„A sötét tömegek pórázát bárki megfoghatja” - interjú Gyarmathy Évával

Publikálás dátuma
2019.08.06. 09:00

Fotó: DRASKOVICS ÁDÁM / NÉPSZAVA
A tanulatlan, megnyomorított gyerekekből tanulatlan, könnyen irányítható felnőtt válik – állítja Gyarmathy Éva pszichológus.
Eltörölték a magántanulói státuszt, szűkítik az alternatív iskolák lehetőségeit – ezek mind érintik a sajátos nevelési igényű, tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket is. Mi lesz velük? A sajátos nevelési igényű, vagyis SNI-s gyerekek száma évről évre növekszik, már több mint 90 ezren vannak. Közülük nagyon sokan alternatív, alapítványi iskolákban tanulnak vagy magántanulóként teljesítik tankötelezettségüket. A magánintézmények mintegy 25 százalékkal több SNI-s diákkal foglalkoznak, mint az állami vagy az egyházi iskolák. Ha nem is mindegyikük, de jelentős részük hirtelen átkerülne az állami közoktatásba, az rövid időn belül katasztrófához vezetne. És akkor még nem is beszéltünk a többi különleges gyerekről, mint például a magatartási vagy tanulási nehézséggel küzdők vagy a kiemelkedően tehetségesek, akik szintén nem boldogulnak az állami keretek között.

