Kiürül az orosz Távol-Kelet

Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:00
Burjátföld területe majd négyszerese Magyarországénak, de lakossága alig egymilliós
Fotó: Valeriy Melnikov / AFP/Sputnik
Hiába a kormányprogramok, Oroszország óriási területei néptelenednek el. Földjük értékes kincseket rejt, de nem marad, aki kiaknázza őket.
Se szeri, se száma azoknak a moszkvai kormányhatározatoknak, amelyek mind egyetlen célt tűztek ki: megállítani a hatalmas Távol-Kelet elnéptelenedését, vagy legalább is, megpróbálni csökkenteni az elvándorlás ütemét. Senki nem beszél róla, de mindenki tisztában van vele, addig kell megerősíteni az orosz jelenlétet, amíg még tart az orosz-kínai partnerség időszaka. Ha azonban Kína a csúcsra ér, nehezebb lesz éhségét csillapítani a Távol-Kelet iránt. Míg Kína irdatlan nagy lakossággal, hallatlan népsűrűségű területekkel bír, az orosz Távol-Kelet szinte üresen kong a nagy testvér közelségében. Az Oroszország 36 százalékát kitevő, több mint 6,215 millió négyzetkilométernyi területen több millióval kevesebb ember él, mint egyedül Moszkvában. Számos térségben a népsűrűség átlaga négyzetkilométereként még az egyet sem éri el. Eközben dolgos milliók kellenének ahhoz, hogy a föld mélyében rejlő páratlanul gazdag kincsekhez hozzájussanak. Az ország stratégiai gyémántkészletének 80 százalékát Jakutföld rejti. De van itt arany, megannyi színesfém, kőszén, szénhidrogén. Páratlan a halkészlete, erdőségeinek növény és állatvilága. Csak éppen ember nincs. 1991 és 2010 között a lakosság 22 százalékkal csökkent. És minden erőfeszítés is kevés volt ahhoz, hogy látványos eredményt érjenek el. Pedig erőfeszítésben nem volt hiány. Adókedvezményekkel, családtámogatással, új gyárak építésével, vállalatok megsegítésével igyekeztek úrrá lenni az áldatlan helyzeten, és nem utolsó sorban azzal, hogy egy évekkel ezelőtt hozott döntéssel minden állampolgárt ingyen juttattak földhöz a Távol-Keleten, ha vállalta, hogy öt éven belül megműveli azt, építkezik rajta és valamilyen vállalkozásba kezd. Ötvenezren dolgoznak ilyen földön. A Távol-Keleten élők állami támogatással juthatnak repülőjegyhez is. 15,5 milliárd rubelt szánnak arra, hogy a térség öt régiójának három éven keresztül plusz segítséget nyújtsanak. Jakutföld, a Tengermelléki Határterület, a Magadani terület, Szahalin és a Zsidó Autonóm Terület részesül ebben a különleges bánásmódban. A mai napig 39 szövetségi törvényt és 167 jogi kormánydokumentumot fogadtak el a Távol-Kelet fejlesztésének elősegítésére. És még mindig ott tartanak, hogy 50-60 éven belül egyes régiók lakossága teljesen eltűnhet. A Bajkálon túli területről és a Burját Köztársaságból csak tavaly 25 ezren keltek útra. A további elvándorlást megelőzendő, úgy döntöttek, hogy 2020-ig a költségvetésből 65,2 milliárd rubelt fordítanak kórházakra, iskolákra, óvodákra, sportlétesítményekre. Az állami beruházásoknak legalább 7 százalékát ebben a térségben realizálják. Most dolgoznak egy 2025-ig szóló, Távol-Kelet fejlődését szolgáló újabb nemzeti programon, amelyhez nagy reményeket fűznek. Csakhogy irdatlan sok pénz kellene a megvalósításhoz. Pénz itt nincs – kínai oldalon viszont van. Jönnek is a kínai turisták, boldogan jönnének a vállalkozók is. Négy év alatt a vízumkönnyítéseknek, az elektronikus vízumnak is köszönhetően duplájára nőtt a Kínából érkező vendégek száma. Ami pedig a vállalkozókat illeti, szavakban nyitottak a külföldi befektetők felé is. Harminc országból érkeztek ide, többek között kínaiak, japánok, koreaiak, indiaiak. Csakhogy földtulajdonhoz nem juthatnak. Márpedig a kínaiak erre vágynak leginkább.
Az orosz Távol-Kelet földje értékes kincseket rejt, de lassan nem marad, aki kiaknázza azokat
Fotó: Valeriy Melnikov / AFP

