Kósa aggódik a Parlament biztonsága miatt, mert a védelmi rendszert bármikor „megbütyköli a haverokkal”

Publikálás dátuma
2019.08.07. 07:20

Fotó: Google
A mélygarázs biztonsági rendszere semmitől nem véd meg - derült ki egy bizottsági ülésen.
A Parlament alatti mélygarázs biztonsági rendszere alkalmatlan arra, hogy kiszűrje a „nem jószándékú” behatolásokat – állapította meg Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendvédelmi bizottságának fideszes elnöke a testület korábbi ülésén. A politikus szerint a mélygarázs bejáratánál lévő, földből kiemelkedő oszlop legfeljebb arra alkalmas, hogy egy autó behajtását megakadályozza, de egy motoros például már bármikor, „kérdezés nélkül” elmegy mellette. A még márciusban tartott ülésen meghívottként részt vett Tóth László dandártábornok, az Országgyűlési Őrség parancsnoka is, aki válaszában elmondta: számos problémát jeleztek már az Országgyűlés Hivatalának a mélygarázs működésével kapcsolatban. Az őrök például csak a behajtó autók rendszámát tudják ellenőrizni, azt viszont már nem, hogy ki vezeti a járműveket, valamint, hogy mit visz benne. Meglepő őszinteséggel azt is elárulta, hogy felvetéseikre nem kaptak semmilyen érdemi választ, így csak próbálják „a biztonság látszatát fenntartani”. Kósa Lajos szerint már a bankoknál is több körös azonosítás előzi meg a járművek beléptetését, egy ilyen rendszer kiépítést pedig ő maga „a haverokkal megbütyköli egy hétvége alatt”. Tóth László szerint az is baj, hogy sokan egyszerűen nekimennek a földből kiemelkedő bukóoszlopnak, nem is figyelnek rá, ha pirosan világít. Ezt követően azzal próbálta nyugtatni a bizottság tagjait, hogy a Tisza István szobor miatt úgy kellett megépíteni a garázs bejáratát, hogy csak személyautó férjen be rajta, abba pedig „legfeljebb 200 kilogramm robbanószer fér be”. Ennek megfelelően még ha valaki tele is pakolja az autóját robbanóanyaggal és felrobbantja a garázsban, az is „maximum a többi autóban tesz kárt”, a felszínen nem veszélyeztet senkit. Az ülésen végül nem döntöttek új szabályokról vagy tervekről. (Szakértők szerint egyébként annak igen kicsi az esélye, hogy egy esetleges terrortámadást a Parlament parkolóján keresztül hajtanak végre, a kivitelezés ugyanis bonyolult lenne, ráadásul hasonló energiabefektetéssel, ám más helyszínt választva sokkal nagyobb pusztítást is lehetne okozni.) Ennél égetőbb kérdés volt a DK-s Vadai Ágnes felvetése arról, hogy a női parlamenti őrök számára nincs megfelelő öltöző az épületben, ezért a nők kénytelenek a képviselői irodaházat használni a Jászai Mari téren. Ennek következtében a női őrök jellemzően nem is a Parlamentben teljesítenek szolgálatot. Tóth László válaszában elismerte, hogy az őrség számára olyan kevés helyiség áll rendelkezésre a Parlamentben, hogy egyszerűen nincsenek meg a fizikai feltételek arra, hogy „a női kollégáknak megfelelő hátteret biztosítsanak”, és akkora a zsúfoltság, hogy „minden négyzetcentiméterért harc folyik”. Az is kiderült a beszélgetésből, hogy egyetlen zuhanyzó sincs a 24 órás szolgálatot is ellátó őrség tagjai részére a Parlamentben.

