Előfizetés

Amikor az esőerdő ontja magából a metánt

Népszava
Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:35

Fotó: Twitter/Sunitha Pangala
Esős évszakban a trópusi esőerdő óriási szénhidrogént kibocsátó kéménnyé válik. A tudósok szerint át kell gondolni, milyen típusú növényeket akarunk ültetni és hová, ha újraerdősítéssel vesszük fel a harcot a klímaváltozás ellen.
1907-ben Francis Bushong lyukat vágott egy amerikai nyárfa kérgén, és meggyújtotta a törzsből kiáramló gázokat. A kansasi egyetem tudósa megállapította, hogy a kiáramló gáz 60 százalékban metán volt. Ehhez képest több mint egy évszázad telt el, mire a kutatók komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy megmérjék az erdei fák metánkibocsátását - írja a szmo.hu. 2014-ben Sunitha Pangala brit kutató két hónapon át járta az esőerdők vízi útjait, és gázmérő eszközöket helyezett el több mint 2400 fán, 13 különböző árterületen. Rájött, hogy a fák, különösen a nagy területen elárasztott erdőkben, serkentik a metántermelést a vízzel átitatott talajban, majd a gázt a légkörbe lövellik. Ugyanezt a kísérletet elvégezte a borneói mocsarakban is, és megbizonyosodott arról, hogy az itt élő fák a korábban becsült metánkibocsátási értékek hétszereséért felelősek. A fiatal geofizikusnő ezzel felfedezte az atmoszférába kerülő egyik legjelentősebb üvegház hatású gáz fő forrását, és egyben megoldott egy több éves rejtélyt. A műholdas adatok ugyanis már 2005-ben arra utaltak, hogy az amazonasi esőerdők kétszer annyi metánt bocsátanak ki, mint amennyivel a kutatók a földön számoltak.  A tudományos világ sokáig nem akart tudomást venni Pangala eredményeiről. Másfél évig kellett házalnia tanulmányával, mire végül 2017-ben sikerült publikálnia. Voltak olyan klímakutatók is, akik szerint az erdők inkább elnyelik a metánt, mintsem kibocsátják azt. Csak lassan kezdett derengeni a szakemberek előtt, hogy a fák mindkettőt csinálják. De mi következik mindebből? Az biztosan nem, hogy a fák ártanak a klímának, és ki kell őket vágni. A legtöbb helyen ugyanis széndioxid-tároló képességük sokszorosa metán-kibocsátásuknak. Ráadásul ugyanaz a fa egyszerre lehet a metán kibocsátója és elnyelője is - az évszaktól, korától, vagy fajtájától függően. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a metán csak egy része a fák klímában betöltött fontos szerepének. A szén-dioxid tárolás mellett újratermelik a párát, árnyékot vetnek, serkentik a felhőképződést, védik a biosokféleséget és tisztítják a levegőt.  A vízgőz és a széndioxid után a metán a legjelentősebb üvegház hatású gáz. Nagyobb melegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. De ellentétben azzal, nem évszázadokig, csak legfeljebb egy évtizedig marad meg az atmoszférában, tehát a kibocsátási források csökkentésének gyorsabb hatása lehet a globális hőmérsékletre.  Ugyanakkor, ha a világ az újraerdősítéssel akar harcolni a klímaváltozás ellen, olyan fákat kell választani, amelynek kicsi a metán-lábnyoma. 

A szarvasmarhák és a rizsmezők a legnagyobb metánkibocsátók

Az éghajlati válság helyzetének megoldásához nem lesz elég az autók, gyárak és erőművek károsanyag-kibocsájtásának csökkentése: szükség van az élelmiszer előállításának átalakítására is - áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében. Az emberek jelenleg a bolygó jégmentes felületének 72 százalékát használják fel a Föld növekvő népessége táplálkozásának, ruházatának biztosítására - írja a Guardian. Ugyanakkor a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb földhasználat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem egynegyedét eredményezi. A metánkibocsátás mintegy feléért a szarvasmarhák és a rizsmezők felelősek, míg az erdőirtás és a tőzeges területek eltávolítása további jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az intenzív mezőgazdaság hatása – amely elősegítette a világ népességének növekedését 1,9 milliárdról 7,7 milliárdra – szintén fokozta a talajeróziót és csökkentette a talajban lévő szerves anyagok mennyiségét. A jelentés szerint a jövőben ezek a problémák valószínűleg tovább súlyosbodnak. A jelentés által javasolt intézkedések között szerepel a vegetáriánus és vegán étrend irányába történő jelentős elmozdulás javaslata. „Az egészséges és fenntartható étrend fogyasztása, például a durva szemű hüvelyeseké és zöldségeké, valamint a diófélék és a magvak fogyasztása jelentős lehetőségeket kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére” – fogalmaz a jelentés.  

Menthetetlenül sportnemzet vagyunk: vásárlás közben mozognak a legtöbbet a magyarok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.05. 13:49

Fotó: Lépésverseny
Az egy napra javasolt tízezer lépéshez képes saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek a magyarok - derült ki az Lioton Lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felméréséből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.
A megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti és a vérkeringés serkentésével hozzájárul a láb egészségéhez. A világ első lépésszámlálójának reklámja Japánban az 1960-as évek közepén hirdette először, hogy napi tízezer lépés ajánlott az egészség megőrzéséhez. A kampány olyan jól sikerült, hogy később világszerte elismert szakértők ezt az adatot vizsgálták. Több kutatás ugyan megkérdőjelezte ezt a lépésszámot, abban egyetértés van, hogy napi 7.500 lépésre mindenképpen szükség lehet a közepesen aktív életmódhoz. 

