Előfizetés

„Úgy tűnik, Handó feledtetni akarja a nyomásgyakorlást” – A Bírói Tanács is reagált a GRECO-jelentésre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.03. 00:13

Fotó: Népszava
A GRECO-jelentésekkel kapcsolatban kiemelte: bíznak abban, hogy az illetékes döntéshozók megfontolják a nemzetközi testületek kritikáit.
Csütörtökön mi is beszámoltunk arról: sötét képet fest a magyar jogállamiságról korrupciós helyzetről szóló, frissen nyilvánosságra hozott két jelentés, melyet a GRECO, vagyis a Korrupció Elleni Államok Csoportja készített a 2017-es és a 2018-as évről. A jelentésre az Országos Bírósági Hivatal (OBH) is reagált: egyebek mellett közölték, hogy a GRECO munkacsoportja budapesti adatgyűjtésekor az OBH joggyakorlatát nem bírálta, csupán elvi észrevételeket tett a bíróságok igazgatásának törvényi szabályozására vonatkozóan. Esetenként pedig tényállítások helyett puszta feltevésekből indult ki, mint például akkor, amikor az OBT-re nehezedő, saját megfogalmazásukban is pusztán „állítólagos” nyomásgyakorlást emlegették fel. „Végezetül fontos megjegyezni, hogy – a legszűkebb szakterületénél maradva – a GRECO korrupciós kockázatot egyetlen esetben sem azonosított a magyar bírósági rendszeren belül” – tették hozzá. Erre reagálva most Vadász Viktor, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja és szóvivője az OBT honlapján azt írta: az OBH közleményéből úgy tűnik, hogy Handó Tünde feledtetni kívánja azokat az eseteket, amikor ő vagy az általa kinevezett bírósági vezetők az OBT-re és tagjaira, valamint a bírói érdekképviseletet ellátó MABIE-re és tagjaira gyakoroltak nyomást vagy álltak rajtuk bosszút. Ezzel szemben – folytatta – a bizonyítékokkal is alátámasztható, részben pedig köztudomású támadások az OBT tagjai ellen – a teljesség igénye nélkül – eddig a következők voltak: 
  • több OBT tag is beszámolt arról, hogy az OBH elnöke által kinevezett vezetők arra presszionálták, hogy mondjanak le az OBT tagságról;
  • az elmúlt másfél évben összesen öt fegyelmi eljárást indítottak OBT tagokkal szemben: kettő esetben ezt Handó Tünde személyesen kezdeményezte, három esetben erre az általa kinevezett elnököket utasította. Min írja, a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről – az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a fegyelmi eljárás nem nyilvános jellegét semmibe véve – Handó Tünde eddig példátlan módon minden bírósági vezetőt és rajtuk keresztül minden bírót tájékoztatott.
Hozzátette, hogy az OBT tagjai 2018 tavasza óta szakmai munkájukban is folyamatosan üldöztetésnek vannak kitéve.
Arról is írt, hogy az OBH elnöke által kinevezett Gerber Tamás listát készíttetett a Budapest Környéki Törvényszék területén dolgozó MABIE tagokról (köztük két OBT tagról is), és arra hívta fel a járásbírósági elnököket, hogy beszéljenek a MABIE tagokkal az egyesületből való kilépésük érdekében. A súlyos adatsértést Handó Tünde a hozzá intézett bejelentés ellenére sem vizsgálta ki – hangsúlyozta.
„Ezen intézkedéseknek az OBT tagjainak »megleckéztetésén« túl az is a célja lehetett, hogy általában is elvegye a bírák kedvét a bírói önigazgatási testületekben és érdekvédelmi szervezetekben való aktív részvételtől. Ez a törekvés önmagában integritási kockázatot jelent a bírósági szervezetre nézve, különösen a szükséges OBT póttagválasztás előtt”

– közölte.

Kiemelte, hogy Handó Tünde saját jogértelmezése alapján önkényesen illegitimnek nyilvánította az őt ellenőrző bírói testületet, amellyel 2018 májusa óta az együttműködést megtagadja, nem biztosít irattanulmányozást, nem teszi meg a szükséges előterjesztéseket, nem írta alá költségvetési megállapodást az OBT-vel. Különböző nemzetközi delegációk tagjai személyesen is meggyőződhettek arról, hogy mennyire méltatlan elhelyezést biztosít az OBT részére, amely már önmagában kifejezi hozzáállását a legfőbb bírói önigazgatási testülethez.  
Emellett felidézte, hogy a GRECO-n kívül a Velencei Bizottság, az Európai Tanács Országspecifikus ajánlása és a Nemzetközi Bírói Egyesület vizsgálati jelentése is ugyanarra a konklúzióra jutott az OBH elnökének, mint a közigazgatás magas rangú beosztottjának túlzott hatalmát és az OBT-vel, mint a bírák által választott legmagasabb önigazgatási fórummal és tagjaival szembeni magatartását illetően.
„Az sem véletlen, hogy ezek a jelentések teljesen azonosan látták az OBT vizsgálata által is feltárt kritikus területeket: a kinevezések folyamatát, a kirendeléseket és főként az eredménytelenné nyilvánított pályázatokat. Ezek is valós integritási kockázatot rejtenek”

– fűzte hozzá.