Annyian vannak, mint az oroszok

A demográfiai fogyás nem csupán a távol-keleti, gyakran mostoha környezetű területeket, de egész Oroszországot érinti. Az ország nagyjából 144,5 milliós, - ez világviszonylatban a 9. helyre elég - de a hosszú évek óta tartó stagnálás után tavaly már csökkent a népesség. A Roszsztat 2018-as adatai szerint Oroszország-szerte már kevesebb gyermek született, mint amennyi ember meghalt, a termékenységi ráta 1,6-es, amit a szerény bevándorlás, az átlagéletkor növekedése sem tudott ellensúlyozni. Az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re az ország lakossága 11 millióval, 2100-ra pedig akár 20 millióval is csökkenhet. Más előrejelzések még borúlátóbbak, és azt jósolják, hogy már egy évtized múlva 128 milliósra fogyhatnak az oroszok. Abban a világszervezet előrejelzései is egyetértenek, hogy a következő évtizedekben folytatódik az urbanizáció, harminc éven belül a lakosság kétharmada városokba költözhet. Moszkva a probléma egyik megoldását a bevándorlásban látja, s bár tavaly rekord alacsony számú, alig 101800 bevándorló érkezett Oroszországba, addig az idei év első négy hónapjában már pozitív csúcsokat döntögettek, bár nem egyértelmű, hogy a kiugrás minek köszönhető. Vlagyimir Putyin tavaly alakította át a migrációs politikáját, ennek lényege, hogy próbálja a környező országok orosz nyelvű népességét átcsábítani, ennek megfelelően a legtöbben a posztszovjet államokból, Ukrajnából, Kazahsztánból és Tadzsikisztánból költöznek át. A „migránsokat” viszont egyébként az oroszok sem látják szívesen, a Levada közvélemény-kutató szerint például alig 26 százalék gondolta úgy, hogy a bevándorlók szorgalmasak. Az orosz elnök ezen kívül a magyar kormány programjához hasonlóan igyekszik országos viszonylatban is próbálja állami segítséggel serkenteni a népszaporulatot, például kiszélesítették a gyermekvállalásban részesülő szülők körét, enyhítették a sokgyermekes családok jelzálog - és földadóterheit, növelték a bölcsődei férőhelyek számát.  - L.D.  

Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 12:30

Négy embert késelt halálra egy dühöngő férfi Dél-Kaliforniában

Publikálás dátuma
2019.08.08. 11:04
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Végzetes vérengzésbe kezdett egy dühös férfi, akit egy szupermaketnél sikerült elfognia a rendőröknek.
Egy 33 éves, feldühödött férfi több embert is megtámadott a dél-kaliforniai Santa Aná-ban szerdán – négy ember halálát okozva, valamint további két személyt súlyosan megsebesítve – írja az AP hírügynökség. A támadó egy 7-eleven nevű szupermarketnél fogták el a rendőrök, amelyet megpróbált kirabolni, és ekkorra már a kés mellett egy pisztoly is volt nála. A késelés az eddigi információk alapján „egyik pillanatról a másikra kezdődött” és úgy tűnik a férfi motivációja az volt, hogy „minél több embert sebesítsen meg”. A konfliktus Los Angelestől délre egy Garden Grove-i ingatlanban robbant ki, ahol a támadó két másik férfival került összetűzésbe –egyikük a helyszínen életét vesztette, másikukat még kórházba szállították, ám az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Később egy pékséghez ment, ahonnan eltulajdonította a kasszában lévő pénzt, majd egy másik üzletnél ugyanígy tett, megsebesítve az ott tartózkodó dolgozót. Ezek után egy benzinkúthoz hajtott, ahol egy éppen tankoló férfit is megtámadott, mindenféle indíték nélkül. Végül egy 7-eleven felé vette az irányt, ahol megsebesített egy biztonsági őrt - ám végül a civilruhás rendőrök letartóztatták.
Szerző

