Összesen 7300 külföldi vett lakást Magyarországon tavaly, ami nem mondható éppen kiemelkedőnek, tekintve, hogy 2018-ban csaknem 164 ezer lakást cserélt gazdát az országban. Így országos szinten a külföldiek lakásvásárlási költései sem számítanak túl jelentősnek, hiszen mindössze 2,3 százalékot tesznek ki. Sőt, a 2017-es 4,8 százalékos részesedéshez képest ez komoly visszaesést is jelent.
Ha azonban csupán a fővárost szemléljük, egészen más képet kapunk. Minden negyedik külföldi ugyanis a belső pesti kerületekben vásárol. Költéseik súlya pedig Budapesten már 12 százalékot tesz ki - holott 2017-ben még nem érte el a 10 százalékot sem -, a pesti belső kerületekben pedig 26 százalékra rúg.
Mindez a KSH friss lakáspiaci elemzéséből derül ki, amely szerint a fenti folyamatok nagymértékben magyarázzák a belvárosi lakásárak elszabadulását. Ami persze maga után vonja a külsőbb kerületek ingatlanainak drágulását is, hiszen a többség számára már megfizethetetlen belső kerületből kifelé igyekeznek a magyar családok.
A nagyobb kereslet pedig a piac törvényei szerint magasabb árakat is generál. Hogy a folyamat még most sem állt meg, azt jól mutatja a jegybank friss adatsora, amely szerint Budapesten több mint 24 százalékkal drágultak a lakások 2018 és 2019 első negyedéve között. Ez egyben azt is jelenti, hogy Budapesten a korábbi lassulást követően ismét felgyorsult a lakásárak emelkedése.
A vidék ingatlanárak még gyorsabb tempójú emelkedésének köszönhetően a vidéki és a fővárosi ingatlanárak között ezzel együtt is egyre szűkül az olló, ám a fővárosban még mindig sokkal drágábban lehet csak lakáshoz jutni. Tavaly Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, azaz 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A külföldiek érdekes módon vidéken ennél kevesebbet - átlagosan 13,5 millió forintot költöttek - lakásvásárlásra, a fővárosban viszont többet, 40 millió forint feletti összegeket adtak ki egy-egy ingatlanra.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon leginkább a németek, a kínaiak és a románok szeretnek ingatlant vásárolni. A fővárosban a Kínából érkező vevők vették meg a legtöbb, összesen 1005 lakást. A kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek több mint 90 százaléka egyébként is csak Budapesten vásárol, utóbbi két nemzet tagjai ugyanakkor együttesen is alig több, mint 400 lakást vettek csak. A franciák 79, az olaszok 60 százaléka is a fővárosi lakásokra pályázik, a briteknek és az oroszoknak pedig a fele célozza Budapestet. Ami pedig a költéseket illeti: a fővárosban messze a Vietnámból, Kínából és Franciaországból érkezők adják ki a legtöbb pénzt - átlagosan 43–45 millió forintot – egy-egy lakásra.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek alapvetően három okból vásárolnak Budapesten lakást. Jelentős részük befektetési céllal, a számos európai fővároshoz képest még mindig alacsonyabb árak és a könnyű kiadhatóság révén kecsegtető jó hozamok miatt vásárol itt ingatlant. Ezek a főként Izraelből, az Egyesült Királyságból és Oroszországból érkező vevők elsősorban a belvárost célozzák. A kínaiakra mindez kevésbé jellemző: ők a külsőbb kerületekben is szívesen vásárolnak, többnyire ott, ahol kereskedelmi érdekeltségeik is vannak. Zömmel ők alkotják azt a csoportot, akik azért vesznek Budapesten külföldiként lakást, mert hosszabb távon is itt szeretnének élni. A harmadik csoport pedig a kettő közti átmenet: ők csak néhány évig maradnak, ám arra az időre sem szeretnének bérleti díjat fizetni, ezért inkább saját lakást vesznek, amit később haszonnal tudnak továbbadni.