Nehéz elképzelni ennyi eltérő igényű gyereket egy osztályban. De a kormány szerint a diákok érdeke, hogy minél többen iskolában, közösségben tanuljanak. Nem nehéz, hanem lehetetlen elképzelni. Az állam már most sem tud vagy akar értelmes, hatékony oktatást biztosítani a gyerekeknek. Holott a különleges igényű diákoknak még több odafigyelésre van szükségük, és legalább egy pedagógiai asszisztens kellene osztályonként melléjük. De nemhogy pedagógiai asszisztens, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus sincs elég. Nemrég volt nálam egy kislány, borzasztóan beszédzavaros, végre találtak neki egy állami óvodát, ami SNI-seket is felvesz. Aztán kiderült, pont logopédusuk nincs. Foglalkozok egy kisfiúval, akinek az iskolájából elment a fejlesztőpedagógus, az igazgató pedig a történelemtanárt kérte meg, hogy „játsszon” a gyerekekkel a fejlesztőóra alatt. Hát itt tartunk szakmailag. Ami a kormány szakmainak mondott indokát illeti: egy 30 fős osztály nem egy közösség. Minden magas létszámú osztályban beindul a „klikkesedés”, mert ezek a kis csoportok jelentik a valódi közösséget. Nem véletlen, hogy a 10-15 fős magántanulói csoportok kezdtek egyre népszerűbbé válni.
Egyéni munkarendet ezután is igényelhet az, akinek valóban szüksége van rá. Ezt az elnevezést nem vagyok hajlandó elfogadni. Ilyen nincs. Még akkor sem, ha valakik bizonyos pozíciókban, mindenféle szakmai tudás nélkül kitalálták. „Egyéni munkarend” a munka világában van, de nem az iskolában. Vagy talán a tanulás már a gyerekmunkával lesz egyenlő? Egyéni tanrend létezik, ami teljesen más, de így sokan biztos összekeverik majd a kettőt. Egyébként sincs semmi értelme ennek az átnevezésnek, ha lényegében ugyanazt fogja jelenteni, mint a magántanulóság, csak szigorúbb feltételekkel. Nincs átgondolva ez az egész. Ráadásul most majd hat évesen be akarnak küldeni minden gyereket az iskolába.
A rugalmas iskolakezdés megszüntetésére gondol. Miért baj, ha a lehető legtöbben már hatévesen elkezdik az iskolát? Azért, mert egyre inkább kicsúszik az idegrendszer érése. Egyre több az olyan kisgyermek, akinek az idegrendszere még hétéves korban sem áll készen arra, hogy írni, olvasni, számolni tanuljon. Ennek a különböző környezeti hatások az okai, az egyre bővülő információs közeg megváltoztatta az idegrendszer fejlődését, a sok vegyi anyag, fény- és zajszennyezés, ami az agyat éri, lassította a fejlődést. Ez persze független az intelligenciától, nagyon sok okos gyerek van, aki csak később tud megtanulni olvasni. Rosszabb esetben zavarai lesznek. A diszlexiát, diszkalkuliát az iskola gyártja azzal, hogy összekavarja a gyerekeket egy olyan érési folyamatban, amikor az idegrendszer éppen a rendszerezést tanulná. Még éretlen idegrendszerrel nem a megfelelő módon dolgozzák fel a tanultakat, amiből zavar lesz egy életen át. Azt is megfigyeltük, hogy az óvodákban egyre több a beszédfejlődési problémával küzdő gyermek. Egy nemrég lezajlott vizsgálat megállapította, hogy az óvodások mintegy 30 százalékánál nem alakul ki a tiszta beszédhang. 1975-ben ez még csak 10 százalék volt. Például ezeket a gyerekeket szoktam magántanulónak javasolni.
Vajon bántotta a kormány szemét, hogy a magántanulói csoportok egyre népszerűbbek lettek? A terjedésüket a közoktatás egyfajta kritikájaként is lehet értelmezni, hiszen ha tehetik, a szülők menekítik onnan gyermekeiket. Egyre több a „problémás” gyerek, miközben pedagógusból egyre kevesebb van, ráadásul őket sem készítették fel a különleges gyerekek tanítására, fejlesztésére. A magántanulói csoportok sokkal eredményesebbek: nem egyszer hallottam, hogy egy egész napi tananyagot, a házi feladattal együtt két-három óra alatt letudták. Utána egyéni vagy közösségi foglalkozásokkal tölthették az időt.
Hogyan lehetséges ez? Hihetetlennek tűnik, pedig csak azt kell látni, hogy az állami iskolákban sok az „üresjárat”. Rengeteg időt töltenek el feleslegesen, inaktívan a gyerekek. Persze nem azt mondom, hogy minden egyes tanulócsoport tökéletes, de az ott tanuló diákoknak sokkal jobbak a lehetőségeik.
Akár az alternatív iskolákban. De mi lesz, ha a központi kerettantervtől legfeljebb csak 30 százalékban térhetnek majd el? Ez nyilván nem megoldható, de nem is ez a lényeg. Úgy vélem, a hatalom célja az volt, ha már betiltani nem tudja, térdre kényszerítse az alapítványi és magániskolákat. Függőségi viszony kiépítése a cél, hogy mindenki járuljon a király elé és könyörögjön. Aztán majd jön a susmusolás, meg a különalku, amivel túl lehet élni, de a gerincet megtörik. Láthattuk, mi történt a Waldorf iskolák esetében: megállapodtak a kormánnyal, hogy őket nem hozza nehéz helyzetbe az új jogszabály. Hogy a többiekkel mi lesz? Ki tudja. Ez az a különutas politika, amit szerintem nem lett volna szabad elkezdeni.
Van bármilyen szakmai indok, amit fel lehet hozni a kormány intézkedései mellett? Nincs. Persze több mindent hallani arról, mi lehet a céljuk. Például az, hogy a tanulatlan, megnyomorított gyerekekből tanulatlan, könnyen irányítható felnőtt válik. Ez azért nagyon veszélyes játék, mert a sötét tömegek pórázát később bárki megfoghatja. Aztán ott van az is, hogy minél többen menjenek a szakképzésbe – mintha egy jó szakmunkásnak nem kellene jól megtanulnia gondolkodni. Van még egy csomó verzió, de engem kevéssé érdekel, miért csinálják. Engem az érdekel, hogy mindezt nem lenne szabad megtenni. Ami most történik az oktatásban, a tudományban, a kultúrában, az egészségügyben, azt nemzetpusztításnak tartom.

Névjegy

GYARMATHY ÉVA - Klinikai szakpszichológus, a Magyar Diszlexia Központ alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa. Több hazai és külföldi egyetemen is tanít. Kutatási munkájának fő iránya a különleges helyzetű tehetségek képességeinek és személyiségbeli jellemzőinek vizsgálata és ezek alapján történő megfelelő ellátásuk kidolgozása. 2015-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki a magyar oktatás és köznevelés kategóriában.

