Nukleáris Titanic, avagy úszó Csernobil a jégen

Publikálás dátuma
2019.08.07. 11:46

Fotó: Claudia Thaler / AFP
A tervek szerint még e hónapban megérkezik az Oroszország sarkkörön túli területén lévő Pevek városába az Akademik Lomonoszov, az úszó nukleáris erőmű.
Még augusztusban elindul kelet felé a Roszatom első úszó atomerőműve, hogy szibériai háztartásokat lásson el elektromos árammal. A Barents-tengerről induló hatezer kilométeres út vége lesz az ásványokban gazdag Csukotka-területen fekvő Pevek. Az Akademik Lomonoszov két nukleáris erőműve fogja biztosítani a hőt és az áramot az otthonoknak, valamint az energiát a fúrási és bányászati munkálatokhoz. Az oroszok szerint az általa szolgáltatott tiszta energia ki fogja váltani az ott lévő, már öregedő atomerőművet és a fosszilis üzemanyagot használó erőműveket, azonban a környezetvédők súlyos aggályokat fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban. A Greenpeace egyenesen úszó Csernobilnak, nukleáris Titanicnak nevezte a hajót. Mindemellett a felmelegedés következtében elolvadó jég miatt hajózhatóvá vált északi tengeri útvonal - ahol a Lomonoszov Pevekbe vándorol - hadi jelentősége miatt már amúgy is tele van atommeghajtású jégtörőkkel és tengeralattjárókkal. Erőművek is készültek már tengeri állomáshellyel, kisebb nukleáris energiaszolgáltató üzemet már az USA is üzembe helyezett a 60-as 70-es években a Panama-öböl téréségeben, ez azonban soha nem került tömeggyártásba. Az orosz állami atomenergetikai konszern, a Roszatom változtatna ezen, és úszó atomerőművekkel látná el a világot: Szudánnal már kötöttek is erre vonatkozó megállapodást. 
Az északi-sarki környezetvédelmi problémákkal foglalkozó Bellona Alapítvány munkatársa, Anna Kirejeva attól tart, hogy azért készítették ezt a lebegő erőművet, mert olyan országoknak árulják a megoldást, mint Szudán. A potenciális vevő országokban pedig nincs olyan szinten az atombiztonság, a szabályozás, és nem alakultak ki olyan standardok, mint Oroszországban. A vállalat üzleti terveiben a Lomonoszov az értékesítés része. A piros-fehér-kék nemzeti színekben tündöklő erőmű oldalán a Roszatom logójával reklám feladatot is ellát: fedélzetén tornaterem, uszoda, alkoholmentes bár található a legénység részére. Azt azonban nem árulták el mennyibe került, és milyen megtérülése lehet az eladásoknak, amelyeknek az is a veszélye, hogy az erőművek nukleárisan kevésé tudatos országokba kerülhetnek. 
A Lomonoszov az átfestés előtt
Fotó: Nikita Greydin / AFP
Az Akademik Lomonoszov több mint tíz évig épült és két KLT-40S típusú reaktor van rajta, hasonló az atomjégtörőkön szolgálatot teljesítőkhöz, amelyek 70 MW energiát képesek leadni, ez a Roszatom szerint 100 ezer otthon ellátására elég. Az is állítják, a hajó elsüllyeszthetetlen, ellenáll a jéghegyeknek és a hétméteres hullámoknak is. A Roszatom elutasította az összehasonlítást Csernobillal, mondván ott sokkal nagyobbak és más típusúak voltak a reaktorok, a Lomonoszov technológiája pedig már bizonyított a jégtörőkön. Baleset esetén a reaktorok leállnának és a jéghideg víz hűtené őket, amíg a segítség megérkezik - nyilatkozta Vlagyimir Irminku, a Lomonoszov főmérnöke. A Bellona Alapítvány szerint egy cunaminak, ami partra vetné a hajót, beláthatatlanok lennének a következményei. Ilyen eset a Roszatom szerint azért nem következhet be, mert hullámbiztos dokkban fog állni, és ha eldőlne is, a vészrendszer 24 órán belül le tudná hűteni a reaktorokat külső áramforrás igénybevétele nélkül. A tesztek szerint egy kilences erősségű földrengést követő cunami még nem mozdítaná ki helyéről.
Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 15:04

Háttámla nélküli székre ültette az utasokat egy fapados légitársaság

Publikálás dátuma
2019.08.07. 11:31

Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto / AFP
A légitársaság azt kérte, vegyék le az internetről a valódi fapados szolgáltatást bemutató fényképeket.
Körbejárta az internetet az a Twitterre posztolt fénykép, amelyen az EasyJet Londonból Genfbe tartó járatának háttámla nélküli ülései látszanak. A Metro című azt írta, a fotót egy utas viccből küldte a barátjának, mondván ez a légitársaság még jobban igyekszik lehúzni az utasokat, mint a többi, hiszen már a kényelemért is fizetni kell. A beszámolója szerint végül ezen az ülésen nem utazott senki, mert beszállás befejeztével a nőt, akinek a valódi fapados székre szólt a jegye, átültették egy másik ülésre.
A légitársaság azt kérte, a vizsgálat végéig vegyék le a fotót, amire a posztoló nem volt hajlandó. A cég közleményében azt is írta, a biztonság a legfontosabb számukra és belinkelték a biztonsági oldalukat. Az EasyJet szóvivője szerint javításra váró üléseken nem lehet utazni.
Egy, a bejegyzéshez írt kommentből kiderül, nem ez volt az első ilyen eset; egy pénteken Lutonból Berlinbe tartó járaton is hiányzott két ülés háttámlája, de akkor, mivel a repülőgép teljesen tele volt, a személyzet fizetett néhány utasnak, hogy leszálljon.
Szerző
Témák
repülő fapados