Nem lépünk eleget

A magyarok a saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek - derült ki az országos Lioton lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felmérésének eredményeiből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg. A kutatás eredménye szerint a magyarok nem mozognak eleget. A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, az eredmények nem az egészségmegőrzésről, csak a mindennapi teendők során megtett lépésekről tanúskodnak.

A nők többet lépnek

A nők a hazai átlag felett; naponta több mint hat és fél órát mozognak, a férfiak jóval kevesebbet, alig 5 órát. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoztak: a községek lakói a legaktívabbak, a fővárosiak lépnek legkevesebbet. Jász-Nagykun Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám eléri a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, Nógrád megyében azonban csak harmadannyit: 3368 lépést tesznek meg egy nap az emberek. 

Vásárlás közben lépünk a legtöbbet

Az adatokból az is látszik, milyen tevékenységek mozgatnak meg leginkább. A napi lépésmennyiség 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát pedig a munkahelyre vagy az iskolába vezető séta teszi ki, de a vásárlással töltött idő: a plázázás, bevásárlás és az ügyintézés a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát adja. Bár a sportolás egyre népszerűbb hazánkban, a legkevesebb időt ezzel töltjük, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki. A statisztika számai szerint az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában élen járnak a lépés tekintetében, a felsőfokú végzettségűek az utolsók, kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni. 

Nem tudjuk, valójában mennyit lépünk

 A vizsgálat a megkérdezett kétezer ember saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolnak a válaszadók, hány lépést tesznek meg egy nap. A Lioton Lépésverseny pedig felmérte, hogy az emberek jól becsülik-e meg, mennyi időt töltenek mozgással; egy országos roadshow-n vizsgálták, hogy a vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgás valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték a vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. Az eredmény alapján a résztvevők úgy gondolták, átlagosan 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, a valós átlag azonban 799 lépés volt. Az is kiderült, a magyarok lépésszáma naponta csak 4466, ami a kutatások alapján ajánlott napi lépésszámnak alig a fele.
A Lioton Lépésverseny  honlapján az eredmények mellett a saját lépésszámunkat is összehasonlíthatjuk a hazai átlaggal.

Magyar praliné lett a világ legjobb bonbonja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.05. 12:54

Fotó: Sweetic
Egy szigetszentmiklósi kézműves csokoládé manufaktúrában készült praliné nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards három aranycsillagát.
A pirosgyümölcs-ibolya-pisztácia kombináció, amelyet Zala Judit csokoládémester egy gyümölcsös ízvilágú, venezuelai étcsokoládéburokba álmodott meg nyerte a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards 2019-en három aranycsillagát.
“Az elmúlt öt évben, három különféle világversenyről összesen 23 díjjal tértünk haza, de eddig még nem sikerült a dobogó felső fokára állni. Nagyon büszkék vagyunk és boldogok, különösképpen azért, mert egy olyan ízkombinációval sikerült a világelsőséget elérni, ami nemcsak személyes kedvencem, de vásárlóink legnagyobb favoritja is”

– mondta a chocolatier.

A bírálók szerint a bonbon “csodaszépen díszített, fénylő üveggolyó… leheletvékony étcsokoládé burokban a piros gyümölcsök harmóniáját egy igazán tökéletes fényűző színű és állagú zselébe rejtették, amelynek egy bársonyos, ibolyás lecsengése után máris ott a tökéletes minőségű, krémes, meleg, diós, fás pisztácia töltelék. Mindezt nagyon szépen kiegyensúlyozza a kiváló minőségű, tökéletesen vékony étcsokoládé burok, amely egyáltalán nem kesernyés.”
A családi vállalkozásban működő kézműves csokoládékészítők világelsővé vált bonbonja mellett a Citrusos-karamell nevű kreációjuk is díjat nyert.
“Világviszonylatban és Magyarországon is nagyon magasra tették a lécet a csokoládékészítők, ezért különösen büszkék vagyunk arra, hogy már hivatalosan is a világ csokoládékészítőinek élvonalába tartozunk. Az idei versenyre nevezett bonbonjaink mind vadonatúj kreációk, mind ízvilágukban, mind pedig megjelenésükben követik a nemzetközi trendet”

– mondta Zala Viktor, a Sweetic Csokoládé Manufaktúra ügyvezető igazgatója.

A Great Taste 1994 óta a minőségi ételek és italok legrangosabb, legnagyobb és legelismertebb megmérettetése. A szakmai zsűri 400 független gasztronómiai szakértőből: gasztrokritikusokból, Michelin csillaggal kitüntetett szakácsokból, patinás áruházak beszerzési igazgatóiból áll. A bírák mintegy 12 772 termékmintát kóstoltak meg február-július között, amely több mint ezer órát vett igénybe. Az értékelés a tárgyilagosság érdekében „vakkóstolással" történt: a csomagolás nélküli termékek ízösszetételét, a termékben fellelhető ízjegyek harmóniáját, az élelmiszer küllemét vizsgálták.