Szabad szemmel: Európa nagyon ráfizet a bezárkózásra

Publikálás dátuma
2019.08.08. 06:53

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 8.
Daily Telegraph Európában ismét erősödik az antiszemitizmus, miközben a populizmus hatalmába keríti a földrészt. Igaz, tavaly az egész világon 13 százalékkal nőtt a zsidóellenes támadások száma, de az igencsak zavaró, hogy a legtöbb ilyen eset olyan nagy nyugati demokráciákban történt, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Bár a sajtó arról cikkezik, hogy a jelenséget a muzulmán bevándorlók gerjesztik, igazából itt a régi, túlságosan is ismert antiszemitizmust lehet tetten érni, akárcsak Közép-Európában, csak ezúttal a populizmus és a hazai szélsőjobb jelenti a hajtóerőt. A magyar kormány ördögnek állítja be az emberbarát Soros Györgyöt, és azzal vádolja, hogy összeesküvést sző, mivel tömegesen akar behozni muszlimokat a földrészre. Orbán Viktor nagy összegeket költ a zsidóellenességgel szembeni kampányokra, ám közben azzal vádolják, hogy revízió alá veszi a holokausztot, amikor rehabilitálni igyekszik Horthyt, a náci Németország szövetségesét. Tavaly Budapesten legalább két olyan embert támadtak meg, aki kipát viselt, mások „Heil Hitler”-t üvöltöztek, amikor ortodox zsidókkal találkoztak. Elemzések szerint a szélsőjobb, illetve a nacionalista magyar és lengyel kormány megerősödésében a migránsok 4 évvel ezelőtti beözönlése, illetve az euroövezet válsága játszotta a döntő szerepet. Charles Grant, az Európai Reformközpont nevű elemző intézet igazgatója azonban azt mondja, hogy az EP-választások eredménye mutatja: a szélsőjobbos populizmus a legtöbb államban már túljutott a zenitjén, és a radikális ideológia, illetve az antiszemitizmus nem válik elfogadott normává.
Die Welt Az embercsempészek a közösségi hálón 2500 eurót kérnek, hogy átjuttassák a jelentkezőket a magyar-szerb határon. A magyar rendőrség jelenleg is nyomoz egy afgán férfi által vezetett bűnbanda ellen, amely főként irániakat és afgánokat hoz illegálisan Magyarországra. A migránsokat szerbek gyalog vezetik át a veszélyes övezeten, majd immár magyar földön igen szegény román sofőrök viszik őket tovább Budapestre. Onnan az út, 2-3 fős csoportokban tömegközlekedési eszközökkel vezet tovább, Sopronon, illetve Hegyeshalmon át Ausztriába. A fuvarért az afgánoknak 3-3500, az irániaknak 4500-6000 ezer eurót kell fizetniük. A lap körképe uniós dokumentumokra hivatkozva azt írja, hogy a csempészek egyre brutálisabbak és ravaszabbak, de rendőrök is segítik őket. A fő célpont továbbra is Németország. Ott tavaly csaknem 186 ezren kértek menedéket, az idén az első félévben jó 84 ezren. Közülük sokan a maffia segítségével jutottak el az ígéret földjére. Ám a bűnözők egyre gusztustalanabb trükköket vetnek be, mind több pénzt követelnek, az útvonalak pedig jóval bonyolultabbak, mint idáig. A súlypont immár áttevődött a repülőterekre. De sűrűn előfordulnak látszatházasságok is, amihez főként nincstelen bolgár, portugál, román és szlovák nők adják a nevüket. Akik Görögországon át jönnek, azok elsősorban albán és koszovói embercsempészek segítségével az Albánia-Montenegro-Bosznia-útvonalon haladnak, és a horvát határon át jutnak be az EU területére.
Handelsblatt A német üzleti körök lapja arra figyelmeztet: nagy ára van annak, hogy Európa bezárkózik a menekültekkel szemben. Mert már lassan láthatóvá válik, milyen anyagi és erkölcsi következményekkel jár, hogy sündisznóállásba helyezkedik a földrész. A kommentár szerint a lakosság jó része támogatja ezt a politikát, mert a 4 évvel ezelőtti hullám igencsak elbizonytalanította az embereket. Ám az, ami mostanság a külső határokon történik, aligha fér össze sokak igazságérzetével. Ideértve a rettenetes állapotokat a líbiai őrizetes központokban, de a magyar, bolgár és horvát határőrök brutális fellépését is a migránsokkal szemben, valamint a jogellenes visszatoloncolásokat. A gazdasági következmények pár éven belül jelentkeznek, mert a legtöbb országban öregszik a lakosság, és a jelentős szakemberhiány fékezi a növekedést. A megoldáshoz szükség volna az utánpótlás megszervezésére Afrikából, de erről nemigen beszélnek a kormányok, mert a menedékvita megmérgezte a légkört. A jelenség olyan államokat sem kímél, mint a befogadást teljes mértékben elutasító Magyarország és Lengyelország. Európának nem kell leeresztenie a sorompókat, de arra sincs szüksége, hogy teljes mértékben felhúzza azokat. Érdekeinek és értékeinek megfelelően szabályoznia kell a bevándorlást. Ennek elemei jól ismertek, ideértve, hogy aki megkapja a menedéket, azt tovább kell küldeni más tagállamokba, figyelembe véve természetesen azok hajlandóságát. Aki erre nem kapható, annak több pénzt és személyzetet kell adnia az eljárás más fázisaihoz. Idáig ez a lehetőség nagyrészt a politikai akarat hiányán futott zátonyra. Sok kormány fél a populistáktól, Olaszországban és Magyarországon az idegenellenes erők hatalmon vannak. Ursula von der Leyen azt tervezi, hogy megpróbálja közös cselekvésre ösztönözni a tagállamokat. Ám még eltart egy ideig, amíg elmúlik 2015 sokkja.
Neue Kronen Zeitung A volt osztrák kancellár arra figyelmeztet, hogy Európának a migráció ügyében nem szabad ismét rossz irányba fordulnia. Sebastian Kurz ez alatt azt érti, hogy az unióban mostanában megint a menedékkérők elosztásáról megy a vita, ahelyett, hogy a külső határok védelmére összpontosítanának. Ami pedig Ausztriát illeti, arról azt mondta az interjúban, hogy most a már befogadott migránsok beilleszkedését kell megoldani, ahelyett, hogy további menekültek előtt nyitnák meg a kapukat. Úgy fogalmazott, hogy az osztrákok ezen a területen többet nyújtottak, szinte minden más országnál, főként a 2015-ös válság során.
Szerző