A bejegyzés szerint az OBT továbbra is bízik abban, hogy ha Handó Tünde láthatóan nem is, de az illetékes döntéshozók megfontolják a nemzetközi testületek kritikáit, és a bíróságok függetlenségének megerősítésére törekednek, amelyhez az OBT minden támogatást és segítséget megad.

Cirkuszművészeti Központot épít a kormány a budapesti Nyugati pályaudvar mögé

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.02. 21:33
Nyugati pályaudvar
Fotó: Népszava
Költségekről még nincs szó, arról Kásler Miklósnak kell javaslatot tennie.
A Magyar Közlönyben este megjelent kormányhatározat Nemzeti Cirkuszművészeti Központnak nevezi azt a beruházást, amelyet a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel tér és a Podmaniczky utca, illetve a Ferdinánd híd és a vasúti pálya közti területen kívánnak megvalósítani, írja a hvg.hu. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek kell gondoskodnia a telkek kialakításáról és a rajtuk található vasútüzemi elemek kiváltásáról. A kormány arról is döntött, hogy egyes kiszolgáló funkciók továbbra is a célra jelenleg használt helyeken működjenek, továbbá hogy korszerűsítsék az egész beruházást lebonyolító és majdan üzemeltető Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. kezelésében lévő cinkotai és zuglói ingatlant is.
A határozat a Liget Projektre hivatkozik, mert bár az új helyszín nem a Városligetben van, a mostani Fővárosi Nagycirkusz ott működik, és két évvel ezelőtt a Liget átalakításával összefüggésben döntötték el, hogy új helyre kerüljön.
Költségekről még nincs szó, arról Kásler Miklós emberminiszternek kell javaslatot tennie. Mint a hvg.hu megjegyzi, Kásler nemrég cirkuszművészeti miniszteri biztossá nevezte ki Fekete Péter kulturális államtitkárt, így a munka zömét bizonyára neki kell elvégeznie.