Szerző
Témák
Oktatás

Lendületesen késik a hármas metró felújítása, a milliárdok meg csak folynak a buszos pótlásra

Publikálás dátuma
2019.08.06. 08:24
Régi berendezés irányítja az új szerelvényt
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Viszont legalább a Mészáros-birodalom is megjelent a kapuknál.
Gyakorlatilag egy műszakban folyik a hármas metró déli szakaszának felújítása, az Mfor több helyről is megerősített információja szerint a kivitelező munkásai 7 óra körül jelennek meg az alagútban és legfeljebb délután 5 - ig dolgoznak. Nem csoda, hogy három hónapot csúszott az elsőként felújított északi szakasz átadása, de már a délinek is kinéz ennyi. Pedig ez Budapest egyik legfontosabb közösségi közlekedési eszköze, amellyel munkanapokon átlagosan félmilliónál is többen utaznak. Nem mindegy, mennyi ideig kényszerülnek a pótlóbuszos köztes megoldása az utasok. Ráadásul a pótlóbuszok beállítása jelentős extra kiadást jelent a feladatot ellátó, az önkormányzat- kormány korábbi buszcsatájából vesztesen kikerülő BKV-nak. Mindezek fényében érthető, hogy már a BKV kincstári optimizmusa se a régi. Az Mfor-nak küldött válaszukban igen óvatosan fogalmaznak: „ a megújult déli szakasz átadása 2020 végén várható”. Ez máris három hónapos csúszás ahhoz képest, amit Tarlós István mondott az északi szakasz márciusi átadásakor: „a déli szakasz 2020 harmadik negyedévére újul meg”. Bár talán csak nem szóltak neki a valós határidőről, hiszen az egyelőre kivitelező nélküli középeső szakasz átadását is 2022 közepére tette, holott az a szakasz van a legkritikusabb állapotban, így a munka is tovább tart majd. Ráadásul a középső szakaszra egyelőre nincs kivitelező. A nyílt tenderek után a BKV ezúttal tárgyalásos eljárást hirdetett, amelynek első részvételi szakasza márciusban zárult. Az aspiránsok között természetesen a Strabag is ott van és nagy eséllyel meg is nyeri. Ezúttal azonban a korábbiaknál várhatóan jóval vastagabban fog majd a ceruzája. A mélyebb állomások és a sok mozgólépcső miatt akár 10 milliárd forinttal is többet kérhet. A főváros láthatóan nem kapkodja el a dolgot. Nincs miért sietni, hiszen a BKV úgyis képtelen lenne két szakasz együttes buszpótlására. Erre sem elég jármű, sem elég buszsofőr nincs. Ráadásul egy szakasz költségét is nehéz kigazdálkodni. Az északi szakasz buszpótlása, illetve a hétvégi és esti teljes vonali pótlás tavaly 4,5 milliárd forint többlet kiadást jelentett a cégnek - tájékoztatta az Mfort a BKV. Ennek 44 százalékát tették ki a bérköltségek. A metró ágazat részleges leállása miatti költségmegtakarítás ezzel szemben 1,4 milliárd forint volt, így a közlekedési cég „csak” 3,1 milliárdot bukott az ügyön. Az idei üzleti terv szerint 216,3 millió forinttal kerül többe a tavalyihoz képest az északi szakasz március végéig tartó, ezt követően a déli szakasz, illetve hétvégi teljes vonali pótlás, de a metróvonal részleges leállása miatt reményeik szerint legfeljebb 86 millióval nő a kiadási oldal. Nem terheli viszont a cég költségvetését a vonatirányítási rendszer lecserélése. Bár ez nem feltétlenül jó hír. A jelenlegi vonatbefolyásolási rendszert ugyanis 1987-ben szerezték be. A főváros reményei szerint 30 évig nem kell hozzányúlni a felújított vonalhoz, így akár 2050-ben is ugyanez a rendszer működhet majd. A jelenlegi korszerűsítés csupán a kezelőpanelek cseréjére korlátozódik. Így nem lesz kompatibilis a még Demszky-érában indított és részben megvalósított 2-es és a 4-es vonalon működő korszerű CBTC irányítási rendszerrel sem. Magyarul a hármas metrót a felújítás után is elavult technológiával irányítják majd.  smerős arcok Új lesz viszont a vonal kommunikációs rendszere, bár a korszerűsítés bírálói szerint ennek nem sok előnye van, ezzel szemben drága, így elsősorban az új berendezés szállítójának éri meg. A BKV viszont kérdésünkre azt válaszolta, hogy a csere időszerű, lévén az M3-as vonal üzemi rádiórendszere több évtizeddel ezelőtti analóg frekvenciás technológián alapul, nagymértékű avultsága, a frekvencia hiánya, valamint a gyártói támogatás és szerviz sok évvel ezelőtt megszűnése miatt szükségessé vált egy modern üzemi hírközlési hálózat kiépítése. Ráadásul a katasztrófavédelmi követelményeknek is megfelelő Egységes Digitális Rádió-távközlő (EDR) rendszer vészhelyzet esetén azonnali kommunikációt tesz lehetővé a katasztrófavédelmi és más készenléti szervekkel. Az új üzemi rádiórendszer kiépítését külön infrastruktúrával a tenderdokumentációban 930 millió forintra becsülték, míg az EDR rendszer kibővítését 400 millióra. Az üzemi hírközlés EDR alapú megoldásával a közlekedési cég tájékoztatása szerint mintegy 500 millió forinttal csökkent az összköltség – magyarázta a döntést az Mfor-nak a cég. A BKV nem írta meg, de a közbeszerzési iratokból kiderül, hogy a rendszer kiépítéséért 1,6 milliárd forintot fizet a BKV a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt-nek. Az EDR kommunikációs hálózatot működtető céget egyébként 2012-ben vásárolta fel az állami tulajdonban álló NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt. De már a Mészáros cégbirodalom is megjelent a kapuknál. Júliusban bejelentették, hogy a Mészároshoz köthető 4iG (korábban az Opus-Konzum cégbirodalom volt az egyik tulajdonosa, most a gázszerelő jobbkeze, Jászai Gellért) felvásárolja T-Systemet. A 4iG a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében is. A másik alvállalkozó a T-Systems Magyarország Zrt. Az első 5 évre szóló megbízás keretösszege meghaladja a 19 milliárd forintot. A szintén júliusban aláírt szerződés 5+5 évre szól.
Szerző