Az ellenzéki pártok fej-fej mellett nézik messziről a Fidesz hátát

Publikálás dátuma
2019.08.07. 06:40

Fotó: Tóth Gergő
Annak ellenére sem tudtak érdemben javítani, hogy érdemben csökkent azoknak a tábora, akik elégedettek azzal, ahogy "az országban mennek a dolgok".
Csak hibahatáron belüli eltérés van a Demokratikus Koalíció (DK), a Jobbik, a Momentum, valamint az MSZP támogatottsága között – derült ki a Publicus Intézet legfrissebb pártpreferencia-felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. A reprezentatív kutatás szerint a Fidesz az összes megkérdezett, a biztos szavazók és a biztos szavazó pártválasztók körében is őrzi nyomasztó fölényét. Az összes megkérdezett 29 százaléka szavazna a kormánypártra egy most vasárnapi választáson, a Jobbikra és a DK-ra 8-8, az MSZP-re és a Momentumra 7-7 százaléknyian voksolnának. A biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka támogatná a Fideszt, ebben a kategóriában a DK 11 százalékra számíthatna, míg az MSZP-t, a Jobbikot és a Momentumot 10-10 százalék támogatja. Az ellenzék tehát annak ellenére sem tudott érdemben javítani támogatottságán, hogy a Publicus Intézet szerint júliusra érdemben csökkent azoknak a tábora, akik elégedettek azzal, ahogy "az országban mennek a dolgok". Júniusban még 16 százaléknyian voltak teljesen elégedettek és 32 százalék volt inkább elégedett. Előbbi csoport nagysága 6 százalékpontot csökkent, míg utóbbi 32-ről 35 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan csökkent (27-ről 23 százalékra) azoknak a száma, akik az „inkább nem elégedett” választ adták, valamint hibahatáron belül mérséklődött az egyáltalán nem elégedettek aránya is (24-ről 23 százalékra).
A hosszú távú adatsor egyébként azt mutatja, hogy valamelyest többen elégedettek: 2015 júniusában 31 százalék volt azoknak az aránya, akik pozitívan értékelték a folyamatokat, most viszont már 44 százalék az arányuk. Ha minimálisan is, de továbbra is fölényben vannak azonban azok, akik szerint rossz irányba haladnak a dolgok. Ez a tábor négy éve még 66 százalékos volt, idén júliusban viszont már csak 45 százalékos. Nem meglepő, de a legelégedettebbek a Fidesz szavazói (76 százalék), míg legtöbb elégedetlen (91 százalék) a szocialista táborban van. A nyári voksolási hajlandóság egyébként mérsékelt (62 százalék állította, hogy biztosan elmenne szavazni). A leglelkesebbek a Momentum (92 százalék) és a DK (88 százalék) támogatói, de a Jobbik szavazóinak csak a 60 százaléka aktív. A kormánypártiak közül 74 százalék menne el szavazni, míg a szocialista szimpatizánsok 73 százaléka ígéri biztosra részvételét.
Szerző

Rendszerszintű túlkapások a menekültek ellen a határon

Publikálás dátuma
2019.08.06. 19:20

Fotó: Dmitriy Vinogradov /
A határőrök erőszakot alkalmazva akarnak megszabadulni a menekülőktől, teljesen jogellenesen. Nem csak nálunk: a bolgár, a magyar, a görög határon elterjedt az „erőszak mértéktelen alkalmazása”.
Erőszakos magyar határőrökről szóló jelentések is szerepeltek az ARD német országos közszolgálati televízió kedd esti Report München című politikai magazinműsorában. A csatorna, továbbá a Correctiv nevű, független tényfeltáró német újságírókat tömörítő munkaközösség és a brit The Guardian című lap munkatársai betekinthettek a Frontex határon történt túlkapásokról szóló belső jelentéseibe. A nyilvánosságra került beszámolók alapján tömeges, hogy a határon szolgálatot teljesítők fenyegetésekkel, az emberi jogok megsértésével akadályozzák meg, hogy a menekültek menedékjogot kérhessenek. A bolgár, a magyar, a görög határon elterjedt az „erőszak mértéktelen alkalmazása” is – áll a jelentésekben. Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője ehhez azt is hozzátette lapunknak, hogy régiós szintű módszerekről beszélhetünk: ahogy a magyar egyenruhások nyomják vissza Szerbiába a menekülteket, ugyanezt teszik a horvátok is, Boszniába küldik vissza a bevándorlókat. A nemzetközi jogvédő szervezet magyar munkatársainak vizsgálatai is azt igazolták, hogy a határőrök erőszakot alkalmazva akarnak megszabadulni ezektől az emberektől, teljesen jogellenesen. Az Amnesty számára elfogadhatatlan, hogy komplett országokat egy tollvonással biztonságosnak nyilvánítanak, amivel elkerülik minden menekültügyi eljárás alapját, vagyis, hogy minden ember kérelmét egyenként megvizsgálják és elbírálják a hatóságok. Demeter Áron úgy fogalmazott a Népszavának, nem lehet komplett országokra kijelenteni, hogy biztonságosak vagy nem, hiszen előfordulhat, hogy valakit olyan országban üldöznek, ahol másokat nem. Amit tehát Magyarország tesz, nevezetesen hogy vizsgálat nélkül mindenki kérelmét elutasítja, ha az illető végigjött Szerbián, az elfogadhatatlan és ellentétes a nemzetközi joggal. - Pártolnánk, hogy az unió vizsgálja felül a biztonságos harmadik országokról szóló koncepciót – tette hozzá. A szakértő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy ez önmagában nem szüntetné meg a határokon alkalmazott erőszakot, ahhoz a kormányok tiltására és az elkövetők felelősségre vonására lenne szükség. A néhány magyar eljárás ellenére is ki lehet jelenteni, rendszerszintűek a túlkapások, az az általános, hogy az elkövetők felettesei tudomásul veszik a bántalmazásokat, netán biztatják is az embereiket erre. A felvetésre, hogy a mostani jelentések alapján az uniós határőrök is részt vesznek jogellenes akciókban, az Amnesty International munkatársa úgy reagált: a gyanú többször felvetődött már, de hivatalos jelentések ezt nem igazolták. A megtámadott menekültek pedig általában sokkos állapotba kerülnek, s csak annyit tudnak elmondani, hogy egyenruhások kiabáltak velük, majd valamelyik megütötte őket. 
Frissítve: 2019.08.06. 20:44