Menthetetlenül sportnemzet vagyunk: vásárlás közben mozognak a legtöbbet a magyarok

Publikálás dátuma
2019.08.05. 13:49

Fotó: Lépésverseny
Az egy napra javasolt tízezer lépéshez képes saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek a magyarok - derült ki az Lioton Lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felméréséből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.
A megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti és a vérkeringés serkentésével hozzájárul a láb egészségéhez. A világ első lépésszámlálójának reklámja Japánban az 1960-as évek közepén hirdette először, hogy napi tízezer lépés ajánlott az egészség megőrzéséhez. A kampány olyan jól sikerült, hogy később világszerte elismert szakértők ezt az adatot vizsgálták. Több kutatás ugyan megkérdőjelezte ezt a lépésszámot, abban egyetértés van, hogy napi 7.500 lépésre mindenképpen szükség lehet a közepesen aktív életmódhoz. 

Nem lépünk eleget

A magyarok a saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek - derült ki az országos Lioton lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felmérésének eredményeiből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg. A kutatás eredménye szerint a magyarok nem mozognak eleget. A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, az eredmények nem az egészségmegőrzésről, csak a mindennapi teendők során megtett lépésekről tanúskodnak.

A nők többet lépnek

A nők a hazai átlag felett; naponta több mint hat és fél órát mozognak, a férfiak jóval kevesebbet, alig 5 órát. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoztak: a községek lakói a legaktívabbak, a fővárosiak lépnek legkevesebbet. Jász-Nagykun Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám eléri a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, Nógrád megyében azonban csak harmadannyit: 3368 lépést tesznek meg egy nap az emberek. 

Vásárlás közben lépünk a legtöbbet

Az adatokból az is látszik, milyen tevékenységek mozgatnak meg leginkább. A napi lépésmennyiség 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát pedig a munkahelyre vagy az iskolába vezető séta teszi ki, de a vásárlással töltött idő: a plázázás, bevásárlás és az ügyintézés a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát adja. Bár a sportolás egyre népszerűbb hazánkban, a legkevesebb időt ezzel töltjük, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki. A statisztika számai szerint az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában élen járnak a lépés tekintetében, a felsőfokú végzettségűek az utolsók, kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni. 

Nem tudjuk, valójában mennyit lépünk

 A vizsgálat a megkérdezett kétezer ember saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolnak a válaszadók, hány lépést tesznek meg egy nap. A Lioton Lépésverseny pedig felmérte, hogy az emberek jól becsülik-e meg, mennyi időt töltenek mozgással; egy országos roadshow-n vizsgálták, hogy a vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgás valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték a vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. Az eredmény alapján a résztvevők úgy gondolták, átlagosan 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, a valós átlag azonban 799 lépés volt. Az is kiderült, a magyarok lépésszáma naponta csak 4466, ami a kutatások alapján ajánlott napi lépésszámnak alig a fele.
A Lioton Lépésverseny  honlapján az eredmények mellett a saját lépésszámunkat is összehasonlíthatjuk a hazai átlaggal.
Szerző
Frissítve: 2019.08.05. 16:38

Magyar praliné lett a világ legjobb bonbonja

Publikálás dátuma
2019.08.05. 12:54

Fotó: Sweetic
Egy szigetszentmiklósi kézműves csokoládé manufaktúrában készült praliné nyerte el a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards három aranycsillagát.
A pirosgyümölcs-ibolya-pisztácia kombináció, amelyet Zala Judit csokoládémester egy gyümölcsös ízvilágú, venezuelai étcsokoládéburokba álmodott meg nyerte a gasztronómiai Oscar-díjként számon tartott Great Taste Awards 2019-en három aranycsillagát.
“Az elmúlt öt évben, három különféle világversenyről összesen 23 díjjal tértünk haza, de eddig még nem sikerült a dobogó felső fokára állni. Nagyon büszkék vagyunk és boldogok, különösképpen azért, mert egy olyan ízkombinációval sikerült a világelsőséget elérni, ami nemcsak személyes kedvencem, de vásárlóink legnagyobb favoritja is”

– mondta a chocolatier.

A bírálók szerint a bonbon “csodaszépen díszített, fénylő üveggolyó… leheletvékony étcsokoládé burokban a piros gyümölcsök harmóniáját egy igazán tökéletes fényűző színű és állagú zselébe rejtették, amelynek egy bársonyos, ibolyás lecsengése után máris ott a tökéletes minőségű, krémes, meleg, diós, fás pisztácia töltelék. Mindezt nagyon szépen kiegyensúlyozza a kiváló minőségű, tökéletesen vékony étcsokoládé burok, amely egyáltalán nem kesernyés.”
A családi vállalkozásban működő kézműves csokoládékészítők világelsővé vált bonbonja mellett a Citrusos-karamell nevű kreációjuk is díjat nyert.
“Világviszonylatban és Magyarországon is nagyon magasra tették a lécet a csokoládékészítők, ezért különösen büszkék vagyunk arra, hogy már hivatalosan is a világ csokoládékészítőinek élvonalába tartozunk. Az idei versenyre nevezett bonbonjaink mind vadonatúj kreációk, mind ízvilágukban, mind pedig megjelenésükben követik a nemzetközi trendet”

– mondta Zala Viktor, a Sweetic Csokoládé Manufaktúra ügyvezető igazgatója.

