Furcsa helyzeteket teremt a lakáspiacon a megállíthatatlan áremelkedés: ma már néhány vidéki nagyvárosban vagy a külső pesti kerületekben egy családi házénál többet kérnek egy panellakás négyzetméteréért. Négy évvel ezelőtt ez még fordítva volt. Az azóta eltelt időszakban azonban a két ingatlantípus négyzetméterára eltérő sebességgel – a lakótelepi lakásoké 72, míg a családi házaké 14 százalékkal – emelkedett, míg végül néhány településen meg is fordultak az arányok. A panelek ára egyes vidéki városokban ugyanis még ennél is jobban elszabadult.
A KSH idei első negyedéves lakáspiaci elemzése szerint a debreceni és a szegedi lakótelepi lakások átlagos négyzetméter-ára például 2015 óta több mint kétszeresére, a miskolci, a pécsi és a székesfehérvári paneleké pedig majdnem a kétszeresére emelkedett. A kijjebb eső pesti és a külső pesti kerületek lakótelepein szintén több mint kétszeres volt az áremelkedés az elmúlt négy évben, a budai lakótelepeken duplázódtak az árak. Ezalatt a budai hegyvidék családi házainak drágulása „csupán” másfélszeres, a főváros többi területén pedig 60–80 százalék közötti volt. Így a fővárosban a pesti külső kerületek családi házainak fajlagos ára lett a legalacsonyabb a lakástípusok közül. A IV., XV., XVIII., XXI., XXIII. kerületekben átlagosan 384 ezer forintos négyzetméteráron lehet házat venni. Ugyanitt a paneleket viszont már 450 ezer forint feletti négyzetméteráron kínálják.
A családi házakhoz összességében persze még így sem lehet olcsóbban hozzájutni, mint egy panelhez, hiszen a házak általában nagyobb alapterületűek, így a teljes vételár magasabb, mint a kisebb lakótelepi lakásoké. Egy néhány ezer forinttal magasabb négyzetméteráron kínált 50 négyzetméteres panel árát még mindig könnyebb előteremteni, mint egy 100 négyzetméteres családi házét – fogalmazott érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. A lakótelepi lakások átlagos ára Budapesten jelenleg például 24,4 millió forint, miközben a családi házak 43,3 millió forintos átlagáron kelnek el. Vagyis egy családi házért a fővárosban összességében még a panelek egyre növekvő négyzetméter ára mellett is csaknem 80 százalékkal több pénzt kell letenni az asztalra. Igaz, a különbség egyre kisebb: 2015-ben a panelek átlagára még 12,2 millió, a családi házaké 28,6 millió forint volt Budapesten, vagyis az eltérés akkor még több mint kétszeres volt – jegyezte meg Balogh László.
A jelenség mögött a szakértő szerint az áll, hogy a továbbra sem lanyhuló lakásáremelkedés miatt mindenki az olcsóbb lakástípusokat keresi. Ez pedig nem más, mint a panel. Ha viszont nő valamire a kereslet, akkor az a piac törvényei szerint az árakat is felhajtja. A másik ok, hogy a családi házakat nehezebb is eladni, hiszen azok a tulajdonos egyedi igényeinek megfelelően készültek. A belső terek vagy a fűtési rendszerek egyedi kialakítása azonban ma már nem feltétlenül felel meg a leendő vevők elvárásainak. Egy panelnél általában ilyen probléma nincs, hiszen szabvány alapján épültek, így mindenki tudja, pontosan mit várhat egy lakótelepi lakástól. A társasházi lakások állagmegóvására ráadásul több forrás is áll rendelkezésre, hiszen azt nem egyetlen tulajdonosnak kell előteremtenie, hanem egy közösség adja össze, amely előtt ráadásul számtalan pályázati lehetőség is nyitva áll – folytatta Balogh László.
Szerinte amíg a családi házak állagmegőrzésére nem jut több forrás és energia, és nem javul állapotuk, illetve nem épül számottevő mennyiségű társasházi lakás – márpedig a jelenlegi adatok alapján a lakásépítési láz mára elérte csúcspontját, az adatok megtorpanást, helyenként visszaesést mutatnak -, addig a panelek ára továbbra is emelkedni fog. Persze van az a lélektani határ, amikor a vevő már azt mondja, 35-40 millió forintot már nem hajlandó egy panellakásért adni. Ha azonban nincs más lakástípus elérhető áron a piacon, akkor a kispénzű vevőknek mégis csak az egyre drágább panel marad.
