Microsoft-botrány: csak nálunk volt nagypályás a korrupció

Méreteiben és módszereiben is lekörözte a magyar Microsoft-ügy a hasonló török, thai és szaúdi botrányokat.

A Microsoft törökországi, thaiföldi és szaúd-arábiai gyanús ügyletei apró túlkapásnak tűnnek a milliárdos értékű, felülről szervezett, kormányzati köröket is érintő magyar beszerzéshez képest. Az amerikai tőzsdefelügyelet jelentéséből – mint arról többször írtunk – az derül ki, hogy a Microsoft 4 milliárd forintot kasszírozott a magyar közigazgatásnak vitatható módon, kormányközeli közvetítőkön keresztül eladott szoftverekből, és közben kormánytisztviselőket vesztegettek meg.

Ehhez képest a törökországi ügyben csak egyetlen, a Kulturális Minisztérium tendere kapcsán ír gyanús közbeiktatott közvetítőről a tőzsdefelügyelet. Ráadásul ez a közvetítő – a magyar disztribútor 30-40 százalékos haszonkulcsának töredékét – 7 százalékos árrést alkalmazott. Török kormánytisztviselők megvesztegetéséről nincs szó a jelentésben.

Szaúd Arábia esetében arról számol be a jelentés, hogy a beszerzések során 300 ezer dollár, mintegy 88 millió forint értékben jutottak utazáshoz és ajándékbútorokhoz kormányhivatalnokok. Emellett 130 ezer dollárt – körülbelül 38 millió forintot – kapott az ajándékutakat szervező kormányközeli cég. Magyarországon csak az egyik ismertté vált ügyleten 500 millió forintot „nyert” egy közvetítő.

Az amerikai tőzsdefelügyelet szerint Thaiföldön bankoknak adott el szoftvert a Microsoft, és az ügylet során pénzintézeti dolgozók, döntéshozók kaptak 100 ezer dollár, mintegy 29 millió forint értékben ajándékokat.

A török, a thaiföldi és a szaúdi ügyletek valamint a magyar eset közötti különbséget más is jelzi. Az amerikai tőzsdefelügyelet megállapította ugyan, hogy Törökországban, Thaiföldön és Szaúd Arábiában is történtek „üzleti szabálysértések”, de büntetést csak a magyar „korrupció” miatt szabott ki.

Közben váratlanul stratégiát váltott a botrány "kezelésében" a magyar kabinet, amely eddig rendre úgy magyarázkodott, hogy „az ügyről a kormánynak, és a parlamentnek nincs sem hatásköre, sem bővebb információja”. A kormánylap Magyar Nemzet ugyanis szerdai cikkében már tényként közölte, hogy „ügyeskedés” történt 2013 és 2015 között az állami szoftverbeszerzéseknél. A cikk szerint a közvetítőcégek hibáztak, amelyek „az elért extra profiton inkább egymás között osztozkodtak”. Arról a cikk nem tesz említést, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium jelentése olyan e-maileket is nyilvánosságra hozott, amelyből világosan kiderül: a Microsoft magyar vezetése és egyes kormánytagok egyeztettek az üzletről. A Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében konkrétan azt írta 2014-ben: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást.”

A cikk szerint a kormány arra készül, hogy ősztől átalakítsa a központi szoftverbeszerzések rendszerét. A jövőben disztribútorcégek közbeiktatása nélkül, közvetlenül venné a szoftvereket, ezzel „kicselezve az ügyeskedő szoftvervállalatokat”. Emellett törvényben rögzítené a cégek árrését, és már nem is ragaszkodna a Microsoft-termékekhez, akár nyílt forráskódú termékeket is vásárolna. A cikket egyébként az „Árcsökkenés jöhet a szoftverpiacon” címmel jelentették meg.

Az eddig történtektől talán nem független az: a hvg.hu megtudta, hogy a Microsoft a napokban szerződést bontott az egyre inkább Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő T-Systems-szel. Így a cég a jövőben már nem forgalmazhatja a Microsoft termékeit. Mint arról beszámoltunk, az előbb Mészáros Lőrinc, majd később a felcsúti oligarcha jobbkezeként jellemzett Jászai Gellért lett a közbeszerzéseken újabban jeleskedő 4iG Nyrt tulajdonosa. Ez cég pedig nemrég megállapodott a Magyar Telekom Nyrt.-vel a T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásáról.

A Microsoft-ügyben időközben több feljelentés is született, így Hadházy Ákos független képviselő, majd a Demokratikus Koalíció (DK) is a hatóságokhoz fordult. A DK szerint Polt Péter legfőbb ügyésznek jogsegély keretében kellene kikérnie a Microsoft-ügy teljes nyomozati anyagát az amerikaiaktól. Az ügyben a Legfőbb Ügyészség lapunknak már elmondta: az amerikai félhez fordult adatokért, ám egyelőre nem kapott választ.