Két lábon járó, hosszú nyakú dinoszauruszfajt azonosítottak

Publikálás dátuma
2019.08.06. 17:10
Illusztráció: Egy sauropodomorpha szobor a kanadai Quebec-ben
Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
Egy több mint 40 éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók.
A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó - adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A PeerJ. című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a Ngwevu intloko - szürke koponya - nevű lelet a sauropodomorpha (gyíláb formák) alrendjébe tartozó új faj és egy teljesen új nemet takar. Az állat három méter hosszú, izmos testalkatú, két lábon járt és hosszú nyakú lehetett kicsiny fejjel, növényeket és kisebb állatokat fogyasztott. Valamikor 200 millió éve élt, a földtörténeti triász és jura időszak között, amikor jóval összetettebb ökoszisztémák uralták a bolygót. 
A massospondylus a dinoszauroszok egyik legelső neme, amely a jura időszak kezdetén élt. Dél-Afrikában rendszeresen találtak maradványait, a sauropodomorpha alrendbe tartoznak, és a sauropodák elődjeink tartják őket. 
A kutatók most elkezdik megvizsgálni az eddig a massospondylusnak vélt fosszíliákat, mondván annak az eddig feltételezettnél több faja is létezhet. A felfedezés segítheti a kutatókat abban hogy jobban megértsék a triász és a jura közötti átmenetet.
Szerző
Témák
dinoszaurusz

Megmutatták a legendás fáraó aranyozott fakoporsóját

Publikálás dátuma
2019.08.05. 10:49

Fotó: KHALED DESOUKI / AFP
Kényes állapotban van a 3000 éves szarkofág, az 1922-es felfedezése óta nem újították fel.
A nyilvánosságnak is bepillantást engedtek Egyiptomban vasárnap Tutanhamon fáraó legkülső aranyozott fakoporsójának restaurálási munkálataiba. Nemcsak Egyiptom, hanem az egész világ szempontjából egyedülálló történelmi tárgyról van szó - jelentette ki Hálid al-Ináni egyiptomi régészeti miniszter az épülőfélben lévő Egyiptomi Nagymúzeumban tartott sajtótájékoztatón.
A 3000 éves, 2,23 méteres szarkofág, amelyet az ifjú fáraó portréja és a királyi jelvények díszítenek, nagyon kényes állapotban van, mert 1922-es felfedezése óta soha nem restaurálták - mondta a miniszter.  
A leghíresebb egyiptomi fáraó múmiáját rejtő három szarkofág közül a legkülsőt július közepén szállították át a luxori Királyok völgyéből a gízai piramisok közelében épülő, 2020 végére átadandó Egyiptomi Nagymúzeumba, hogy leendő helyén restaurálják. A repedezett aranyozású szarkofág helyreállítása legalább nyolc hónapot vesz igénybe - közölte al-Ináni.
Az épülő Nagymúzeum 2020 végére tervezett átadása után egy helyen állítják ki a Tutanhamon sírjában talált összes kincset, benne a fáraó három koporsóját, amelyek közül kettő jelenleg a kairói, Tahrir téri Egyiptomi Múzeumban látható.
A fáraó múmiáját gránitfedelű homokkőszarkofágban, azon belül három egymásba helyezett koporsóban találták, a koporsók közül a két külső aranyozott fából, a legbelső színaranyból készült, és mindet istenek képmásai díszítik.
Szerző
Témák
Tutanhamon

Jövő héten újabb aszteroida suhan el a Föld mellett

Publikálás dátuma
2019.08.02. 20:54
Illusztráció/Shutterstock
A 2006 QQ23 jelű aszteroida, amely várhatóan augusztus 10-én halad el a bolygónál, a becslések szerint 570 méter átmérőjű és a Földtől csaknem 8 millió kilométerre található.
Újabb aszteroida suhan el a Föld mellett a következő héten.      Lindley Johnson és Kelly Fast NASA-szakértők szerint az ilyen „földközeli objektumoknak” nevezett égitestek, mint az aszteroidák és üstökösök más bolygókkal együtt keringenek a Nap körül. A 2006 QQ23 aszteroidához hasonló objektumok évente nagyjából féltucatszor suhannak el a Föld mellett – mondta Johnson. Ez az aszteroida ugyan csak 570 méter átmérőjű, a Nap körül keringő legnagyobb ismert kisbolygó azonban 33 kilométeres. A Naprendszerben mintegy 900 olyan aszteroida kering a Föld közelében, amelynek átmérője több mint egy kilométer – olvasható a CNN amerikai hírtelevízió honlapján. A szakemberek szerint ahogy az aszteroida mérete csökken, egyre gyakrabban közelíti meg a Földet, a bolygó légköre azonban a legkisebbeket elégeti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek ne okozhatnának kárt. 2013-ban egy 17 méter átmérőjű kisbolygó jutott át a Föld légkörén az oroszországi Cseljabinszk felett. Bár becsapódás nem történt, a robbanás így is több mint ezer embert megsebesített. Ha egy a 2006 QQ23 aszteroidához hasonló méretű objektum becsapódna a Földbe, az országnyi területet rombolna le. A becsapódás azonban meglehetősen ritka, 200-300 évente egyszer történik meg – mondta Johnson. A NASA rendelkezik azzal a technológiával, amelynek segítségével nyomon követhetik ezeket az aszteroidákat, kiszámíthatják, mikor haladnak el a Föld közelében. A 2006 QQ23 aszteroida pályájának adatait 1901 óta rögzítik és már egészen 2200-ig meghatározták. Ha azonban olyan aszteroida közelítené meg a Földet, amely veszélyt jelenthet, a NASA missziót indítana az objektum pályájának eltérítésére. 
Szerző
Témák
aszteroida Föld