Matrózhiány miatt zárva

Publikálás dátuma
2019.08.08. 07:30
A szerző felvétele
Nem jár a tököli komp, mert nincs elég hajós. Nem egyedi esetről van szó, ebben a szakmában is nagy feszültséget okot külföldi bérek elszívó hatása.
Másfél hónapja nem jár a Százhalombatta és Tököl között a dunai komp. Mindkét oldalon a lehajtónál tábla hirdeti, hogy a járat matrózhiány miatt szünetel. Amúgy nyár elején tulajdonosváltozás történt a százhalombattai kompnál, s az új gazda – megkeresésünkre – csak annyit mondott, hogy várhatóan a hónap végén indul újra a Dunát menetrend szerint óránként átszelő, alkalmanként hat személyautót és több tucat embert szállító hajó. Arról már évek óta hallani, hogy Magyarországon a szükségesnél kevesebb a matróz. Egy újságcikk szerint a Hableány 28 áldozatot követelő tragédiájában is szerepet játszhatott az, hogy a baleset idején csak egy matróz volt a fedélzeten, holott kettőnek kellett volna szolgálnia. Tegyük hozzá, hogy a hajót üzemeltető cég cáfolta ezt a feltételezést. Hogy mi az igazság, azt majd az ügyben indított büntetővizsgálat feltárja, ám a dunai tragédiától függetlenül a battai komp okán több vízijárművet üzemeltető céget is megkérdeztünk arról, mennyire jellemzi a szakmát itthon a matrózhiány. A kapott válaszok alapján nagyon. S nemcsak a matróz kevés, akadozik a hajóvezető utánpótlás is. Különösen igaz ez ott, ahol idényhez kötött a hajósok munkája. Így például a Balatonon. A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-nél komoly kihívást jelent, hogy a nyári félévben megfelelő alkalmazottakat találjanak. A Bahart jelenleg száz hajóst foglalkoztat, eddig még egy jármű sem rekedt a kikötőben a hajóvezetők, a gépészek vagy a matrózok hiánya miatt, ám a cég szívesen felvenne még néhány hajóst, tudtuk meg a zrt. sajtóreferensétől, Dobos Döniztől. A társaságnál úgy látják, hogy egyrészt a hajózást kevesen választják hivatásként, ezért sokan hamar elhagyják a pályát, másrészt kevés helyen folyik szakmai képzés. Ezért a cég a Siófoki Szakképzési Centrummal közösen 2019 elején hajós képzést indított. A Balatoni Sétahajózási Kft. egy százfős hajót működtet, ami nyáron naponta 8-9 alkalommal úszik ki a tóra. Az almádi cég hajóján 2-3 matróz szolgál, s az elkötelezett személyzet biztosítása számukra is kemény feladat. A Duna dél-magyarországi szakaszán 10-12 fős társaságoknak indít egy kicsi hajót a Dunasafari nevű magánvállalkozás, hogy megmutassa a folyó rejtett szépségeit. Lakatos Tamás, a cég vezetője nem titkolta, hogy nehéz gyakorlott hajóvezetőt és matrózt találni, főleg olyat, aki beszél valamilyen idegen nyelvet, holott ez nagyon kell, hisz a hajót kibérlő turisták gyakran külföldiek. A mohácsi komp hajnali öttől este nyolcig szállítja az utasokat. A 33 járművet befogadó hajó zavartalan üzemeléséhez az kell, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnél legalább 18 „vízjártas” ember szolgáljon. A létszám biztosítása nem könnyű ismerte el Csóka István a városgazdálkodási kft. hajózási ágazatvezetője. Matrózhiány dolgában – természetesen – megkerestük a Mahartot is, ám a cég nem kívánt válaszolni kérdéseinkre. Matrózokat egy fővárosi szakgimnáziumban képeznek, emellett több cég is rendszeresen indít 40-60 órás – 60-100 ezer forintba kerülő – tanfolyamot a leendő csíkos pólósoknak. Az úszni tudó, nagykorú jelentkezők el kell sajátítsák a vízi közlekedés, az evezés, a csomókötés, a hajókarbantartás, az életmentés, valamint a tűz- és balesetvédelem alapvető szakmai fogásait. A kurzusokat indító vállalkozások szerint egyébként azért kevés a matróz és a hajóvezető a honi vizeken, mert elcsábítják a külföldi cégek a magyar szakembereket. Ezt a véleményt nem vitatják a hajózással foglalkozó hazai cégek vezetői sem. A Hajós Akadémia éveken át indított matrózképzést, s az alapítványi tulajdonú intézmény szakmai vezetője, Horváth Imre hajózási mérnök állítja, hogy a Magyarországon végzett matrózok 80 százaléka immár a határainkon túl dolgozik. Horváth szerint itthon a matrózok bére 150-200 ezer forint, a szezonálisan működő hajókon ennél valamivel több, nyugaton viszont 450-550 ezer forintnyi eurót keres a hajók segéd- és betanított munkásnak minősülő személyzete. A hajóvezetők fizetése nálunk általában 350-450 ezer forint között mozog, ám a külföldi hajókon – megfelelő vonalismerettel és nyelvtudással - millió fölött keresnek a kormányosok. Vagyis amíg a matrózok és hajóvezetők itthoni bére nem közelíti meg a határon túl dolgozók bérét, a hazai vízijárművel folyamatosan munkaerőgondokkal küszködnek majd. Ez különösen igaz a – szakmában csak pingpong-hajónak becézett - kompok esetében, mondta az egyik matróztanfolyamokat szervező cég irányítója. A legtöbb komp nem tudja emelni a jegyárat, némelyik az érintett önkormányzatok támogatása nélkül nem is működhetne. Így viszont a hajón szolgálók bére rendkívül alacsony. Olyannyira, hogy az elmúlt években fellendült kivitelező iparban napszámosként is többet keres egy férfi, mint matrózként. Így aztán az idegen nyelvet nem beszélő matrózok feladják a hajós életet, és inkább maltert kevernek.
Témák
hajók komp Tököl

