Magyar praliné lett a világ legjobb bonbonja

Publikálás dátuma
2019.08.05. 12:54

Fotó: Sweetic
Egy szigetszentmiklósi kézműves csokoládé manufaktúrában készült praliné nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards három aranycsillagát.
A pirosgyümölcs-ibolya-pisztácia kombináció, amelyet Zala Judit csokoládémester egy gyümölcsös ízvilágú, venezuelai étcsokoládéburokba álmodott meg nyerte a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards 2019-en három aranycsillagát.
“Az elmúlt öt évben, három különféle világversenyről összesen 23 díjjal tértünk haza, de eddig még nem sikerült a dobogó felső fokára állni. Nagyon büszkék vagyunk és boldogok, különösképpen azért, mert egy olyan ízkombinációval sikerült a világelsőséget elérni, ami nemcsak személyes kedvencem, de vásárlóink legnagyobb favoritja is”

– mondta a chocolatier.

A bírálók szerint a bonbon “csodaszépen díszített, fénylő üveggolyó… leheletvékony étcsokoládé burokban a piros gyümölcsök harmóniáját egy igazán tökéletes fényűző színű és állagú zselébe rejtették, amelynek egy bársonyos, ibolyás lecsengése után máris ott a tökéletes minőségű, krémes, meleg, diós, fás pisztácia töltelék. Mindezt nagyon szépen kiegyensúlyozza a kiváló minőségű, tökéletesen vékony étcsokoládé burok, amely egyáltalán nem kesernyés.”
A családi vállalkozásban működő kézműves csokoládékészítők világelsővé vált bonbonja mellett a Citrusos-karamell nevű kreációjuk is díjat nyert.
“Világviszonylatban és Magyarországon is nagyon magasra tették a lécet a csokoládékészítők, ezért különösen büszkék vagyunk arra, hogy már hivatalosan is a világ csokoládékészítőinek élvonalába tartozunk. Az idei versenyre nevezett bonbonjaink mind vadonatúj kreációk, mind ízvilágukban, mind pedig megjelenésükben követik a nemzetközi trendet”

– mondta Zala Viktor, a Sweetic Csokoládé Manufaktúra ügyvezető igazgatója.

A Great Taste 1994 óta a minőségi ételek és italok legrangosabb, legnagyobb és legelismertebb megmérettetése. A szakmai zsűri 400 független gasztronómiai szakértőből: gasztrokritikusokból, Michelin csillaggal kitüntetett szakácsokból, patinás áruházak beszerzési igazgatóiból áll. A bírák mintegy 12 772 termékmintát kóstoltak meg február-július között, amely több mint ezer órát vett igénybe. Az értékelés a tárgyilagosság érdekében „vakkóstolással" történt: a csomagolás nélküli termékek ízösszetételét, a termékben fellelhető ízjegyek harmóniáját, az élelmiszer küllemét vizsgálták.
Szerző
Témák
gasztronómia

Nem kell megijedni minden új anyajegytől

Publikálás dátuma
2019.08.03. 14:14

Fotó: Shutterstock
Egy-egy új anyajegy megjelenése sokakat megijeszt, de ez az esetek nagy részében ártalmatlan jelenség.
Anyajegye mindenkinek van, de egyeseknek csak néhány tucat, másoknak akár több száz is lehet. Méretük változó, leggyakrabban néhány milliméteresek. Színük a vörösesbarnától a feketéig terjedhet, lehetnek sima vagy egyenetlen felszínűek, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan, szegélyük azonban mindig határozott. Az emberek közel tizedének van úgynevezett dysplasiás, vagyis atípusos anyajegye, amely szabálytalan alakú, egyenetlenül pigmentált. A melanoma szempontjából fokozott kockázatot jelent, ha ezek száma meghaladja a 10-15-öt, még akkor is, ha ezek régóta megvannak. Ezért időről időre ellenőriztetni kell, mert csak szakorvos tudja megkülönböztetni a közönséges és az atípusos anyajegyeket, és a már kialakult bőrrákot – hangsúlyozta Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa.
A bőrben, a szövetekben, a szemben már magzati korban megjelennek az úgynevezett melanociták, vagyis a melanin pigmentet termelő sejtek. A sötét színű melanin nevű festékanyag egyrészt a bőrszínért felelős, másrészt kiemelkedő szerepe van a fényvédelemben, mivel képesek kiszűrni a rákkeltő hatású UV sugarak nagy részét. A nyári lebarnulás is védekező reakció, ahogyan elkezd nőni a napsütéses órák száma, úgy termelnek festékanyagot a melanociták, hogy védjenek a káros UV-sugárzástól.
Ha a bőr egy pontján több melanocita gyűlik össze, amelyek a környező szövetekhez kapcsolódnak, anyajegyek jöhetnek létre. Ezek megjelenhetnek a bőr felszínével egy szintben, de ki is türemkedhetnek abból. Ez a folyamat többnyire 20 éves korunkig lezajlik, serdülőkorban és terhesség alatt is fokozódhat az új anyajegyek megjelenése. 40 felett már meglehetősen ritkán alakulnak ki új anyajegyek, a meglévőek pedig a kezdeti besötétedés után visszahalványulhatnak, és fokozatosan eltűnhetnek.

