Drága mulatság a szuperkötvény az államnak és az adófizetőknek

Publikálás dátuma
2019.08.07. 06:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Az új „szuperállampapír” majd minden második forintja már ott volt az államnál, a friss pénzek egy része pedig a babaváró hitelből érkezhet – így már drága mulatság a MÁP+.
Órási siker az új magyar szuper állampapír. A júniusi indulás óta 1500 milliárd forintot értékesített az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az új kötvényekből, ám ez az államnak drága mulatság - legalább is ezt állítják a Népszavának nyilatkozó szakértők. Az Erste Bank vezetői egy e héti tájékoztatón úgy vélekedtek, hogy a jelenleginél alacsonyabb kamatmértékkel is elérhette volna az ÁKK a friss lakossági tőke bevonását. Arra is figyelmezettetek, hogy a Magyar Államapapír Plusz (MÁP+) növeli a spekulációs kedvet is: előfordul, hogy például a babaváró hitelt csak azért veszi fel egy házaspár, hogy a szuperkötvénybe fektetve pénzüket a kamatkülönbözeten gazdagodjanak. Az eset nem egyedi, egyre több helyről hallani a babaváró hitel ilyen célú felhasználásról, ami minimális pénzügyi innovációval végrehajtható: az új típusú hitel öt éves kamata - ha nem születik meg egy gyerek sem - 3-3,5 százalék, ennél csak magasabb tud lenni az öt éves MÁP+ az átlagos 4,5 százalékos kamatával. Vagyis mást sem kell tenni, mint fel kell venni az állami támogatású babaváró hitelt és azt az utolsó fillérig államkötvénybe fektetni - így tőke nélkül lehet kamatjövedelemhez jutni - amivel majdnem mindenki jól jár, az adófizetőket leszámítva.  Persze a bankári figyelmeztetésre joggal lehet azt mondani, hogy savanyú a szőlő, hiszen a magas kamattal az állam forrásokat von el a bankoktól. Egy jegybanki elemzés szerint szuperkötvény minden tizedik forintját a bankbetéteikből vették ki a lakossági befektetők. A lapunknak nyilatkozó kötvénypiaci elemző is úgy vélekedett, hogy az állam számára drága forrás a szuperkötvény, s közel sem olyan stabil mint az elsőre látszik. Ugyanis a kötvény viszonylag egyszerűen visszaválható az öt éves futamidő lejárta előtt – így egy esetleges megváltozó inflációs vagy kamatkörnyezetben megindulhat ezen kötvények visszaváltása – ami viszont finanszírozási kockázatot jelent az államnak. A magas kamatot azzal magyarázta az elemző, hogy a kormány így próbálja csökkenteni az inflációs várakozásokat – ezzel lehetővé teszi a jegybank számára, hogy nem kelljen kamatot emelni a magas 3,4 százalékos fogyasztói áremelkedés ellenére sem. A MÁP+ jegyzési "sebessége" kiugróan magas, hiszen a szuperkötvényt július közepéig már 1235 milliárd forint értékben vásároltak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint, ez emelkedett a múlt hét végén 1500 milliárdra. Ugyanezen idő alatt még további 145 milliárd forintnyi Prémium Állampapírt (PMÁP) is értékesítettek, így a jegybanknál összesen 1380 milliárd forintnyi befektetést elemeztek ki aszerint, hogy miből vásárolták azokat. Az MNB elemzői a nem publikus jegybanki adatbázisok alapján arra jutottak, hogy ezen 1380 milliárd forint 53 százaléka új forrás az állam számára. Az érem másik oldala, hogy a MÁP+-ba áramló pénz másik felét a lakosság más - alacsonyabb kamatozású - állampapírok értékesítésből finanszírozta, vagyis a pénzüket egy, az állam számára olcsóbb papírból egy drágábba tették át. Az MNB elemzői szerint természetes folyamat, hogy az értékesítés első időszakában az állampapírok közötti átcsoportosítás teszi ki a vásárlások egy jelentős részét. Kissé előretekintve viszont azt feltételezik, hogy a növekvő jövedelmek egy része is ide kerülhet a fogyasztás helyett, aminek azért örülnének mert az fékezheti drágulást illetve az inflációs várakozásokat. Hasonlóképpen értékelte a folyamatokat Gion Gábor pénzügyminisztériumi államtitkár is, aki az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: a MÁP+ eddigi jegyzési adatai azt vetítik előre, hogy a legújabb magyar állampapír egyrészt képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni, másrészt csökkentheti a lakosságnál lévő készpénzállományt. A szuperkötvény sikerét egyértelműen az kamatának köszönheti: az öt éves futamidejű papír induló éves kamata 3,5 százalék, amely minden egyes évben plusz fél százalékkal emelkedik, így az ötödik év végére az eléri a hat százalékot. Bár az induló 3,5 százalékos kamat – első látásra - nem túl attraktív a 3,4 százalékos infláció mellett, a hat százalék ígérte jóval csábítóbb. Arról nem beszélve, hogy jelenleg rendkívül nyomottak az állampír hozamok, hisz az ötéves irányadó kötvény ( 2024/C) kamata 1,17 százalék. Ezzel szemben az állam a lakosságnak 3,5-6 százalékot fizet azért, hogy a tavaly év végi 5550 milliárd forintról indulva 2023 végére az állam megduplázza a lakossági állampír-állományát. Az állam stratégiai célja, hogy az államadósságot jelentős részben a hazai lakossági megtakarításokból tudja finanszírozni. Ugyanis egy nemzetközi pénzügyi válság esetén a magyar lakosság nem veszi ki a pénzét a kötvényekből, mint tették azt a nemzetközi pénzügyi befektetők 2008-ban. Így ha drágább is lesz, de biztonságosabbá válik az államadósság finanszírozása – véli a kormány, s ezért hajlandó több milliárd forintnyi extra-kamatot kifizetni.

