240 gigatonnányi jég olvadt el június óta Grönlandon

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:22

Fotó: STEFFEN OLSEN / AFP
A világtengerek szintje folyamatosan emelkedik, a század végére várhatóan fél-egy méterrel lesz magasabb a vízszintjük.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője aggasztónak tartja, hogy tíz nap alatt nyolcvanmilliárd tonna jég olvadt el Grönlandon. Lakatos Mónika az M1-en elmondta, a világtengerek szintje folyamatosan emelkedik, a század végére várhatóan fél-egy méterrel lesz magasabb a vízszintjük.
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az idei július a valaha mért legmelegebb hónap volt. A sok regisztrált nemzeti rekordot közül kiemelkedik, hogy Norvégiában volt olyan éjszaka, amikor nem ment 20 fok alá a hőmérséklet - mondta a szakértő. Hozzátette, a leggyorsabban az Északi-sarkvidék és tág környezete melegszik: kétszer gyorsabban, mint a globális átlag. Ezek a globális felmelegedés tünetei, amelyek mögött szerinte az emberi tevékenység áll.
Az európai országon a múlt héten végigvonuló hőhullám miatt több mint 10 milliárd tonna jég olvadt el szerdán Grönlandon.  A Dán Meteorológiai Intézet klímakutatója, Ruth Mottram szerint a rekordszintű olvadás szerdán már a jégfelület 56,5 százalékát érintette. A szakértő szerint július utolsó napján több mint 10 milliárd tonna felszíni jég veszett oda az óceánba, ami azt jelenti, hogy a hónapban csaknem 197 milliárd tonna jég olvadt el Grönlandon. A kutató elmondta, hogy a grönlandi olvadási szezon kezdete, június 1-je óta 240 gigatonnányi jég olvadt el a szigeten. Összehasonlításképpen: 2012-ben összesen 290 gigatonna jég olvadt bele az óceánba az augusztus végéig tartó olvadási szezonban.
Amerikai és dán kutatók júniusban megjelent tanulmánya szerint csak a grönlandi jégolvadás 5-33 centiméterrel fog hozzájárulni a globális tengerszint-emelkedéshez a század végéig. Ha az összes jég elolvadna Grönlandon - ami évszázadokba telne -, a világ óceánjainak felszíne 7,2 méterrel emelkedne meg.
Szerző

Világszerte ez a július volt a valaha mért legmelegebb hónap

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:11

Fotó: Toshikazu Sato / AFP
A valaha mért legmelegebb július hónap volt a világon 2019 júliusa, amely páratlan hőhullámmal párosult Európában - jelentette be hétfőn a Copernicus európai kutatóintézet.
A légszennyezéssel, üvegházhatással és klímaváltozással foglalkozó intézet adatai szerint júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet, ám abban az évben erős volt az El Nino-hatás. A Copernicus kutatóinak mérései szerint 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
"Július hónap általában a legmelegebb hónap világszerte, ám a mi adataink szerint az eddigi legmelegebb hőmérsékleteket mérték 2019 júliusában"

- közölte Jean-Noël Thépaut, az intézet igazgatója hétfőn.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódásának és hőmérsékletek növekedésének hatásai miatt a rekordok folyamatosan dőlnek meg - tette hozzá.
Kutatók már kimutatták, hogy az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén. 
A szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentése szerint "a 2019. júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének".
A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé. 
Szerző

Klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal hűvösebb lett volna a júliusi hőhullám

Publikálás dátuma
2019.08.02. 19:49

Fotó: Samuel Boivin / AFP / NurPhoto
A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt világszerte a legmelegebb.
Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás nélkül 1,5-3 Celsius-fokkal lett volna hűvösebb a júliusi hőhullám Európa minden mért helyszínén – derült ki a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt pénteken bemutatott jelentéséből.
„A 2019 júliusi hőhullám olyan szélsőséges mértékű volt a kontinentális Nyugat-Európában, hogy az elért csúcsértékek a klímaváltozás nélkül teljességgel elképzelhetetlenek lennének”

– olvasható a tanulmányban.

A WWA keretében több tudományos intézet dolgozik együtt. A viszonylag új, a klíma és az időjárás összefüggéseit vizsgáló tudományterület azt próbálja kiszámítani, hogy a klímaváltozás miatt mennyi valószínűsíthető szélsőséges időjárási jelenség fog történni, és hogy az egyes események milyen arányban vezethetők vissza az ember által előidézett klímaváltozáshoz. A júliusi hőhullám többek között új németországi melegrekordot hozott: a hőmérő elérte a 42,5 Celsius-fokot. Emellett egyes országokban, például Belgiumban és Hollandiában a hőmérséklet az időjárási feljegyzések kezdete óta először emelkedett 40 Celsius-fok fölé. A WWA tanulmányának szerzői szerint a klímaváltozás nélkül ez a mértékű hőség Franciaországban és Hollandiában olyan „szélsőségesen ritka” esemény, amely ezer évente csak egyszer fordulna elő, de a jelenlegi klímaviszonyok között akár 50-150 évente is megeshet. A rendszeres mérések kezdete óta a 2015 és 2018 közötti négy év volt a legmelegebb világszerte, 2019-ben pedig a június is új rekordot döntött. Robert Vautard, a franciaországi Pierre-Simon Laplace Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint hozzá kell szokni ezekhez a hőhullámokhoz, amelyek egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek.
„Ez fokozódni fog, és ha nem csinálunk semmit a klímaváltozással, az emisszióval, ezek a manapság 42 Celsius-fokos hőhullámok 2050-re három Celsius-fokkal megemelkednek”

– mondta.

Vautard hozzátette:
„Milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra? Milyen hatása lesz a vízre? Hatalmas feszültséget fog okozni a társadalomnak és nem vagyunk eléggé felkészülve arra, hogy megbirkózzunk vele.”

A hőhullám Nyugat-Európában július végén söpört végig, a szélsőségesen magas hőmérséklet azóta észak felé húzódott, aminek hatására nagy jégolvadás indult el Grönlandon és az Északi-sarkvidéken.
Szerző