Meg kell nézetni

„Akkor is érdemes ellenőrzését kérni, ha új anyajegyet vélünk felfedezni, mert jobb az óvatosság.”

Minden gyanús bőrjelenségnél ajánlatos orvoshoz fordulni, legyen szó az anyajegy színének, formájának megváltozásáról, szélének elmosódásáról, vérzésről, vagy új bőrképletről – hangsúlyozta a szakorvos. Évente egyszer mindenképpen érdemes dermatoszkópos anyajegyszűrésen részt venni. Ez, a sokszoros nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp a hámnak azt a rétegét világítja meg, amely szabad szemmel nem jól látható, így minden részlet jobban vizsgálhatóvá válik. Az anyajegyek nagy részénél ez elég is, egy gyakorlott bőrgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy tovább kell-e lépni, vagy jóindulatú pigmentációról van szó. A teljes testtérképes anyajegyszűrésnek és a fotókkal rögzített dokumentációnak fokozott melanoma rizikó esetén van nagy jelentősége). Ilyenkor nagyon fontos tudni, melyik anyajegy változott és melyiket kell eltávolítani. Ebben segítséget jelent a számítógépes szűrés, amellyel nyomon követhetők a változások. Korai felfedezéssel akár súlyos következményeket is megelőzhetők – tette hozzá a szakorvos. 
Szerző
Témák
anyajegy

Hasnyálmirigyrákhoz vezethet a magas inzulintermelés

Publikálás dátuma
2019.08.02. 17:40
Illusztráció
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.
A Cell Metabolism című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a Brit Columbia Egyetem kutatói csökkentették az inzulinszintet olyan egereknél, amelyeket hajlamossá tettek hasnyálmirigyrák kialakulására, és azt találták, hogy ez az alacsonyabb szint megvédte az egereket a betegség kialakulásától. Felfedezésük elvezethet a hasnyálmirigyrák korai felismeréséhez és megelőzéséhez emberekben – olvasható a medicalxpres.com orvostudományi hírportálon.
„A hasnyálmirigyrákot nehéz felismerni és túl gyakran nagyon későn diagnosztizálják, ez az egyik legmagasabb halálozással járó daganatos betegség, a betegek kevesebb mint 5 százaléka él öt évig és az elhízás növekedésével a betegség gyakorisága egyre nő”

– idézte az egyetem közleménye James Johnson professzort, a tanulmány társszerzőjét.

Egyre gyakoribb a hiperinzulinémia, amikor a hasnyálmirigy több inzulint termel, mint amire szükség van ahhoz, hogy a vérből a sejtekbe szállítsa a cukrot. Ez az elhízott emberek több mint egyharmadánál fennáll, de étrenddel és megfelelő életmóddal kezelni lehet. A hiperinzulinémia és számos ráktípus, köztük a mellrák között már kimutatták a kapcsolatot tudósok, de a hasnyálmirigyrák esetében a legerősebb a kapcsolat. Tanulmányunk az első, amely ezt a feltételezést próbára tette állatkísérletekben – magyarázta Janel Kopp adjunktus, társszerző. Tanulmányukban a kutatók kereszteztek hasnyálmirigyrákra hajlamossá tett egereket olyan egerekkel, amelyek genetikailag képtelenek növelni az inzulintermelést. Ezeket az egereket és a kontrollcsoportot egy éven át olyan étrenden tartották, amelyekről köztudott, hogy növeli az inzulinszintet és elősegíti a hasnyálmirigyrák kialakulását. A csökkentett inzulin szintű egereknél egy év után kimutatták, hogy védettek a hasnyálmirigyrák kifejlődésének kezdetétől. A kevesebb inzulint azt jelenti, hogy csökkent a hasnyálmirigyrák kifejlődésének lehetősége - mondta Johnson.
„Nem látunk okot arra, hogy ezt ne lehessen általánosítani más daganatos betegségek esetében”

– mondta Kopp.

Megjegyezte, hogy az egerek esetében ugyanazt a mutációt használtak, mint amely a hasnyálmirigyrákos emberek 90 százalékánál előfordul. „Egérkísérleteink igen helytállóak emberekre” – hangsúlyozta. A jövőben a kutatók meg akarják vizsgálni, hogy a túlzott inzulin termeléscsökkentésével képesek-e hatékonyan befolyásolni a hasnyálmirigyi rák későbbi stádiumait.
Szerző