Újabb török offenzíva indulhat Szíriában

Publikálás dátuma
2019.08.07. 11:00

Fotó: XINHUA / NurPhoto
Gyülekeznek a tüzérséggel, tankokkal megtámogatott török erők Törökország és Szíria határánál. Recep Tayyip Erdogan államfő a hétvégén az amerikaiakat és az oroszokat is értesítette: amennyiben nem sikerül gyorsan megnyugtató megoldást találni, újabb offenzívát indítanak az Eufrátesztől keletre, a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők ellen. A támadás nem lenne példa nélküli: korábban a 2016-ban kezdődő Eufrátesz Pajzsa, majd a 2018 eleji Olajág hadműveletben – ha a vártál lassabban is - a törökök kisöpörték ellenségeiket a határ közeléből. A dilemma a régi. Az Egyesült Államok szövetségesként tekint a szíriai kurdokra, akik jelentős szerepet vállaltak az Iszlám Állam legyőzésében, és jelenleg is több tízezer terrorista raboskodik őrizetük alatt. Törökország viszont a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szíriai ágaként tartja őket számon, akik biztonsági fenyegetést jelentenek rá nézve. A róka fogta csuka helyzetből hónapok óta nincs kiút, az amerikai-török tárgyalások elakadtak. A kérdés, hogy valóban elfogy-e Erdogan türelme? „Én még nem venném készpénznek, hogy meg fog indulni a beavatkozás. A török elnök és más politikai vezetők az elmúlt évben többször beszéltek arról, hogy támadást fognak indítani Észak-Kelet-Szíriában, eddig ez nem történt meg. Erdogan vasárnapi kijelentése a hétfői amerikai-török katonai tárgyalások kontextusában történt, célja valószínűleg az volt, hogy javítsa saját tárgyalási pozícióit” – értékelte az offenzíva esélyeit Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Korábban még annak a lehetősége is felmerült, hogy a törökök Mandbídzs városát is elfoglalják, ahol az amerikai csapatok jelentős része állomásozik, így az a helyzet is előfordulhatott volna, hogy NATO-tagok egymást veszélyeztetik. A szakértő szerint azonban ettől ezúttal nem kell tartani, a város ügyét és az Eufrátesztől keletre eső területek kérdését az amerikai-török tárgyalások külön kezelik. „Előbbi esetében már létrejött egy megállapodás, amely egy háromlépcsős tervet tartalmaz közös amerikai-török felügyelet alatt, ennek végrehajtása azonban várat magára, mert a felek eltérően értelmezik a megállapodás szövegét. Ezzel szemben az Eufrátesztől keletre eső területeken nincs megállapodás, még névleg sem. Itt 2018 decembere óta egy biztonsági övezet felállításáról tárgyal Washington és Ankara, amellyel kapcsolatban a legfontosabb vitakérdés a biztonsági övezet mérete – Erdogan 32, Donald Trump 14 kilométeres sávot akar. A tárgyalások könnyen összeomolhatnak, ami utat nyitna a török beavatkozásnak” – magyarázta. Az Egyesült Államok tehát még tartja pozícióit, pedig az elnök múlt decemberben óriási meglepetésre kijelentette, kivonja a csapatokat Szíriából. Határidőt akkor nem szabtak, de azóta már bő fél év eltelt, és az amerikaiak még mindig ott vannak. „Mióta Trump bejelentette a kivonulási tervét, azóta az adminisztrációjának tagjai meggyőzték, hogy részben vizsgálja felül a döntést, és akörülbelül 2200 amerikai katonából 400-at hagyjon az országban. A kivonulás megindult, szakértői becslések szerint nagyjából 1000 amerikai katonai van jelenleg az országban” – emlékeztetett Szalai Máté. Rámutatott arra is, hogy közben Washington igyekezett tárgyalni európai szövetségeseivel, hogy a kieső létszámot azok csapatnöveléssel egyensúlyozzák. „Az elmúlt időszakban sikerült kisebb sikereket elérnie Franciaországgal és Nagy-Britanniával, de egyelőre nem a kívánt mértékben” – tette hozzá. Közben egy másik fronton, az utolsó lázadók uralta tartománynál Idlibnél is újra szólnak a fegyverek. „Az elmúlt napokban több kanyart is vettek az események. Augusztus elsején sikerült életbe léptetni egy tűzszünetet a kormányerők és az ellenzék között, ami egy három hónapig tartó változó intenzitású szíriai-orosz kampánynak vetett véget. A tűzszünet hétfőig tartott ki, amikor is az Aszad-kormány az ellenzéket a megállapodás figyelmen kívül hagyásával vádolta meg, és erre hivatkozva újraindította a harcokat” – mondta a kutató. 
Szerző