Előfizetés

Két lábon járó, hosszú nyakú dinoszauruszfajt azonosítottak

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.06. 17:10
Illusztráció: Egy sauropodomorpha szobor a kanadai Quebec-ben
Fotó: Michel Gunther/Biosphoto / AFP
Egy több mint 40 éve Dél-Afrikában talált fosszília alapján új dinoszauruszfajt azonosítottak brit és dél-afrikai kutatók.
A maradványokra 1978-ban bukkantak és azóta a johannesburgi Witwatersrand Egyetem gyűjteményében őrizték. Akkor a kutatók úgy vélték, hogy a korai jura időszakban élt massospondylus maradványait találták meg, ám a csontok és a koponya újabb vizsgálatából kiderült, hogy egy teljesen új fajról van szó - adta hírül a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A PeerJ. című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány szerint a Ngwevu intloko - szürke koponya - nevű lelet a sauropodomorpha (gyíláb formák) alrendjébe tartozó új faj és egy teljesen új nemet takar. Az állat három méter hosszú, izmos testalkatú, két lábon járt és hosszú nyakú lehetett kicsiny fejjel, növényeket és kisebb állatokat fogyasztott. Valamikor 200 millió éve élt, a földtörténeti triász és jura időszak között, amikor jóval összetettebb ökoszisztémák uralták a bolygót. 
A massospondylus a dinoszauroszok egyik legelső neme, amely a jura időszak kezdetén élt. Dél-Afrikában rendszeresen találtak maradványait, a sauropodomorpha alrendbe tartoznak, és a sauropodák elődjeink tartják őket. 
A kutatók most elkezdik megvizsgálni az eddig a massospondylusnak vélt fosszíliákat, mondván annak az eddig feltételezettnél több faja is létezhet. A felfedezés segítheti a kutatókat abban hogy jobban megértsék a triász és a jura közötti átmenetet.

Amikor az esőerdő ontja magából a metánt

Népszava
Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:35

Fotó: Twitter/Sunitha Pangala
Esős évszakban a trópusi esőerdő óriási szénhidrogént kibocsátó kéménnyé válik. A tudósok szerint át kell gondolni, milyen típusú növényeket akarunk ültetni és hová, ha újraerdősítéssel vesszük fel a harcot a klímaváltozás ellen.
1907-ben Francis Bushong lyukat vágott egy amerikai nyárfa kérgén, és meggyújtotta a törzsből kiáramló gázokat. A kansasi egyetem tudósa megállapította, hogy a kiáramló gáz 60 százalékban metán volt. Ehhez képest több mint egy évszázad telt el, mire a kutatók komolyan elkezdtek azzal foglalkozni, hogy megmérjék az erdei fák metánkibocsátását - írja a szmo.hu. 2014-ben Sunitha Pangala brit kutató két hónapon át járta az esőerdők vízi útjait, és gázmérő eszközöket helyezett el több mint 2400 fán, 13 különböző árterületen. Rájött, hogy a fák, különösen a nagy területen elárasztott erdőkben, serkentik a metántermelést a vízzel átitatott talajban, majd a gázt a légkörbe lövellik. Ugyanezt a kísérletet elvégezte a borneói mocsarakban is, és megbizonyosodott arról, hogy az itt élő fák a korábban becsült metánkibocsátási értékek hétszereséért felelősek. A fiatal geofizikusnő ezzel felfedezte az atmoszférába kerülő egyik legjelentősebb üvegház hatású gáz fő forrását, és egyben megoldott egy több éves rejtélyt. A műholdas adatok ugyanis már 2005-ben arra utaltak, hogy az amazonasi esőerdők kétszer annyi metánt bocsátanak ki, mint amennyivel a kutatók a földön számoltak.  A tudományos világ sokáig nem akart tudomást venni Pangala eredményeiről. Másfél évig kellett házalnia tanulmányával, mire végül 2017-ben sikerült publikálnia. Voltak olyan klímakutatók is, akik szerint az erdők inkább elnyelik a metánt, mintsem kibocsátják azt. Csak lassan kezdett derengeni a szakemberek előtt, hogy a fák mindkettőt csinálják. De mi következik mindebből? Az biztosan nem, hogy a fák ártanak a klímának, és ki kell őket vágni. A legtöbb helyen ugyanis széndioxid-tároló képességük sokszorosa metán-kibocsátásuknak. Ráadásul ugyanaz a fa egyszerre lehet a metán kibocsátója és elnyelője is - az évszaktól, korától, vagy fajtájától függően. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a metán csak egy része a fák klímában betöltött fontos szerepének. A szén-dioxid tárolás mellett újratermelik a párát, árnyékot vetnek, serkentik a felhőképződést, védik a biosokféleséget és tisztítják a levegőt.  A vízgőz és a széndioxid után a metán a legjelentősebb üvegház hatású gáz. Nagyobb melegítő hatása van, mint a szén-dioxidnak. De ellentétben azzal, nem évszázadokig, csak legfeljebb egy évtizedig marad meg az atmoszférában, tehát a kibocsátási források csökkentésének gyorsabb hatása lehet a globális hőmérsékletre.  Ugyanakkor, ha a világ az újraerdősítéssel akar harcolni a klímaváltozás ellen, olyan fákat kell választani, amelynek kicsi a metán-lábnyoma. 

