Trump prémium marhahúsexportról szerződött az EU-val

Publikálás dátuma
2019.08.02. 21:53

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az egyezmény értelmében az amerikai gazdák kifejezetten prémium minőségű, nem hormonkezelt szarvasmarhák húsát forgalmazhatják az uniós országokban.
Megállapodást írt alá Donald Trump amerikai elnök pénteken Washingtonban az Európai Unió képviselőivel az unióba irányuló amerikai marhahúsexport növeléséről. A megállapodást a Fehér Házban írták alá ünnepélyes keretek között, Trump az eseményre több amerikai farmert hívott meg vendégként. A most aláírt megállapodást az Európai Parlamentnek még jóvá kell hagynia.
Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az Európai Unió lépett és Washington ezt méltányolja. "A piacok megnyitása farmereink számára többet jelent egyszerű gazdasági lépésnél. Nekik ez az életük" - mondta. Az elnök "nagy jelentőségű" előrelépésnek minősítette a megállapodást. és közölte, hogy
a jövő évtől kezdve az amerikai marhahúsexport mintegy 46 százalékos növekedésére lehet számítani.

Az egyezményt megalapozó elvi megállapodást június közepén jelentették be Brüsszelben. Az egyezmény értelmében az amerikai gazdák kifejezetten prémium minőségű, vagyis nem hormonkezelt szarvasmarhák húsát forgalmazhatják az Európai Unió országaiban.

Durvul a kereskedelmi háború

Publikálás dátuma
2019.08.02. 20:28

Fotó: JONATHAN ERNST / AFP
Világszerte jelentős gyengüléssel nyitottak a tőzsdék és csökkent az olajár péntek reggel arra a hírre, hogy előző nap Donald Trump Twitter-üzenetben bejelentette, újabb 10 százalékos pótvámot szabnak ki 300 milliárd dollár értékű kínai termékre szeptember elsejétől, amit a későbbiekben készek akár tovább emelni.
A lépés a Kína és az Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború sokadik csatája, korábban az amerikai elnök másik 250 milliárd dollárnyi kínai árut is 25 százalékos vámemeléssel sújtott, amire viszonossági alapon Peking 110 milliárd dollárnyi amerikai árut büntetett hasonlóan. Miközben a pénzpiacok remegve figyelik mi sül ki az óriások csatájából, a felek egymásra mutogatnak. Trump üzenetében azzal támadta „barátját” Hszi Csin-ping elnököt, hogy nem tartotta magát ígéretéhez, továbbra is „amerikaiak halnak meg”, amiért fentanilt (kábítószerként is használt fájdalomcsillapítót) adnak el az Egyesült Államokba, és az amerikai agrártermékek vásárlásából sem valósult meg semmi. Peking szerint viszont az amerikai elnök szegte meg a szavát, hiszen a júniusi oszakai G20 csúcson Trump még a vita békés rendezését sürgette, és azt ígérte, nem vezet be újabb pótvámokat. A kínai külügyminisztérium válaszlépéseket helyezett kilátásba, és arra figyelmeztetett, hogy „nem akarnak, de készek harcolni”. A kereskedelmi háború akár eldurvulhat, mert a párbeszéd látványosan nem vezet eredményre. A kínai és amerikai delegáció – utóbbi beszámolója nyomán dönthetett Trump a pótvámokról – néhány nappal ezelőtt Sanghajban próbált megoldást próbálni a problémára, ám már abból lehetett sejteni, hogy zsákutcába futottak, hogy az egyeztetések a tervezettnél 40 perccel hamarabb véget értek, és csak a kínai fél adott felemás nyilatkozatot. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) bangkoki csúcstalálkozóján Mike Pompeo amerikai és Vang Ji kínai külügyminiszternek ugyancsak volt alkalma szót váltani egymással, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a két tárcavezető egymás kezét szorongatva a kapcsolatok javításának fontosságáról értekezett, addig Washingtonban beharangozták az újabb büntetővámokat. A sanghaji kudarc után még úgy volt, hogy a tárgyalások következő körét szeptemberben, Washingtonban rendezik, arról egyelőre nincsenek hírek, hogy az amerikai keményítés erre hatással lesz-e. Közben Tokió és Szöul között is kisebb kereskedelmi háború bontakozik ki, melynek legújabb fejezeteként Japán eltávolította Dél-Koreát a különleges kereskedelmi státusú partnereinek listájáról, mire Dél-Kore is hasonlóan cselkedett. A lépés azzal jár, hogy Japán nemzetbiztonsági okokra hivatkozva bármikor korlátozhatja bármely, Dél-Koreába irányuló termék exportját.
Szerző

Szkripal-ügy: Washington újabb szankciókkal sújtotta Moszkvát

Publikálás dátuma
2019.08.02. 19:51
Vegyvédelmi overálos brit katonák állnak egy, a gyanú szerint Novicsok idegméreggel szennyezett autó előtt, március 4-én
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Az intézkedések kölcsönök, illetve pénzügyi és technikai segítség nyújtását akadályozzák. Az orosz külügy most nem fenyegetéssel fogadta a szankciókat.
Az Egyesült Államok újabb pénzügyi szankciókkal sújtotta Oroszországot a 2018-ban kirobbant Szkripal-merénylettel összefüggésben, mert Moszkva Washington követelése ellenére nem nyújtott megfelelő biztosítékot arra, hogy a jövőben nem sérti meg a vegyi fegyverek tilalmával és elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi szabályokat - közölte egy magas rangú amerikai tisztségviselő pénteken. Donald Trump amerikai elnök csütörtök este írta alá a szankciókról szóló rendeletet a biológiai és a vegyi fegyverek ellenőrzéséről, illetve tilalmáról szóló 1991-es amerikai törvényre hivatkozva. Az illetékes a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta:
"az első szankciós csomagot arra válaszul hozták, hogy Oroszország egy magánszemély elleni gyilkossági kísérlethez Novicsok (idegmérget) vetett be Nagy-Britanniában, ezt követően azonban Oroszország elmulasztott az amerikai törvényeknek megfelelő garanciákat hozni, így egy második csomag büntetőintézkedést vezetünk be".

A büntetőintézkedések egyrészt az Oroszországnak nemzetközi pénzintézetek által nyújtott "kölcsönök, illetve pénzügyi és technikai segítség" akadályozását célozzák. Másrészt megtiltják amerikai bankoknak, hogy hitelt, vagy kölcsönt nyújtsanak az orosz kormánynak, kivéve, ha ezek élelmiszer- és mezőgazdasági termékek vásárlásához kötöttek.
Az orosz külügy most nem fenyegetéssel fogadta a szankciókat. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes arról beszélt, Oroszország eddig is tudott alkalmazkodni a szankciókhoz, és sikeresen fel tudta őket használni egyes gazdasági ágazatainak, így a mezőgazdaságnak a felvirágoztatására.
Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát tavaly március 4-én megmérgezték az angliai Salisburyben. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el a Novicsok idegméregcsaládhoz tartozó hatóanyaggal. Moszkva tagadta, hogy köze lett volna az ügyhöz.