Putyin szerepét is vizsgálta a brit rendőrség a Szkripal-ügyben

Publikálás dátuma
2019.08.07. 16:36

Fotó: ALEXEY NIKOLSKY / AFP
Vlagyimir Putyin szerepét is vizsgálta a Szergej Szkripal ügyében a londoni rendőrség - jelentette szerdán a The Guardian című brit lap.
Az újság Neil Basu parancsnokot, a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorelhárító és különleges műveleti szolgálatának vezetőjét idézve azt írta, folytatódik a nyomozás. Két orosz gyanúsított ellen továbbra is európai elfogatóparancs van érvényben. A vádemelés azonban rendkívül bonyodalmas az ügyben. "Bizonyítani kellene Vlagyimir Putyin közvetlen érintettségét" - magyarázta, hozzáfűzve, hogy "az európai elfogatóparancs kiadásának feltétele, hogy az ügy vádemelésig juthasson Nagy-Britanniában". Mint mondta, ez esetben ez nincs így.
"Rendőrök vagyunk, bizonyítékokra van szükségünk. Rengeteg találgatás volt arról, hogy ki a felelős, ki adta a parancsot. Ezek azonban mind Oroszország-szakértők ismeretein alapultak. Nekem bizonyítékok kellenek"

- nyomatékosította.

A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét, Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz. A Bellingcat nevű brit oknyomozó csoport szerint a két gyanúsított valójában Anatolij Vlagyimirovics Csepiga ezredes, illetve Alekszandr Jevgenyjevics Miskin ezredesi rangú katonaorvos. Mindketten az orosz katonai hírszerzés tisztjei. A Bellingcat június végén közölte, hogy a mérgezéses incidens harmadik, magas katonai rendfokozatú orosz résztvevője - Gyenyisz Vjacseszlavovics Szergejev - volt a gyilkossági kísérlet elkövetésével gyanúsított orosz osztag parancsnoka. Az angol-walesi ügyészi hivatal terrorizmusellenes ügyosztálya szerint a két orosz állampolgár Szergej Szkripal meggyilkolására szőtt összeesküvéssel, Szergej Szkripal és a lánya, Julija Szkripal, valamint egy brit rendőrtiszt, Nick Bailey sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlettel, valamint a vegyifegyver-tilalmi törvény megsértésével vádolható. A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal 2018 márciusában elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly júniusban azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyerekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát. Rowley hosszas kezelés után felépült, Dawn Sturgess azonban tavaly júliusban meghalt a kórházban. Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Szkripal és lánya tartózkodási helyét a brit hatóságok azóta is titokban tartják.
Szerző

Komoly büntetést fizethet, ha a Spanyol lépcsőn üldögél Rómában

Publikálás dátuma
2019.08.07. 15:01

Fotó: Baris Seckin/Anadolu Agency / AFP
Sípolva elzavarják, de akár 400 euró büntetés fizetésére is kötelezhetik a rendőrök azt, aki az olasz főváros egyik népszerű nevezetességén piheni ki a városnézés fáradalmait.
Nem szabad ezentúl leülni és élvezni az édes életet a Spanyol lépcsőn Rómában. Keddtől a rendőrök sípszóval zavarják el azokat, akik az olasz főváros központjában lévő híres 18. századi márványlépcsőkön meg akarnak pihenni. A városi tanács a közelmúltban fogadott el egy rendeletet, amely megtiltja a műemlékekre való leülést. A rendelet megsértőit akár 400 euró bírsággal is büntethetik.
A tilalom része annak az intézkedéssorozatnak, amelyet az önkormányzat az elmúlt két évben hozott a műemlékek védelmére: betiltották egyebek között a szökőkutakban való fürdést, de az ing vagy póló nélküli sétálást is büntetik. Róma ezzel a tömegturizmus hatásait akarja nyesegetni.
A városháza már korábban kiadott egy rendeletet, amely tiltja a Spanyol lépcsőn az étel- és italfogyasztást, a szemetelést, a plakátkiragasztást, a hangoskodást és az egyéb zajkeltést a műemléken, továbbá azt, hogy a lépcsőt éjszakai szállásként vagy illemhelyként használják. A rongálók vagy szennyezők ellen büntetőeljárást helyeztek kilátásba.
Az 1723 és 1726 között Francesco De Sanctis római építész által emelt lépcsőt, amely Róma egyik legelegánsabb közterét, a Piazza di Spagnát köti össze a magaslat tetején álló Trinitá dei Monti templommal, 2016-ban újították fel 1,5 millió eurós költséggel, amelyet a Bulgari luxusékszercég finanszírozott. A renoválás alkalmával alaposan megtisztították a 135 fokból álló lépcsőt, kitépték a résekből kinőtt gazt, kijavították a márvány hibáit, új világítást és kamerás megfigyelőrendszert szereltek fel.
Szerző