Amikor az esőerdő ontja magából a metánt

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:35

Fotó: Twitter/Sunitha Pangala
Esős évszakban a trópusi esőerdő óriási szénhidrogént kibocsátó kéménnyé válik. A tudósok szerint át kell gondolni, milyen típusú növényeket akarunk ültetni és hová, ha újraerdősítéssel vesszük fel a harcot a klímaváltozás ellen.
1907-ben Francis Bushong lyukat vágott egy amerikai nyárfa kérgén, és meggyújtotta a törzsből kiáramló gázokat. A kansasi egyetem tudósa megállapította, hogy a kiáramló gáz 60 százalékban metán volt. Ehhez képest több mint egy évszázad telt el, mire a kutatók komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy megmérjék az erdei fák metánkibocsátását - írja a szmo.hu. 2014-ben Sunitha Pangala brit kutató két hónapon át járta az esőerdők vízi útjait, és gázmérő eszközöket helyezett el több mint 2400 fán, 13 különböző árterületen. Rájött, hogy a fák, különösen a nagy területen elárasztott erdőkben, serkentik a metántermelést a vízzel átitatott talajban, majd a gázt a légkörbe lövellik. Ugyanezt a kísérletet elvégezte a borneói mocsarakban is, és megbizonyosodott arról, hogy az itt élő fák a korábban becsült metánkibocsátási értékek hétszereséért felelősek. A fiatal geofizikusnő ezzel felfedezte az atmoszférába kerülő egyik legjelentősebb üvegház hatású gáz fő forrását, és egyben megoldott egy több éves rejtélyt. A műholdas adatok ugyanis már 2005-ben arra utaltak, hogy az amazonasi esőerdők kétszer annyi metánt bocsátanak ki, mint amennyivel a kutatók a földön számoltak.  A tudományos világ sokáig nem akart tudomást venni Pangala eredményeiről. Másfél évig kellett házalnia tanulmányával, mire végül 2017-ben sikerült publikálnia. Voltak olyan klímakutatók is, akik szerint az erdők inkább elnyelik a metánt, mintsem kibocsátják azt. Csak lassan kezdett derengeni a szakemberek előtt, hogy a fák mindkettőt csinálják. De mi következik mindebből? Az biztosan nem, hogy a fák ártanak a klímának, és ki kell őket vágni. A legtöbb helyen ugyanis széndioxid-tároló képességük sokszorosa metán-kibocsátásuknak. Ráadásul ugyanaz a fa egyszerre lehet a metán kibocsátója és elnyelője is - az évszaktól, korától, vagy fajtájától függően. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a metán csak egy része a fák klímában betöltött fontos szerepének. A szén-dioxid tárolás mellett újratermelik a párát, árnyékot vetnek, serkentik a felhőképződést, védik a biosokféleséget és tisztítják a levegőt.  A vízgőz és a széndioxid után a metán a legjelentősebb üvegház hatású gáz. Nagyobb melegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. De ellentétben azzal, nem évszázadokig, csak legfeljebb egy évtizedig marad meg az atmoszférában, tehát a kibocsátási források csökkentésének gyorsabb hatása lehet a globális hőmérsékletre.  Ugyanakkor, ha a világ az újraerdősítéssel akar harcolni a klímaváltozás ellen, olyan fákat kell választani, amelynek kicsi a metán-lábnyoma. 

A szarvasmarhák és a rizsmezők a legnagyobb metánkibocsátók

Az éghajlati válság helyzetének megoldásához nem lesz elég az autók, gyárak és erőművek károsanyag-kibocsájtásának csökkentése: szükség van az élelmiszer előállításának átalakítására is - áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében. Az emberek jelenleg a bolygó jégmentes felületének 72 százalékát használják fel a Föld növekvő népessége táplálkozásának, ruházatának biztosítására - írja a Guardian. Ugyanakkor a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb földhasználat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem egynegyedét eredményezi. A metánkibocsátás mintegy feléért a szarvasmarhák és a rizsmezők felelősek, míg az erdőirtás és a tőzeges területek eltávolítása további jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az intenzív mezőgazdaság hatása – amely elősegítette a világ népességének növekedését 1,9 milliárdról 7,7 milliárdra – szintén fokozta a talajeróziót és csökkentette a talajban lévő szerves anyagok mennyiségét. A jelentés szerint a jövőben ezek a problémák valószínűleg tovább súlyosbodnak. A jelentés által javasolt intézkedések között szerepel a vegetáriánus és vegán étrend irányába történő jelentős elmozdulás javaslata. „Az egészséges és fenntartható étrend fogyasztása, például a durva szemű hüvelyeseké és zöldségeké, valamint a diófélék és a magvak fogyasztása jelentős lehetőségeket kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére” – fogalmaz a jelentés.  

Szerző