Megtanultuk, hol lakik a magyarok Istene

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2019.08.02. 21:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Anyagi támogatást nem nyújt, de egyetért a léleklátókat is felvonultató rendezvény szellemiségével, és fővédnökséget vállal a nemzetpolitikai államtitkár.
Ostorpattogás és egy tarsolylemezes rendező fogadott a bejáratánál. Megérkeztünk az ópusztaszeri emlékparkhoz, a Magyarok Országos Gyűlésére. „Nem is gondolnád, de hazataláltál! A Magyarok Országos Gyűlésén ugyanis mindenki otthon van, mert ahogy egymással bánunk, az a hazánk!” – az esemény honlapjára kitett köszöntő érezhetően nem törekedett teljes nyelvi és tartalmi koherenciára, ám jól kifejezte, hogy a szervezők mindenkit szívesen látnak. Úgy értve: mindenkit, de főként azokat, akik vonzódnak a „nemzeti érzelmű civil társadalomhoz”. A történelmi mítoszok birodalmában a Csongrád megyei Ópusztaszer kultikus helynek számít, a legenda szerint Árpád és vezérei itt tartották az első magyar országgyűlést. Tízezreket várnak a vasárnap estig tartó rendezvényre. Péntek kora délután azonban túlzás lett volna tömeges részvételről beszélni, ekkor még csak gyülekeztek a népek. Némelyek ősmagyar – vagy legalábbis annak látszó – öltözéket viseltek. Rászántuk magunkat, és megkérdeztünk egy fiatalembert, hogy tulajdonképpen milyen ruha van rajta. Készségesen válaszolt: „Megmondom őszintén, nem tudom. Ajándékba kaptam.” A szervezők meghatározása szerint a gyűlés a könnyed kikapcsolódás és kulturális programok ötvözete. Nekünk elsőre az volt a benyomásunk, hogy egy hatalmas nomád kirakodóvásár közepébe csöppentünk. Az Erdélyből, Kolozsvár mellől jött Székely Árpád éppen a portékáját pakolta ki az asztalra, amikor megszólítottuk. „Pásztorok és betyárok is használják” – ajánlgatta a bárányból készült bundát, és értésünkre adta, hogy hajlandó valamicskét engedni a 75 ezer forintos árból. Az erdélyi férfi visszatérő résztvevője a hetedszer megrendezett gyűlésnek, egy ékszereket kínáló kozármislenyi házaspár ellenben most először bérelt elárusítóhelyet a rendezvényen. Kifejezetten elégedettek voltak a díjszabással: három nap, 25 ezer forint. Igaz, áram ehhez nem jár, de talán nincs is rá szükség. Sötétedés után már nem nagyon szoktak vásárolni az emberek. Szőttesek, fokosok, fazekastermékek, sámándobok, faragványok sorakoztak sűrű egymásutánban. A békés, családi hangulatba aztán alaposan belerondított a Betyársereg pultja. Elsiettünk onnan, majd egy átértelmezett hamburgerrel (pusztajava buciban) és hot doggal (gondás kondás) vigasztalódtunk. Az előadásokat különféle elnevezésű sátrakban tartják. Volt Történelmi sátor vagy például V4 sátor, de minket leginkább a Magyarok Istene sátor érdekelt. Csalódnunk kellett: a két egymáshoz illesztett, Wass Albert-idézettel spékelt pavilonszerűségnél lényegesen nagyobb látványosságra számítottunk.
A gyógyászat a Magyarok Országos Gyűlésén belül is külön iparággá, azaz faluvá nőtte ki magát. Az úgynevezett gyógyítók között találtunk reinkarnációs terapeutát, lélekringatót, csontkovácsot, spirituális tanácsadót, szellemi látót, angyali kommunikációval foglalkozó mestert, médiumot, ólomöntőt, kártyavetőt, továbbá olyanokat, akik érintéses vagy érintés nélküli energiagyógyászattal foglalkoznak. Ha valaki kedvet kapott, és a hétvégén szeretne ellátogatni Ópusztaszerre, javasoljuk, a látványosnak ígérkező lovas meg mindenféle katonai bemutatókon kívül ne hagyja ki a szívcsakra meditációt se. Ennek részeként ugyanis „Élet Vize rezgéseinek felvétele” is lesz, valamint „EGÉSZ-ségre hangoló énekhangmeditáció Angkor Wat fényével”. A Magyarok Országos Gyűlése a támogatói jegyek árának harmadát mélyszegénységben élő kárpátaljai gyermekeknek és családoknak szánja. Az ópusztaszeri rendezvény támogatói között ugyanakkor megtalálható a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága is. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda lapunk kérdésére közölte, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság nem nyújt anyagi támogatást a Magyarok Országos Gyűlésének. Tavaly óta „egyetértve a rendezvény szellemiségével és céljaival (a nemzeti összetartozás és a magyar-magyar összefogás erősítése a Kárpát-medencében) Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a rendezvény fővédnöke, ez azonban csak elvi támogatást jelent, anyagit nem”.

Baranta

Az ópusztaszeri találkozó főszervezője a szentendrei székhellyel működő Országos Baranta Szövetség. A baranta – a szervezet definíciója szerint – a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat, hagyományos népi és harci értékeink közvetítője. „Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette” – ad betekintést a baranta filozófiájába a szövetség, hozzátéve: „a magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást”. A felkészítés során a barantázó a „pusztakezes technikák” mellett az íj, a szablya, a kard, a fokos, az ostor, a lándzsa, a csatakereszt és a különböző hosszúságú botok használatát sajátítja el, a foglalkozások része a néptánc és népdalok éneklése is.

Avatás

A Magyarok Országos Gyűlése nyitányaként Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az ópusztaszeri emlékpark egyik dombján felavatta az Árpád és vezérei szoborcsoportot, Kligl Sándor alkotását.

Újpogányság

Az újpogány irányzatok veszélyeire igyekezett felhívni a figyelmet a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) és a katolikus püspöki kar, amely ebben a témában még a 2010-es parlamenti választás előtt indított országjárást. A több mint száz előadásból álló programsorozatot támogatta a Fidesz és a KDNP pártalapítványa is. A válogatott előadások könyv alakban is megjelentek. A bevezetőben Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ akkori elnöke azt állította, hogy az újpogány szellemi mozgalom „többféle irányból intéz támadást a keresztény hit és az egyház, valamint a magyar nemzet ellen”. Úgy vélte, az újpogányok megkérdőjelezik a Szent István-i örökséget, ráadásul mindezt megtévesztő módon nemzeti önbecsülésünk és önazonosságunk erősítésének látszatával teszik.