Európában ismét erősödik az antiszemitizmus, miközben a populizmus hatalmába keríti a földrészt. Igaz, tavaly az egész világon 13 százalékkal nőtt a zsidóellenes támadások száma, de az igencsak zavaró, hogy a legtöbb ilyen eset olyan nagy nyugati demokráciákban történt, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Bár a sajtó arról cikkezik, hogy a jelenséget a muzulmán bevándorlók gerjesztik, igazából itt a régi, túlságosan is ismert antiszemitizmust lehet tetten érni, akárcsak Közép-Európában, csak ezúttal a populizmus és a hazai szélsőjobb jelenti a hajtóerőt.
A magyar kormány ördögnek állítja be az emberbarát Soros Györgyöt, és azzal vádolja, hogy összeesküvést sző, mivel tömegesen akar behozni muszlimokat a földrészre. Orbán Viktor nagy összegeket költ a zsidóellenességgel szembeni kampányokra, ám közben azzal vádolják, hogy revízió alá veszi a holokausztot, amikor rehabilitálni igyekszik Horthyt, a náci Németország szövetségesét. Tavaly Budapesten legalább két olyan embert támadtak meg, aki kipát viselt, mások „Heil Hitler”-t üvöltöztek, amikor ortodox zsidókkal találkoztak.
Elemzések szerint a szélsőjobb, illetve a nacionalista magyar és lengyel kormány megerősödésében a migránsok 4 évvel ezelőtti beözönlése, illetve az euroövezet válsága játszotta a döntő szerepet. Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű elemző intézet igazgatója azonban azt mondja, hogy az EP-választások eredménye mutatja: a szélsőjobbos populizmus a legtöbb államban már túljutott a zenitjén, és a radikális ideológia, illetve az antiszemitizmus nem válik elfogadott normává.
Az embercsempészek a közösségi hálón 2500 eurót kérnek, hogy átjuttassák a jelentkezőket a magyar-szerb határon. A magyar rendőrség jelenleg is nyomoz egy afgán férfi által vezetett bűnbanda ellen, amely főként irániakat és afgánokat hoz illegálisan Magyarországra. A migránsokat szerbek gyalog vezetik át a veszélyes övezeten, majd immár magyar földön igen szegény román sofőrök viszik őket tovább Budapestre. Onnan az út, 2-3 fős csoportokban tömegközlekedési eszközökkel vezet tovább, Sopronon, illetve Hegyeshalmon át Ausztriába. A fuvarért az afgánoknak 3-3500, az irániaknak 4500-6000 ezer eurót kell fizetniük.
A lap körképe uniós dokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a csempészek egyre brutálisabbak és ravaszabbak, de rendőrök is segítik őket. A fő célpont továbbra is Németország. Ott tavaly csaknem 186 ezren kértek menedéket, az idén az első félévben jó 84 ezren. Közülük sokan a maffia segítségével jutottak el az ígéret földjére. Ám a bűnözők egyre gusztustalanabb trükköket vetnek be, mind több pénzt követelnek, az útvonalak pedig jóval bonyolultabbak, mint idáig. A súlypont immár áttevődött a repülőterekre. De sűrűn előfordulnak látszatházasságok is, amihez főként nincstelen bolgár, portugál, román és szlovák nők adják a nevüket.
Akik Görögországon át jönnek, azok elsősorban albán és koszovói embercsempészek segítségével az Albánia-Montenegro-Bosznia-útvonalon haladnak, és a horvát határon át jutnak be az EU területére.
A német üzleti körök lapja arra figyelmeztet: nagy ára van annak, hogy Európa bezárkózik a menekültekkel szemben. Mert már lassan láthatóvá válik, milyen anyagi és erkölcsi következményekkel jár, hogy sündisznóállásba helyezkedik a földrész. A kommentár szerint a lakosság jó része támogatja ezt a politikát, mert a 4 évvel ezelőtti hullám igencsak elbizonytalanította az embereket. Ám az, ami mostanság a külső határokon történik, aligha fér össze sokak igazságérzetével. Ideértve a rettenetes állapotokat a líbiai őrizetes központokban, de a magyar, bolgár és horvát határőrök brutális fellépését is a migránsokkal szemben, valamint a jogellenes visszatoloncolásokat.
A gazdasági következmények pár éven belül jelentkeznek, mert a legtöbb országban öregszik a lakosság, és a jelentős szakemberhiány fékezi a növekedést. A megoldáshoz szükség volna az utánpótlás megszervezésére Afrikából, de erről nemigen beszélnek a kormányok, mert a menedékvita megmérgezte a légkört. A jelenség olyan államokat sem kímél, mint a befogadást teljes mértékben elutasító Magyarország és Lengyelország.
Európának nem kell leeresztenie a sorompókat, de arra sincs szüksége, hogy teljes mértékben felhúzza azokat. Érdekeinek és értékeinek megfelelően szabályoznia kell a bevándorlást. Ennek elemei jól ismertek, ideértve, hogy aki megkapja a menedéket, azt tovább kell küldeni más tagállamokba, figyelembe véve természetesen azok hajlandóságát. Aki erre nem kapható, annak több pénzt és személyzetet kell adnia az eljárás más fázisaihoz. Idáig ez a lehetőség nagyrészt a politikai akarat hiányán futott zátonyra. Sok kormány fél a populistáktól, Olaszországban és Magyarországon az idegenellenes erők hatalmon vannak. Ursula von der Leyen azt tervezi, hogy megpróbálja közös cselekvésre ösztönözni a tagállamokat. Ám még eltart egy ideig, amíg elmúlik 2015 sokkja.
A volt osztrák kancellár arra figyelmeztet, hogy Európának a migráció ügyében nem szabad ismét rossz irányba fordulnia. Sebastian Kurz ez alatt azt érti, hogy az unióban mostanában megint a menedékkérők elosztásáról megy a vita, ahelyett, hogy a külső határok védelmére összpontosítanának. Ami pedig Ausztriát illeti, arról azt mondta az interjúban, hogy most a már befogadott migránsok beilleszkedését kell megoldani, ahelyett, hogy további menekültek előtt nyitnák meg a kapukat. Úgy fogalmazott, hogy az osztrákok ezen a területen többet nyújtottak, szinte minden más országnál, főként a 2015-ös válság során.