1400 gyógyszer hiányzik a patikákból, a kormány szerint nincs ok pánikra

Publikálás dátuma
2019.08.06. 08:17
Illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / AFP
Piaci tényezők, de akár az újranyomott csomagolás is okozhat átmeneti gyógyszerhiányt – a jelenség nem új, csak mostanában többször hallunk róla.
Közel 1400 gyógyszer hiányzik a gyógyszertárakból, ami a teljes gyógyszerkészlet 4 százaléka; a felelős minisztérium, vagyis az EMMI szerint ez azonban nem jelent gondot a betegellátásban - mondta Marjai Tamás a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HMGYSZ) szakmai igazgatója az ATV Start című műsorában; az interjút az atv.hu szemlézte. Marjai a beszélgetés során megjegyezte, nincs pontos statisztika nincs arról, hogy mennyire súlyos a gyógyszerhiány. Sok tényezőtől függ ugyanis, hogy a kiesés mekkora problémát jelent  –  például, hogy sokan szedik-e az éppen hiányzó gyógyszert, életmentő gyógyszer-e, tudják-e helyettesíteni, vagy esetleg be lehet-e szerezni külföldről.
Az utóbbi időben például a K-vitamin hiánya okozott problémát, amely nem helyettesíthető mással, és minden újszülöttnek kapnia kell. A szakmai igazgató azonban hozzátette: a vitamint azóta sikerült külföldről beszerezni, így a probléma megoldódott.
A nyilatkozó a több lehetséges okot is felsorolt, melyek magukban is hiányt idézhetnek elő: a készletek nagyságára kihat, hogy külföldről beszerzett gyógyszerek drágábbak, részben a más árfekvés miatt, részben azért, mert figyelembe kell venni, hogy a gyógyszerbiztonság miatt, milyen csomagolásban kapja meg a beteg. Az árat az is befolyásolja, hogy el kell látni magyar felirattal és betegtájékoztatással. Ráadásul
változott a szabályozás, hogy mit kell feltüntetni a gyógyszeres dobozon, ezért újra kell terveztetni a csomagolást, és ha megcsúszik a gyártás, ez is okozhat átmeneti gyógyszerhiányt.

A hiánynak  pedig piaci oka is lehet, mert ha esetleg a magyar gyógyszerpiac nem elég nagy, akkor nem éri meg a gyártónak legyártani a gyógyszert. Marjai Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindig is volt gyógyszerhiány, az ellátórendszerben mindig is megvolt, hogy egyes gyógyszerek nem voltak beszerezhetőek, most annyiban más a helyzet, hogy nagyobb figyelmet kap, ha egy gyógyszer hiánycikk, és a gyógyszerhatóság jobban kommunikál, így jobban nyilvánosságra kerül.   
A kérdésre, hogy odafigyel-e valaki, hogy minden gyógyszernek legyen államilag támogatott, azonos hatóanyagú változata is, a szakmai igazgatóa Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felelősségét említette - ez a szerv határozza meg a támogatások mértékét, a HMGYSZ feladata pedig, hogy beszerezzenek minden gyógyszert, amire a betegeknek szüksége van. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.06. 14:18