Megbukott a gyógyszerek egyedi biztonsági azonosítása

Publikálás dátuma
2019.08.06. 19:58
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szerializáció, vagyis a gyógyszerek egyedi azonosítójának február óta kötelező nyomon követése a gyakorlatban nem ér semmit - mondta Orbán Gábor. A Richter Nyrt. vezérigazgatója a gyógyszergyár keddi, féléves tájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Unió által megkövetelt átállás náluk átlagosan 10 százalékos termelékenység-kiesést okozott, ami idén egész évben megmarad. Az ebből adódó  árbevétel kiesésük mintegy 8 millió euróra tehető a FÁK-államok és a kelet-közép-európai térség országaiban. A kisebb cégek azonban nem hajtották végre azt, hogy az egyes gyógyszergyártók termékei a teljes ellátási láncban - a gyártástól a patikákban történő eladásig - végig nyomon követhető legyen. Így a nem szerializált gyógyszerek is forgalomban kerülnek, s ezzel a biztonság sérül. Egyes gyárak elbizonytalanodtak, és leálltak a termeléssel, mások a generikus gyógyszerek termelését fogták vissza. Bogsch Erik, az igazgatóság elnöke ehhez hozzátette: a kisebb gyártók több mint fele be sem jelentkezett a rendszerbe, ami egyébként is erősen foghíjas, mert a patikusok egyszerűen nem használják az azonosításra szolgáló informatikai rendszereket. Magyarország a 30 százalékos teljesítéssel még jól áll, a franciák ugyanis 10 százaléknál tartanak - tette hozzá. Magyarország legnagyobb gyógyszergyárának, Richternek négy területen is sikerült előrelépnie a  2019 első felében – közölte Orbán Gábor. Az egyik a bipoláris depresszió elleni készítménye, amely törzskönyvi engedélyét május végén adta meg az amerikai hatóság. Ez azért nagy jelentőségű a magyar gyógyszergyártó számára, mert az Egyesült Államok nagy számú betege miatt évente akár 500 millió dolláros árbevételre is számítani lehet. Az új licencmegállapodások révén már Ausztráliában, Új-Zélandon, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint Norvégiában és Lettországban is forgalomba hozható ez a gyógyszer. Nyugat-Európában már csak Franciaországba, Spanyolországba és Nagy-Britanniába nem szállítanak. A spanyolokkal talán sikerül megállapodni, a franciákkal sokkal nehezebb, az angolok egészen más világ - mondta a vezérigazgató. A nőgyógyászati területen a reményteljesnek tűnt jóindulatú méhdaganat gyógyszerről kiderült, hogy szedésének súlyos mellékhatásai is lehetnek. Az erre a figyelmet felhívó hatósági vizsgálatok óta az Esmya forgalmának tartós visszaesése tapasztalható. Viszont ebben a hónapban forgalomba kerül egy csontritkulás elleni szer, amelyet Debrecenben gyártanak majd. A kedden közölt gyorsjelentés szerint a Richter Gedeon Nyrt. az első fél évben 241,5 milliárd forint árbevételt ért el, 7,6 százalékkal többet a tavalyi azonos időszakinál. 
Szerző
Témák
gyógyszerek