Egymillió feletti fizetés, nulla megszólalás: akik komolyan gondolják a parlamenti munkát

Publikálás dátuma
2019.08.08. 07:00

Fotó: Molnár Ádám
Hét olyan kormánypárti politikus dolgozik a parlamentben, aki 2018-as megválasztása óta egyetlen egyszer sem szólalt fel – derült ki az országház honlapján fellelhető adatokból.
A kormánypárti Bíró Márk kilenc éve képviselő, de még nem szólalt fel. Farkas Flórián szintén rutinos versenyző a szótlanok között, a botrányoktól terhelt politikus utoljára öt éve mondott beszédet. A Fidesz alelnöke, az FTC elnöke Kubatov Gábor utoljára a 2010-ben véget ért ciklusban érezte fontosnak azt, hogy megszólaljon. Igaz, akkor is csak egyszer. Simonka György, Farkas Flóriánhoz hasonlóan többször szerepelt botrányos ügyei miatt a sajtóban, azzal a különbséggel, hogy Simonkát költségvetési csalással már meggyanúsították. Talán ez az egyik oka szótlanságának, hiszen utoljára a 2014-el véget ért ciklusban emelkedett szólásra.
„Az a lényeg, elkötelezett jobboldalinak kell lenni” – így adta meg még 2013-ban a trafikpályázatok legfontosabb bírálati szempontját Horváth István, Szekszárd akkori fideszes polgármestere egy egyeztetésen. A trafikok azóta is virágoznak, Horváth pedig egy parlamenti bársonyszékben ül – némán. A Hajdú-Bihar megyei listáról bejutott Tiba István, valamint az országos listáról mandátumot szerzett Kerényi János voltak még azok, akik az adatok alapján egyszer sem szólaltak fel. Az említett hét kormánypárti politikus egyébként jóval egymillió forintot fölötti fizetést visz haza parlamenti munkájáért.
A legtöbbet felszólaló politikus is kormánypárti, ugyanis 364 felszólalással Rétvári Bence, az Emmi államtitkára nyerte el ezt a címet, míg Orbán Viktor miniszterelnök 85-ször kért szót. Az ellenzék látszólag még mindig komolyan gondolja a parlamenti munkát, a szocialista Mesterházy Attila például egymaga 1719 önálló indítványt adott be 2018 óta. A szocialistáknál egyébként még Korózs Lajos számít aktív képviselőnek, 115-ször szólalt fel, 217 indítvány mellett. Tóbiás József, - aki a napokban Tenerife-i családi élete miatt reflektorfénybe - összesen 7-szer szólalt fel és 43 indítványt nyújtott be. Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK frakcióvezetőjének nevéhez 11 felszólalás mellett 14 indítvány fűződik. Arató Gergely frakcióvezető-helyettes ugyanakkor a főnöke helyett is dolgozik, legalábbis ezt mutatja 175 felszólalása és 129 indítványa. A Párbeszédnél Tordai Bence parlamenti jegyző a rekorder: 152 felszólalás, 134 indítvány. A Jobbiknál ugyanez a cím Z.Kárpát Dánielt illeti meg, 243 felszólalás és 51 indítvány miatt.
Az LMP-s rekorder Ungár Péter lett, aki 356 önálló indítvány mellett 117-szer szólalt fel. A független képviselők közül Hadházy Ákos komolyan vette azt a kijelentését, hogy a parlamentben a biodíszlet szerepét osztja az ellenzékre a Fidesz: csak egyszer szólalt fel, 15 indítvány mellett. A szintén független Szél Bernadett 26-szor kért szót és 122 indítvány fűződik a nevéhez.
Szerző

