nem is tudnak róla – mondta Szélessy Zsuzsanna, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológus főorvosa.
Létezik veleszületett és szerzett formája is, de gyakran más betegségekhez kapcsolódik. A Willebrand nevű véralvadási faktor egy nagy fehérjemolekula, amely az érfalhoz tapasztja a vérlemezkéket. Betegség esetén kevés vagy rossz minőségű ilyen fehérje van a szervezetben, ezért zavar alakul ki a véralvadási folyamatban és vérzékenység jön létre. Ezt azonban sokan egyéni sajátosságnak vélik - tette hozzá a szakorvos.
Tünetei lehetnek a bőrön jelentkező megmagyarázhatatlan kék-zöld foltok, a hosszú vérzési idő, a gyakori orrvérzés, az erős, elhúzódó menstruációs vérzés, fogmosás közben fogínyvérzés és a vérszegénység is. 
„Sokan kisebb műtét során jönnek rá, hogy az erős menstruációjuk vagy a gyakori orrvérzésük ennek a betegségnek a következménye, pedig ez a leggyakoribb véralvadási zavar”

– mondta Szélessy Zsuzsanna.

.
Szerző

Tovább élhet, aki tempósan gyalogol

Publikálás dátuma
2019.08.01. 14:14

Fotó: Sergey Mamontov/Sputnik / AFP
Akár 15 évvel is tovább élnek a gyorsan járó emberek – derült ki egy kutatásból.
Az egészséges életmód része a rendszeresen mozgás is. Ez eleinte nem kell, hogy ez túl nagy és megerőltető edzéseket jelentsen, már naponta egy harmincperces, közepesen tempós séta is elég. A Leicester Egyetem kutatói összefüggést találtak a sétatempó és az egészség között. Közel félmillió ember adatait elemezve arra jutottak, hogy a gyorsabb tempóban sétáló emberek tovább élnek, mint a lassabban lépkedők. Ráadásul nem is kicsit: a gyorsan gyalogló nők 86,7-87,8 évig, a férfiak pedig 85,2-86,8 évig élhetnek. Ezzel szemben a kifejezetten lassan sétáló nők 72,4, míg a férfiak csupán 64,8 évet élnek átlagosan a kutatás eredménye szerint. Ráadásul a testsúly sem befolyásolja számottevően mindezt, vagyis a lassabban sétáló emberek között sem voltak nagyobb arányban túlsúlyosak – írta korábban a HáziPatika
Mindez nem jelenti azt, hogy ha gyorsabb tempóban sétálunk, tovább élünk. A kutatók elsősorban a sétatempó és az általános egészségi állapot közötti összefüggésre hívták fel a figyelmet. Egy 2011-es, amerikai vizsgálat már kimutatta, hogy van összefüggés a sétatempó és bizonyos szívbetegségek kialakulása, illetve összességében a várható élettartam között. Egy 2018-as ausztrál felmérés szerint pedig a gyorsan sétálóknak ötödével csökken a fiatalkori halál veszélye. A mostani vizsgálatokon dolgozó Tom Yates is megállapította már 2017-ben, hogy a leglassabban sétálókra majdnem kétszer akkora veszélyt jelent a szívbetegség miatti halál, mint azokra, aki leggyorsabb gyalogoltak. Kutatásait is ennek ismeretében terjesztette ki a várható élettartamra.
A Healthline által megszólaltatott szakértő szerint a tempós séta alacsony intenzitású kardiómozgásnak minősül, és ha rendszeresen végezzük, erősíti a szívet.
Szerző