Újraindul Bige egyik gyára

Publikálás dátuma
2019.08.06. 16:51

Fotó: Mészáros János / MTI
Bár a fővárosi törvényszék jogerősen lehetővé tette Bige László szolnoki kénsavgyára újraindulását, a bezárást elrendelő katasztrófavédelem ellenáll. A kriolitgyárat felfűtik.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfok helybenhagyta a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzését, amiben az helyt ad a Bige Holding Kft. azonnali jogvédelem iránti kérelmének – közölte lapunkkal a törvényszék. Bár ez jogilag lehetővé tenné Bige László szolnoki kénsav- és kriolitgyárának újraindulását, a faramuci jogi helyzet miatt - amiként azt a Bige Holding is megerősítette lapunk számára - egyelőre csak utóbbi egység nyit meg. A cégnél ezen túlmenően csak annyit kívántak nyilatkozni, hogy mindent megtesznek a mielőbbi teljes körű újraindulás érdekében. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság májusban a nagyvállalkozó tulajdonában lévő Bige Holding szolnoki kénsavgyáránál tapasztaltakra hivatkozva - a mellette üzemelő kriolitgyárral együtt - megtiltotta az egység működését. A Bige Holding ennek eleget tett, de perelt. Már az eljárás elején kérték a bíróságtól, hogy köztes végzésként töröljék a határozat azonnali hatályát. Vagyis a per jogerős befejeztéig hadd működhessenek tovább. Bár a debreceni tanács ennek helyt adott, a katasztrófavédelem a végzést megtámadta. Mivel azonban a hatóság fellebbezését csak a rendelkezésére álló nyolc nap legvégén nyújtotta be, a másodfokú döntés az ítélkezési szünetre csúszott. A Bige Holding kérése nyomán így a törvényszék elnökének külön engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a mostani végzés megszülethessen. Az elsőfokú bíróság a jogvédelem biztosításánál értékelte, hogy nem állapították meg személyi sérülés, illetve környezetkárosodás valós esélyét és veszélyes anyag kikerülése sem fenyegetett – közölte a törvényszék. Az azonnali jogvédelem elmaradása ellenben súlyos hátrányt okozna a felperesnek és munkavállalóinak. Egy folyamatos működésre tervezett üzem leállítása esetén a termelés kiesése ugyanis jelentős anyagi hátránnyal jár – teszik hozzá. A másodfokú eljárás megállapította: magából a támadott határozatból indokolhatóan nem derült ki, hogy veszélyes anyag jutott volna ki, vagy hogy személyeket, illetve a környezetet valami fenyegetné. A katasztrófavédelem fellebbezése ennek kapcsán csak a határozatban nem szereplő körülményekre hivatkozott – indokolja döntését a törvényszék. Habár a mostani végzés alapján azonnal újraindulhatna a két üzem, értesülésünk szerint első körben csak a kriolitgyárat fűtik fel. Ennek az az oka, hogy zajlik egy másik, a mostani perhez szorosan kapcsolódó eljárás is. A katasztrófavédelem ugyanis egy másik májusi határozatában a kénégető szivárgására hivatkozva a kénsavgyárat fel is függesztette. Ennek kapcsán a debreceni bíróság viszont a katasztrófavédelem pártjára állt, végzésében megtartva az azonnali hatályt. Bár ezt a Bige Holding támadta meg, ha a fővárosi törvényszék szintén helyben hagyja az első fokú döntést, hatályban marad a felfüggesztés, így kérdéses marad a kénsavgyártás újraindíthatósága. Habár értesülésünk szerint a kifogásolt szivárgást már rég orvosolták, annak átvételéhez a katasztrófavédelem is szükséges. Ezt támasztja alá a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lapunknak küldött válasza is. Eszerint, mivel a kénsavgyár veszélyes tevékenységének felfüggesztése ügyében a másodfokú bíróság még nem döntött, ott jelenleg a termelés nem kezdhető újra. Ezen túlmenően annyit közöltek, hogy a mostani végzésben foglaltak szerint járnak el. Ennek részleteit – számos kérdésünk ellenére – homályban hagyták.
Ez azért nem mellékes, mert a szolnoki Bige Holding – ami a kénsav- és kriolitüzem mellett egy műtrágyagyárnak is helyt ad – egy pénzügyi egység. Ennek folytán, úgy tudjuk, Bige László csak az együttes működésre lát lehetőséget. Olyannyira, hogy a hatósági határozatok kézhezvétele után, júniusban lapunknak már végleges bezárási szándékáról számolt be. Eszerint a társaság most még mindenkit – így a dolgozókat is – ki tudná fizetni. Ám később – különösen a gyár 250 munkavállalójára tekintettel – úgy döntött, megvárja a jogerős végzéseket. Ha tehát a kénsavgyár-felfüggesztés ügyében a fővárosi bíró szintén elfogadja az első foknak a mostani döntéssel ellentétes érveit, az az egész telep bezárását vonhatja maga után. Ismereteink szerint a nagyvállalkozó továbbra is a mielőbbi – jogszerű – újraindulást szorgalmazza, hisz minden elvesztegetett nap tetemes pénzügyi és piaci veszteség. Bige László korábbi nyilatkozataiban úgy látta, hogy egy oligarchikus kör hatósági segédlettel, ingyen kívánja kisemmizni a vagyonából, de ellenáll. Neveket ugyan nem említett, de sokan a korábbi üzlettársából ellenlábasává avanzsált Csányi Sándorra gyanakodnak. Az OTP-vezér azonban cáfolta, hogy foglalkozna a kérdéssel. Habár a szolnoki telepen is üzemel műtrágyagyár, a perekben Bige László legnagyobb vagyoneleme, a szintén műtrágyát előállító, pétfürdői Nitrogénművek nem érintett.
Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 15:42