A Great Taste 1994 óta a minőségi ételek és italok legrangosabb, legnagyobb és legelismertebb megmérettetése. A szakmai zsűri 400 független gasztronómiai szakértőből: gasztrokritikusokból, Michelin csillaggal kitüntetett szakácsokból, patinás áruházak beszerzési igazgatóiból áll. A bírák mintegy 12 772 termékmintát kóstoltak meg február-július között, amely több mint ezer órát vett igénybe. Az értékelés a tárgyilagosság érdekében „vakkóstolással" történt: a csomagolás nélküli termékek ízösszetételét, a termékben fellelhető ízjegyek harmóniáját, az élelmiszer küllemét vizsgálták.
Szerző
Témák
gasztronómia

Nem kell megijedni minden új anyajegytől

Publikálás dátuma
2019.08.03. 14:14

Fotó: Shutterstock
Egy-egy új anyajegy megjelenése sokakat megijeszt, de ez az esetek nagy részében ártalmatlan jelenség.
Anyajegye mindenkinek van, de egyeseknek csak néhány tucat, másoknak akár több száz is lehet. Méretük változó, leggyakrabban néhány milliméteresek. Színük a vörösesbarnától a feketéig terjedhet, lehetnek sima vagy egyenetlen felszínűek, alakjuk kör alakú vagy szabálytalan, szegélyük azonban mindig határozott. Az emberek közel tizedének van úgynevezett dysplasiás, vagyis atípusos anyajegye, amely szabálytalan alakú, egyenetlenül pigmentált. A melanoma szempontjából fokozott kockázatot jelent, ha ezek száma meghaladja a 10-15-öt, még akkor is, ha ezek régóta megvannak. Ezért időről időre ellenőriztetni kell, mert csak szakorvos tudja megkülönböztetni a közönséges és az atípusos anyajegyeket, és a már kialakult bőrrákot – hangsúlyozta Pánczél Gitta, az Anyajegyszűrő Központ bőrgyógyász-kozmetológusa.
A bőrben, a szövetekben, a szemben már magzati korban megjelennek az úgynevezett melanociták, vagyis a melanin pigmentet termelő sejtek. A sötét színű melanin nevű festékanyag egyrészt a bőrszínért felelős, másrészt kiemelkedő szerepe van a fényvédelemben, mivel képesek kiszűrni a rákkeltő hatású UV sugarak nagy részét. A nyári lebarnulás is védekező reakció, ahogyan elkezd nőni a napsütéses órák száma, úgy termelnek festékanyagot a melanociták, hogy védjenek a káros UV-sugárzástól.
Ha a bőr egy pontján több melanocita gyűlik össze, amelyek a környező szövetekhez kapcsolódnak, anyajegyek jöhetnek létre. Ezek megjelenhetnek a bőr felszínével egy szintben, de ki is türemkedhetnek abból. Ez a folyamat többnyire 20 éves korunkig lezajlik, serdülőkorban és terhesség alatt is fokozódhat az új anyajegyek megjelenése. 40 felett már meglehetősen ritkán alakulnak ki új anyajegyek, a meglévőek pedig a kezdeti besötétedés után visszahalványulhatnak, és fokozatosan eltűnhetnek.

Meg kell nézetni

„Akkor is érdemes ellenőrzését kérni, ha új anyajegyet vélünk felfedezni, mert jobb az óvatosság.”

Minden gyanús bőrjelenségnél ajánlatos orvoshoz fordulni, legyen szó az anyajegy színének, formájának megváltozásáról, szélének elmosódásáról, vérzésről, vagy új bőrképletről – hangsúlyozta a szakorvos. Évente egyszer mindenképpen érdemes dermatoszkópos anyajegyszűrésen részt venni. Ez, a sokszoros nagyítást biztosító, bőrre helyezett mikroszkóp a hámnak azt a rétegét világítja meg, amely szabad szemmel nem jól látható, így minden részlet jobban vizsgálhatóvá válik. Az anyajegyek nagy részénél ez elég is, egy gyakorlott bőrgyógyász nagy biztonsággal meg tudja állapítani, hogy tovább kell-e lépni, vagy jóindulatú pigmentációról van szó. A teljes testtérképes anyajegyszűrésnek és a fotókkal rögzített dokumentációnak fokozott melanoma rizikó esetén van nagy jelentősége). Ilyenkor nagyon fontos tudni, melyik anyajegy változott és melyiket kell eltávolítani. Ebben segítséget jelent a számítógépes szűrés, amellyel nyomon követhetők a változások. Korai felfedezéssel akár súlyos következményeket is megelőzhetők – tette hozzá a szakorvos. 
Szerző
Témák
anyajegy