Egyre elszántabb az orosz ellenzék

Publikálás dátuma
2019.08.04. 16:39

Fotó: SEFA KARACAN / Anadolu Agency
A törökországi jól bevált sablont alkalmazza a Vlagyimir Putyin rezsimje az ellene lázadókkal szemben. Az orosz fővárosban ezen a hétvégén is ezernél több tüntetőt tartóztattak le.
Moszkvában 828 tüntetőt hurcolt el a rendőrség, jelentette a szombati nem engedélyezett megmozdulás után a demonstrációkat monitorozó független orosz civil szervezet, az OVD-Info. A múlt szombati tüntetésen a belügyminisztérium szerint 1074, civil szervezetek szerint közel 1400 személyt vettek hosszabb-rövidebb időre őrizetbe. A rendőrség ezúttal 600 letartóztatást és 1500 tüntetőt jelentett be, az ellenzék viszont tízezer résztvevőről számolt be, az OVD-Info orosz civilszervezet szerint pedig a hatóságok 1001 embert állítottak elő. A számháborútól eltekintve tény, hogy ezúttal kevesebben vonultak utcára, mint egy héttel korábban, amikor több mint húszezren demonstráltak az ellen, hogy a választási bizottság 47 ellenzéki illetve független jelölttől mondvacsinált okokkal megvonta az oroszországi őszi önkormányzati választásokon való indulás jogát. Az ellenzéki tiltakozásokon részt vevők száma mindenképpen elenyésző az orosz összlakosság valamint annak fényében, hogy 110 millió választójogú polgár él az országban. Ám ez nem véletlen, Vlagyimir Putyin rezsimje nem elégedett meg a tömegtájékoztatás totális lenyúlása nyomán állandósult agymosó propaganda hatásával, törvényileg is szinte lehetetlenné tette az ellenzéki demonstrációkat. Múlt kedden például az orosz nyomozati bizottság tömeglázadásnak minősítette a július 27-i, szombati moszkvai tüntetést, lehetővé téve, hogy a résztvevők ellen büntetőjogi eljárást indítsanak. A bizottság a közrend súlyos megsértésével, a biztonsági erők elleni erőszakkal és a moszkvai körgyűrű forgalmának akadályozásával vádolja a tiltakozókat. Az ilyesmiért pedig Putyin országában akár 15 év börtönbüntetést is kiszabható. Mindeddig nem alkalmaztak ennyire szigorú büntetéseket, Alekszej Navalnijt és más ellenzéki vezetőket rendre igen magas pénzbüntetéssel és 15-30 napos börtönbüntetéssel sújtják a nem engedélyezett tiltakozások meghirdetése miatt. Ám a jogi keret adott, és az ellenzéki megmozdulások egyre állhatatosabbá válása esetén az orosz hatóság úgymond legálisan hurcolhat el minden a Putyin rezsim ellen szót emelő oroszt. A rendfenntartók fellépése máris egyre brutálisabb. A múlt hét végi demonstráció szétverése kapcsán az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala is aggodalmát fejezte ki a tüntetőkkel szembeni túlzott hatósági erőszak miatt, ennek ellenére most szombaton is – amint azt több helyszíni felvétel igazolja, földre tepert fiatalokat vernek a gumibotos rendőrök. Azonban a brutalitás ellenére növekszik az ellenzék elszántsága is, ők annak tudatában vonulnak utcára, hogy fizikai erőszakkal és jogi következményekkel is kell számolniuk. A résztvevők pedig egyre fiatalabbak. A szabad választásokat követelő demonstrálók között az újabb 30 napos börtönbüntetését töltő Navalnij nem lehetett ott, mint ahogy az egyik legismertebb eltiltott jelölt, Dmitrij Gudkov sem, mert őt is elhurcolták a hatóságok otthonából, miután azt nyilatkozta, hogy az engedélyezetlen tiltakozások tétje túlmutat a közelgő helyhatósági választásokon, az ellenzéki megmozdulások célja az, hogy kiderüljön, van-e lehetőség ma Oroszországban a legális politizálásra. Jelen volt viszont a 21 napja éhségsztrájkoló Ljubov Szobol, akit ugyancsak a választási bizottság tiltott el az indulástól. A fiatal nő egyike volt azoknak, akiket elsőként emeltek ki a rendőrök a szombati tiltakozók közül. Bár a hatóságok erőszakos ellenzéki megmozdulásokról szólnak, Szobol és társai békés tiltakozó sétára szólították a fővárosiakat, ezt a békés menetet verték szét a rendfenntartók. A letartóztatottak közül többet már szabadon engedtek, köztük Szobolt is, de a fiatal éhségsztrájkoló aktivistát is 300000 rubel, mintegy 1,3 millió forint pénzbírsággal sújtották a gyülekezési törvény megsértése miatt.  

