Tojást rakott a debreceni állatkert gekkója

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:10

Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark
A gekkóbébik körülbelül két hónap múlva kelnek ki.
Jól bizonyítja, hogy a gekkók jól érzik magukat a debreceni állatkertben, hogy a nyáron érkezett toke gekkó nőstény (Gekko gecko) két tojást rakott – írta az intézmény Facebook-oldalán. A gekkóbébik kikelése 55-65 nap múlva várható; a kicsik csupán 5-6 cm hosszúak lesznek, de a szüleik miniatűr másai.
A legnagyobb termetű gekkófaj nevét a párzáskor jellegzetes „toke” hangot adó hím után kapta. A nagyerdei példány különlegessége, hogy duplafarkú. Tojásaikat párosával rakják: sziklafalakra tapasztva vagy fák üregeibe, egy szezonban akár 3-4 alkalommal. A jellegzetes, szürkés alapon vöröses, rozsdabarna foltokkal tarkított toke gekkó Délkelet-Ázsia esőerdeiben őshonos, ahol éjszakai életmódot folytat. 
Eredeti élőhelyén különösen az urbanizáció, valamint a túlzott vadászat veszélyezteti, mivel nyelvüknek és belső szerveiknek természetfeletti gyógyítóerőt tulajdonítanak. Így a faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kihalással fenyegetett fajok vörös listáján.
Szerző

Robbanásszerű kitöréseket okozhat a Hawaii egyik vulkánjában felfedezett tó

Publikálás dátuma
2019.08.06. 15:46
Illusztráció
Fotó: HO / AFP
Először fedeztek fel vizet a hawaii Kilauea vulkán kráterében, a változás annak jele lehet, hogy a jövőben kitörésekre lehet számítani.
Egy hétnyi vizsgálódás után a kutatók megerősítették, hogy a vulkán Halemaumau kráterének alján lévő titokzatos zöld folt víz lehet. "Az a kérdés, mit jelent ez a vulkán fejlődése szempontjából" - mondta Don Swanson, az Egyesült Államok Földtani Intézetének (U.S. Geological Survey) kutatója. A Halemaumauban az írásos feljegyzések óta először regisztráltak vizet, a tó jelenléte nagyon szokatlan - tette hozzá. 
A tudósok nem biztosak benne, pontosan mi fog történni, de ha a láva vízzel érintkezik, az robbanásokhoz vezet. Az egyik lehetőség, hogy a láva lassan felhevíti a talajvizet, és elképzelhető, hogy új lávatavat hoz létre. A láva szintén interakcióba léphet a víztáblával és kisebb robbanásokat okozhat - mondta Swanson. 
"A másik lehetőség, hogy a magma gyorsan emelkedik, ami nagyobb robbanást idézhet elő"

- tette hozzá.

A szakértő korábban úgy nyilatkozott, hogy a víz jelenléte fontos változást jelezhet a vulkán hosszú távú aktivitását tekintve. 
A Kilaueára jellemző, hogy hosszú, kitörésekkel tarkított periódusok váltják a lassabb, úgynevezett effúziós, vagyis kiömléses fázisokat. Az effúzív periódusokban - ilyen jellemezte a Kilaueát az elmúlt mintegy 200 évben -, lassabb, állandó lávafolyamok szivárognak a talajból.
Tavaly drámai robbanás következett be, amikor a Kilauea oldalából láva robbant ki, a közelmúlt egyik legnagyobb kitörése hatalmas területet terített be, több száz otthont rombolt le.
Szerző
Témák
Hawaii vulkán

Klein Dávid: örülök Szilárd csúcssikerének

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:35

Fotó: Mohai Balázs / MTI/MTVA
Hazaérkezett Budapestre a Föld második legmagasabb hegycsúcsát meghódító Suhajda Szilárd és társa, Klein Dávid
Hegymászó történelmet írt Suhajda Szilárd, aki július 25-én oxigénpalack és teherhordók nélkül első magyarként elérte a Föld második legmagasabb hegycsúcsát, a 8611 méteres K2-t. Társa, Klein Dávid egészségügyi okok miatt az alaptáborból rádión támogatta az expedíciót - közölte a Magyar K2 Expedíció csapata.
„Csodálatos, felszakadozott a felhő, mindent jól látok, gyönyörű a gerincről a kilátás"

- mondta a „hegyek királyaként” is emlegetett kolosszus legmagasabb pontjára érve Suhajda Szilárd.

Kérdéses volt, hogy a hegymászók meg tudják-e egyáltalán kísérelni a csúcsmászást, mert a serpák olyan mély hóról számoltak be, amely az egyik legtapasztaltabb és legismertebb külföldi hegymászó, Mike Horn, és társa, Fred Roux csúcsmászási kísérletét is meghiúsította. 
Klein Dávid a csúcsmászás közben gyomorpanaszokkal, hányingerrel küszködött, így július 24-én reggel úgy döntött, a hármas táborból visszaereszkedik az alaptáborba. 
Ha fent az állapotom súlyosbodik, veszélyeztetem Szilárd esélyeit, és akár az egész expedíció sikerét. Rendkívül büszke vagyok Szilárdra és örülök a csúcssikerének”

– mondta a hegymászó.

A Magyar K2 Expedíció sikerének köszönhetően már csak két „nyolcezres” hegy, a Sisapangma 1 és az Everest 2 csúcsának palack nélküli megmászása hiányzik ahhoz, hogy a magyar hegymászóközösség teljesítse a Himalája Koronája kihívást: a Föld 14 nyolcezer méter feletti hegycsúcsának megmászását. 
A sikeres csúcselérést követően a magyar hegymászók a K2 alaptáborából a Gondogoro-hágón át haladva Szkarduból kisrepülővel érték el Iszlámábádot. A pakisztáni fővárosban a magyar nagykövetség szervezésében sajtótájékoztatón számoltak be az expedíció eredményeiről, és angol nyelvű televíziós interjút is adtak, mielőtt hazatértek volna Budapestre. 
A Földön 14 hegycsúcs létezik, amely a tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Ezek mind Ázsiában, a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban találhatóak. Megmászásuk különösen veszélyes, mert ebben a magasságban igen kevés – csupán harmadannyi – oxigén áll a hegymászók rendelkezésére, ezért fontos a szervezetüket az akklimatizációs körökkel hozzászoktatni a ritka légkörhöz. A 14 csúcs megmászását hívják a „Himalája koronájának”, ezt először Reinhold Messner tette meg, 1986. október 16-án érte el az utolsó csúcsot.