Náci árnyak a múltból

Publikálás dátuma
2019.08.08. 11:00
Anton Reinthaller
Fotó: Weltbild / ÖSTERREICHISCHE NATIONALBIBLIOTHEK
Az Osztrák Szabadságpárt saját múltja újraírásával terelné el a figyelmet arról, hogy mekkora felelősség terheli az országszerte egyre nagyobb gondot jelentő rasszizmus terjedéséért.
Mindössze 32 oldalnyi kivonatot tett hétfőn közzé az állítólag több mint 1000 oldalasra rúgó történelmi elemzésből az osztrák szabadságpárti (FPÖ) történész-bizottság, melynek feladata a párt alakulásának körülményeinek feltárása. A korábban parlamenti alelnöki, és egyetemi tanári tisztséget is betöltött Wilhelm Brauneder áll a szervezet élén, amelynek 16 tagjából, egy szociáldemokrata és egy néppárti szakemberen kívül ma is valamennyien az FPÖ tagjai. Óriási várakozás előzte meg az elemzést, a hegyek vajúdásából azonban egyelőre csak egér született, az is bő másfél év után. Tavaly januárban egy Wiener Neustadt-i, az FPÖ-höz közel álló szélsőséges szövetség, a volt diákokból álló helyi Burschenschaft daloskönyve miatt tört ki botrány, az állítólag senki által nem forgatott írás egyike ugyanis arra biztatta az „öreg németeket, hogy adjanak gázt, hogy elérhessük a hétmilliót”, utalva ezzel arra, hgoy a II. világháborúban meggyilkolt zsidók számát emeljék hatmillióról hétre. Az országosan ismertté vált szöveg akkora felháborodást keltett, hogy az FPÖ vezetői – a többi nagy pártok után évtizedekkel – megígérték, hogy feldolgozzák az 1955-ben alakult pártjuk múltját, s rávilágítanak a mozgalom - soha el nem tűnt – szürke foltjaira. A hétfőn közzétett dokumentum az első olyan hivatalos FPÖ-s jelentés, amely kimondja, hogy a párt soraiban a kezdetektől sokkal nagyobb számban voltak vezető pozícióban egykori nemzeti szocialisták, mint bármely más politikai szervezet esetében. Ilyen vezető náci volt maga az FPÖ első elnöke, Anton Reinthaller, aki 1938-ban belépett az SS-be, a nagy német birodalom parlamenti képviselője és helyettes államtitkára lett. A háború után náci múltja, tevékenysége miatt három évet ült is. Brauneder szerint ezeknek a fasiszta tisztségeknek utóbb semmiféle relevanciájuk nem volt, ezzel azonban a történelmi bizottság számos tagja nem ért egyet. Sőt kimondják, hogy a háború utáni helyzetben tudatosan szerveződött egy a szocialistákon és a kereszténydemokratákon túli harmadik gyűjtőpárt, ez volt a liberálisoktól a nacionalistákig sokakat tömörítő VdU (Függetlenek szövetsége), s ebből formálódott a Szabadságpárt. Abból, hogy az FPÖ gyökerei a nácizmusig nyúlnak vissza, következik a párttal szemben mindmáig meglévő bizalmatlanság, ismeri el valamelyik tanulmány, az pedig, hogy mégis eljutott a demokráciáig, az az FPÖ Reinthallert követő elnökének, Friedrich Peternek köszönhető. Ő volt az az egykoron magasra jutott náci politikus, aki 1970-től pártjával kívülről támogatta a szociáldemokrata Bruno Kreisky kisebbségi kormányát. Az egyelőre nyersnek mondott tanulmány nem megy az FPÖ és a szélsőséges Burschenschaft kapcsolatainak mélyére, (a kifogás az, hogy a diákszervezet magánjogi alapokon áll), az utóbbi években keletkezett együttműködést az idegenellenes, úgynevezett identitásosokkal pedig nem is említi. A párt elnöke, Norbert Hofer szerint - aki távol tartotta magát a hétfői bemutatótól - a „nagy mű” többek között azért szenved késedelmet, mert az antiszemitizmusról, a restitúcióról, az Izraelhez kapcsolódó viszonyról szóló munkákat lektoráltatni akarják egy izraeli történésszel. (Az egyik osztrák beszámoló kóser pecsétet emleget.) Hofer reménykedve mondta, hogy a teljes tanulmány még a szeptember 29-i előre hozott választások előtt napvilágot lát.

Jó munkához idő kell

A tanulmány befejezésének időpontját eddig már 17 alkalommal napolták el. a szerzők most azt ígérték, hogy ez év végéig mindenképpen a nagyközönség elé kerül a mű. A bírálók szerint az 1956-ban, volt nácik által alapított osztrák szélsőjobboldali párt jelenlegi vezetésének célja nem a múlt tisztázása, hanem annak épp az elfedése. .