Újabb vád Navalnij ellen

Épp az újabb ellenzéki tüntetésre időzítve indított büntetőjogi eljárást az orosz ügyészség a börtönben lévő Alekszej Navalnij ellen. A legismertebb orosz aktivista ellen az a vád, hogy korrupcióellenes alapítványa 1 milliárd rubelt mosott tisztára. Navalnij alapítványa 2017 márciusában bemutatott egy dokumentumfilmet Dmitrij Medvegyev kormányfő egymilliárd eurót meghaladó korrupciós ügyéről, és bemutatta luxuséletmódját. A videót annak ellenére több mint 15 millióan látták néhány nap alatt, hogy az orosz tv-csatornák nem adták le, és az internetet is szabályozza a rezsim. Az a film több tízezer embert vitt az utcákra, 80 városban és több kisebb településen, azokon a tüntetéseken jelent meg először a tizenéves korosztály, amely ma is feltűnik a tiltakozók között.    

Szerző
Frissítve: 2019.08.04. 16:41

Rengeteg embert ölt meg a kánikula Németországban

Publikálás dátuma
2019.08.04. 16:21
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tavaly a két hetes kánikula alatt nyolcezerrel többen haltak meg.
Feltűnően sokan haltak meg Németországban a 2018-as nyári rekordmeleg idején, akár tízezer áldozata is lehetett a kánikulának a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap jelentése szerint. Tavaly júliusban és augusztusban, az év legforróbb hónapjaiban felszökött a halálozási ráta, holott nyáron rendszerint viszonylag kevesen halnak meg, és a legtöbb haláleset télen, az influenzaszezonban történik. A legnagyobb kánikula idején, július 23. és augusztus 9. között nyolcezerrel több halálesetet regisztráltak, mint az előző év azonos időszakában, és augusztusban 8,14 volt az évesített halálozási ráta - az ezer lakosra jutó halálozások száma éves szintre számolva -, ami 2003 óta a legmagasabb - írta a FAS, kiemelve, hogy a 2003-as nyári hőséget az évszázadok óta legnagyobb európai természeti katasztrófaként tartják számon, a kánikula 50-70 ezer ember halálát okozhatta a kontinensen. Hozzátették, hogy 2018-ban rekordmeleg volt a nyár Németországban, az április és augusztus közötti hónapok alkotják a legmagasabb átlaghőmérsékletű időszakot a rendszeres meteorológiai adatfelvétel 1881-es kezdete óta. Szakértők ezért összefüggést látnak az időjárás és a halálozási ráta alakulása között, bár a részletes számítások még hátravannak. A halálozási arányszám ugyan nem veszi figyelembe a vizsgált népesség korösszetételét, de a német társadalom elöregedésének hatását kiszűrve is feltűnő növekedés látható a tavaly nyári halálozási adatokban. Werner Brachat-Schwarz, a Baden-Württemberg tartományi statisztikai hivatal szakértője a FAS-nak készített elemzésében kimutatta, hogy júliusban és augusztusban nagyjából 7100-zal emelkedett a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest, az évszak egészét tekintve pedig hozzávetőleg 10 ezer olyan haláleset történhetett 2018 nyarán, amelyben szerepe volt a kánikulának. Ez nagyjából a 2003-as rekordmeleg németországi pusztításával egyenlő. Andreas Matzarakis, a szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) szakértője hozzátette: az adatbázis még túl csekély messzemenő következtetések levonásához, de az eddigi adatok arra utalhatnak, hogy az utóbbi években nyaranta megugrott a halálozások száma. Ez összefügghet azzal, hogy egyre hosszabbak és súlyosabbak a hőséghullámok, ami pedig az éghajlatváltozás hatása lehet - fejtette ki a meteorológus. Jürgen Kropp, a klímaváltozás hatásaival foglalkozó potsdami kutatóintézet (PIK) szakértője viszont arra figyelmeztet, hogy az eddigi adatokból "egész biztosan nem lehet katasztrófa-forgatókönyveket levezetni". A hűséghullámok ugyan növelik az elhalálozás veszélyét az idősek körében, de a magas hőmérséklet egyedül nem okoz halállal végződő hőgutát - mondta a PIK munkatársa, hozzátéve: további részletes vizsgálatokat kell végezni annak tisztázásához, hogy valóban a nagy melegnek tulajdonítható-e a halálozások számának tavaly júliusi-augusztusi megugrása. 
Szerző
Témák
kánikula