A szarvasmarhák és a rizsmezők a legnagyobb metánkibocsátók

Az éghajlati válság helyzetének megoldásához nem lesz elég az autók, gyárak és erőművek károsanyag-kibocsájtásának csökkentése: szükség van az élelmiszer előállításának átalakítására is - áll az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legfrissebb jelentésében. Az emberek jelenleg a bolygó jégmentes felületének 72 százalékát használják fel a Föld növekvő népessége táplálkozásának, ruházatának biztosítására - írja a Guardian. Ugyanakkor a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb földhasználat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csaknem egynegyedét eredményezi. A metánkibocsátás mintegy feléért a szarvasmarhák és a rizsmezők felelősek, míg az erdőirtás és a tőzeges területek eltávolítása további jelentős szén-dioxid-kibocsátást eredményez. Az intenzív mezőgazdaság hatása – amely elősegítette a világ népességének növekedését 1,9 milliárdról 7,7 milliárdra – szintén fokozta a talajeróziót és csökkentette a talajban lévő szerves anyagok mennyiségét. A jelentés szerint a jövőben ezek a problémák valószínűleg tovább súlyosbodnak. A jelentés által javasolt intézkedések között szerepel a vegetáriánus és vegán étrend irányába történő jelentős elmozdulás javaslata. „Az egészséges és fenntartható étrend fogyasztása, például a durva szemű hüvelyeseké és zöldségeké, valamint a diófélék és a magvak fogyasztása jelentős lehetőségeket kínál az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére” – fogalmaz a jelentés.  

Menthetetlenül sportnemzet vagyunk: vásárlás közben mozognak a legtöbbet a magyarok

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.05. 13:49

Fotó: Lépésverseny
Az egy napra javasolt tízezer lépéshez képes saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek a magyarok - derült ki az Lioton Lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felméréséből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg.
A megfelelő lépésszám segíthet az ideális testsúly elérésében, a testmozgás számos betegség kialakulási esélyét csökkentheti és a vérkeringés serkentésével hozzájárul a láb egészségéhez. A világ első lépésszámlálójának reklámja Japánban az 1960-as évek közepén hirdette először, hogy napi tízezer lépés ajánlott az egészség megőrzéséhez. A kampány olyan jól sikerült, hogy később világszerte elismert szakértők ezt az adatot vizsgálták. Több kutatás ugyan megkérdőjelezte ezt a lépésszámot, abban egyetértés van, hogy napi 7.500 lépésre mindenképpen szükség lehet a közepesen aktív életmódhoz. 

Nem lépünk eleget

A magyarok a saját bevallásuk szerint alig több mint hatezret lépnek - derült ki az országos Lioton lépésverseny, illetve a Gemius kutatóintézet reprezentatív felmérésének eredményeiből. Valójában pedig egy nap átlagosan kevesebb mint 4500 lépést teszünk meg. A kutatás eredménye szerint a magyarok nem mozognak eleget. A felmérés a napi mozgással töltött időt és lépéseket vizsgálta, az eredmények nem az egészségmegőrzésről, csak a mindennapi teendők során megtett lépésekről tanúskodnak.

A nők többet lépnek

A nők a hazai átlag felett; naponta több mint hat és fél órát mozognak, a férfiak jóval kevesebbet, alig 5 órát. Talán nem meglepő, hogy településtípus szerint is jelentős különbségek mutatkoztak: a községek lakói a legaktívabbak, a fővárosiak lépnek legkevesebbet. Jász-Nagykun Szolnok megyében az átlagos 9287 lépésszám eléri a nemzetközi szervezetek által ajánlott egészséges szintet, Nógrád megyében azonban csak harmadannyit: 3368 lépést tesznek meg egy nap az emberek. 

Vásárlás közben lépünk a legtöbbet

Az adatokból az is látszik, milyen tevékenységek mozgatnak meg leginkább. A napi lépésmennyiség 21 százalékát az otthoni házimunka, 26 százalékát pedig a munkahelyre vagy az iskolába vezető séta teszi ki, de a vásárlással töltött idő: a plázázás, bevásárlás és az ügyintézés a megkérdezettek napi mozgásának 34 százalékát adja. Bár a sportolás egyre népszerűbb hazánkban, a legkevesebb időt ezzel töltjük, mindössze a vizsgált esetek kevesebb mint 6 százalékát teszi ki. A statisztika számai szerint az alapfokú végzettségűek szinte minden mozgásformában élen járnak a lépés tekintetében, a felsőfokú végzettségűek az utolsók, kizárólag a sportban tudnak másoknál magasabb lépésszámot felmutatni. 

Nem tudjuk, valójában mennyit lépünk

 A vizsgálat a megkérdezett kétezer ember saját bevallása alapján készült, tehát azt mutatja, mit gondolnak a válaszadók, hány lépést tesznek meg egy nap. A Lioton Lépésverseny pedig felmérte, hogy az emberek jól becsülik-e meg, mennyi időt töltenek mozgással; egy országos roadshow-n vizsgálták, hogy a vásárlással és ügyintézéssel töltött mozgás valójában mennyi időt vesz el az emberek életéből: üzletekben, bevásárlóközpontokban tesztelték a vásárlók mozgási szokásait, akik vállalták, hogy az üzletben tartózkodásuk alatt végig lépésszámlálót használnak. Az eredmény alapján a résztvevők úgy gondolták, átlagosan 3835 lépésnyit töltenek vásárlással, a valós átlag azonban 799 lépés volt. Az is kiderült, a magyarok lépésszáma naponta csak 4466, ami a kutatások alapján ajánlott napi lépésszámnak alig a fele.
A Lioton Lépésverseny  honlapján az eredmények mellett a saját lépésszámunkat is összehasonlíthatjuk a hazai átlaggal.