Microsoft-botrány: csak nálunk volt nagypályás a korrupció

Publikálás dátuma
2019.08.08. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Méreteiben és módszereiben is lekörözte a magyar Microsoft-ügy a hasonló török, thai és szaúdi botrányokat.
A Microsoft törökországi, thaiföldi és szaúd-arábiai gyanús ügyletei apró túlkapásnak tűnnek a milliárdos értékű, felülről szervezett, kormányzati köröket is érintő magyar beszerzéshez képest. Az amerikai tőzsdefelügyelet jelentéséből – mint arról többször írtunk – az derül ki, hogy a Microsoft 4 milliárd forintot kasszírozott a magyar közigazgatásnak vitatható módon, kormányközeli közvetítőkön keresztül eladott szoftverekből, és közben kormánytisztviselőket vesztegettek meg. Ehhez képest a törökországi ügyben csak egyetlen, a Kulturális Minisztérium tendere kapcsán ír gyanús közbeiktatott közvetítőről a tőzsdefelügyelet. Ráadásul ez a közvetítő – a magyar disztribútor 30-40 százalékos haszonkulcsának töredékét – 7 százalékos árrést alkalmazott. Török kormánytisztviselők megvesztegetéséről nincs szó a jelentésben. Szaúd Arábia esetében arról számol be a jelentés, hogy a beszerzések során 300 ezer dollár, mintegy 88 millió forint értékben jutottak utazáshoz és ajándékbútorokhoz kormányhivatalnokok. Emellett 130 ezer dollárt – körülbelül 38 millió forintot – kapott az ajándékutakat szervező kormányközeli cég. Magyarországon csak az egyik ismertté vált ügyleten 500 millió forintot „nyert” egy közvetítő. Az amerikai tőzsdefelügyelet szerint Thaiföldön bankoknak adott el szoftvert a Microsoft, és az ügylet során pénzintézeti dolgozók, döntéshozók kaptak 100 ezer dollár, mintegy 29 millió forint értékben ajándékokat. A török, a thaiföldi és a szaúdi ügyletek valamint a magyar eset közötti különbséget más is jelzi. Az amerikai tőzsdefelügyelet megállapította ugyan, hogy Törökországban, Thaiföldön és Szaúd Arábiában is történtek „üzleti szabálysértések”, de büntetést csak a magyar „korrupció” miatt szabott ki. Közben váratlanul stratégiát váltott a botrány "kezelésében" a magyar kabinet, amely eddig rendre úgy magyarázkodott, hogy „az ügyről a kormánynak, és a parlamentnek nincs sem hatásköre, sem bővebb információja”. A kormánylap Magyar Nemzet ugyanis szerdai cikkében már tényként közölte, hogy „ügyeskedés” történt 2013 és 2015 között az állami szoftverbeszerzéseknél. A cikk szerint a közvetítőcégek hibáztak, amelyek „az elért extra profiton inkább egymás között osztozkodtak”. Arról a cikk nem tesz említést, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium jelentése olyan e-maileket is nyilvánosságra hozott, amelyből világosan kiderül: a Microsoft magyar vezetése és egyes kormánytagok egyeztettek az üzletről. A Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében konkrétan azt írta 2014-ben: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást.” A cikk szerint a kormány arra készül, hogy ősztől átalakítsa a központi szoftverbeszerzések rendszerét. A jövőben disztribútorcégek közbeiktatása nélkül, közvetlenül venné a szoftvereket, ezzel „kicselezve az ügyeskedő szoftvervállalatokat”. Emellett törvényben rögzítené a cégek árrését, és már nem is ragaszkodna a Microsoft-termékekhez, akár nyílt forráskódú termékeket is vásárolna. A cikket egyébként az „Árcsökkenés jöhet a szoftverpiacon” címmel jelentették meg.
Az eddig történtektől talán nem független az: a hvg.hu megtudta, hogy a Microsoft a napokban szerződést bontott az egyre inkább Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő T-Systems-szel. Így a cég a jövőben már nem forgalmazhatja a Microsoft termékeit. Mint arról beszámoltunk, az előbb Mészáros Lőrinc, majd később a felcsúti oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért lett a közbeszerzéseken újabban jeleskedő 4iG Nyrt tulajdonosa. Ez cég pedig nemrég megállapodott a Magyar Telekom Nyrt.-vel a T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásáról. A Microsoft-ügyben időközben több feljelentés is született, így Hadházy Ákos független képviselő, majd a Demokratikus Koalíció (DK) is a hatóságokhoz fordult. A DK szerint Polt Péter legfőbb ügyésznek jogsegély keretében kellene kikérnie a Microsoft-ügy teljes nyomozati anyagát az amerikaiaktól. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség lapunknak már elmondta: az amerikai félhez fordult adatokért, ám egyelőre nem kapott választ.

Megfizetnek a trükköző cégek

Idén már több mint egymilliárd dollárt vasalt be az amerikai igazságügy a külföldön korrupt módszereket is bevető világcégektől – derül ki az Arnold&Porter jogi cég összesítéséből. A Microsoft – mint arról többször írtunk – 25 millió dollár büntetést fizetett, a francia TechnipFMC olaj- és gázcég 296 millió dolláros bírságban egyezett ki az amerikai és brazil hatóságokkal. Az orosz központú Mobile Telesystems Pjsc-nek 850 millió dollárt, a német Fresenius gyógyászati cégnek pedig 231 milliót kell utalnia.