Bolgár vezetője lesz a valutaalapnak

Publikálás dátuma
2019.08.04. 15:03

Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
A bolgár Krisztalina Georgijevát, a Világbank vezetőjét jelölték az Európai Unió tagországai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Az euróövezet munkáját korábban irányító Jeroen Dijsselbloemmel szemben kerekedett felül – közölte Bruno Le Maire Párizsan, egy tizenkét órán át tartó tárgyalási maratont követően. Le Maire nagyszerű hírnek nevezte, hogy sikerült közös nevezőre jutni és Georgijevát jelölték. „Támogatjuk a jelölését” – biztosította a bolgár közgazdászt. Mint fogalmazott, megvan a kellő tapasztalata a munkához, nemzetközileg is hiteles személyiség, így a lehető legalkalmasabb személy követheti a poszton novemberben Christine Lagarde-ot, aki az Európai Központi Bankot irányítja majd. Georgijeva a tagországok 56 százalékát szerezte meg, amelyek az Európai Unió népességének 57 százalékát képviselik – közölte egy uniós diplomata. Jeroem Dijsselbloem a Twitteren gratulált ellenfelének, sok sikert kívánva neki. Még Le Maire bejelentése előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság még hivatalban lévő elnöke is üdvözölte a döntést. Akad azonban egy probléma. Georgijeva elvileg nem vehetné át a posztot, mert a jelöléshez az országok 55 százalékára lenne szükség, amelyek az EU lakosságának 65 százalékát képviselik. Másrészt a jelöltnek 65 évnél fiatalabbnak kell lennie, márpedig a bolgár szakember már betöltötte 65. életévét. Bruno Le Maire azonban arra utalt, hogy ez nem jelenthet akadályt. Hírek szerint az életkorral kapcsolatos előírások miatt módosítják a szabályt, s ezzel kapcsolatban az Európai Unió már megkapta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter hozzájárulását is. Georgijeva neve már Juncker utódaként is felmerült, végül azonban Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére. Kinevezése alighanem annak is köszönhető, hogy a közép- és kelet-európai országok egyetlen fontos posztot sem kaptak az uniós tisztségek elosztásánál. Az európai országok célja az volt, hogy közösen mutassanak fel egy a pénzügyek terén minél tapasztaltabb személyiséget. Párizs azt közölte, július végéig jelentkezhetnek a jelöltek. Hírek szerint Bruno Le Maire győzte meg kollégáit arról, minél hamarabb szavazzanak az IMF új vezérigazgatójáról, hogy elkerüljék az elhúzódó vitákat. A magyar kormánysajtó azt állítja, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor kormányfő megállapodásának köszönhető Georgijeva megválasztása, amiből annyi igaz, hogy Párizs, illetve a közép- és kelet-európai államok valóban támogatták.
A valutaalapot, a Világbankkal együtt, 1945-ben alapították. Feladata elsősorban az, hogy megakadályozza az egyes valuták jelentősebb kilengéseit, hitelt ad az eladósodott államoknak. A szervezetnek 189 tagja van.
Témák
IMF
Frissítve: 2019.08.05. 20:43