Ezrével veszik a kínaiak a fővárosi lakásokat

Publikálás dátuma
2019.08.10. 17:47

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Előszeretettel vásárolnak lakást a külföldiek Budapesten, ami – főként a belvárosban – igencsak felhajtja az árakat.
Összesen 7300 külföldi vett lakást Magyarországon tavaly, ami nem mondható éppen kiemelkedőnek, tekintve, hogy 2018-ban csaknem 164 ezer lakást cserélt gazdát az országban. Így országos szinten a külföldiek lakásvásárlási költései sem számítanak túl jelentősnek, hiszen mindössze 2,3 százalékot tesznek ki. Sőt, a 2017-es 4,8 százalékos részesedéshez képest ez komoly visszaesést is jelent. Ha azonban csupán a fővárost szemléljük, egészen más képet kapunk. Minden negyedik külföldi ugyanis a belső pesti kerületekben vásárol. Költéseik súlya pedig Budapesten már 12 százalékot tesz ki - holott 2017-ben még nem érte el a 10 százalékot sem -, a pesti belső kerületekben pedig 26 százalékra rúg. Mindez a KSH friss lakáspiaci elemzéséből derül ki, amely szerint a fenti folyamatok nagymértékben magyarázzák a belvárosi lakásárak elszabadulását. Ami persze maga után vonja a külsőbb kerületek ingatlanainak drágulását is, hiszen a többség számára már megfizethetetlen belső kerületből kifelé igyekeznek a magyar családok. A nagyobb kereslet pedig a piac törvényei szerint magasabb árakat is generál. Hogy a folyamat még most sem állt meg, azt jól mutatja a jegybank friss adatsora, amely szerint Budapesten több mint 24 százalékkal drágultak a lakások 2018 és 2019 első negyedéve között. Ez egyben azt is jelenti, hogy Budapesten a korábbi lassulást követően ismét felgyorsult a lakásárak emelkedése. A vidék ingatlanárak még gyorsabb tempójú emelkedésének köszönhetően a vidéki és a fővárosi ingatlanárak között ezzel együtt is egyre szűkül az olló, ám a fővárosban még mindig sokkal drágábban lehet csak lakáshoz jutni. Tavaly Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, azaz 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A külföldiek érdekes módon vidéken ennél kevesebbet - átlagosan 13,5 millió forintot költöttek - lakásvásárlásra, a fővárosban viszont többet, 40 millió forint feletti összegeket adtak ki egy-egy ingatlanra.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon leginkább a németek, a kínaiak és a románok szeretnek ingatlant vásárolni. A fővárosban a Kínából érkező vevők vették meg a legtöbb, összesen 1005 lakást. A kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek több mint 90 százaléka egyébként is csak Budapesten vásárol, utóbbi két nemzet tagjai ugyanakkor együttesen is alig több, mint 400 lakást vettek csak. A franciák 79, az olaszok 60 százaléka is a fővárosi lakásokra pályázik, a briteknek és az oroszoknak pedig a fele célozza Budapestet. Ami pedig a költéseket illeti: a fővárosban messze a Vietnámból, Kínából és Franciaországból érkezők adják ki a legtöbb pénzt - átlagosan 43–45 millió forintot – egy-egy lakásra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek alapvetően három okból vásárolnak Budapesten lakást. Jelentős részük befektetési céllal, a számos európai fővároshoz képest még mindig alacsonyabb árak és a könnyű kiadhatóság révén kecsegtető jó hozamok miatt vásárol itt ingatlant. Ezek a főként Izraelből, az Egyesült Királyságból és Oroszországból érkező vevők elsősorban a belvárost célozzák. A kínaiakra mindez kevésbé jellemző: ők a külsőbb kerületekben is szívesen vásárolnak, többnyire ott, ahol kereskedelmi érdekeltségeik is vannak. Zömmel ők alkotják azt a csoportot, akik azért vesznek Budapesten külföldiként lakást, mert hosszabb távon is itt szeretnének élni. A harmadik csoport pedig a kettő közti átmenet: ők csak néhány évig maradnak, ám arra az időre sem szeretnének bérleti díjat fizetni, ezért inkább saját lakást vesznek, amit később haszonnal tudnak továbbadni.

A magyar lakások drágultak a legjobban az EU-ban

Ma már egyébként a külföldieket nem lehet átverni és „aranyáron” eladni nekik a lakásokat, mint az korábban jellemző próbálkozás volt sok eladónál, amint „kiszagolták” a „pénzes” külföldi vevőt – jegyezte meg Balogh László. Ma már a külföldi vásárlók is tisztában vannak ugyanis a budapesti ingatlanpiaci viszonyokkal, sőt, nem ritkán több európai fővárosban is rendelkeznek már lakásokkal. Csaknem 17 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Eurostat lakáspiaci árindexe szerint az EU-tagállamokban az idei első negyedévben 2015 óta. Magyarországon ezidő alatt 60 százalékos volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy hazánkban nőttek a leggyorsabb tempóban a lakásárak. A második helyen Izland szerepel 46 százalékos áremelkedéssel, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30 százalékot.  

Szerző

A fröccs pezsgő derűje

Publikálás dátuma
2019.08.04. 15:24

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Beköszöntött az augusztus, de remélhetőleg néhány hétig még élvezhetjük a nap perzselő sugarait. S ilyenkor akár üdítőital helyett is ihatjuk a jó fröccsöt. Ki ne tudná, hogy a bor és a szódavíz elegyéről van szó. A bor és a víz mennyiségétől függően különféle fröccsök léteznek. Nálunk ugyan a XIX. században indult hódító útjára, de valójában már az ókori görögök is előszeretettel kortyolgattak vízzel kevert bort. Oly népszerű volt az ital, hogy a víz nélküli borfogyasztást egyenesen barbár cselekedetnek tartották. Jópár századdal később, a XVI. és XVIII. Század orvosi könyveiben a bor „vízzel elegyített” fogyasztását ajánlották. A fáma szerint az első fröccs Fáy András író, a reformkor egyik legismertebb személyiségének pincéjében készült el. Meghívta magához Vörösmarty Mihályt és a feltaláló Jedlik Ányost. Utóbbi képes volt olyan üveget előállítani, amelyből biztonsággal lehetett kifröccsenteni a szódavizet. Jedlik magával is vitte különleges találmányát, s neki köszönhetően el is készült a világ első fröccse. Ezt németesen spriccernek nevezték, Vörösmartynak azonban nem volt ínyére a germanizmus, így az ő nevéhez fűződik a fröccs elnevezés. Akadnak ugyan kételyeink, hogy valóban így készült-e el az első fröccs, de az tény, hogy a XIX. század végére már elterjedt Magyarországon. Azt azonban nem állíthatnánk, hogy mindenki lelkendezett kivételes népszerűsége kapcsán. A bortermelők nemigen kedvelték a fröccsöt, hiszen lassabban fogyott az általuk készített nedű, ráadásul a kocsmárosok igyekeztek minél több szódával felönteni a bort. Az Alföldi Híradó egyik 1909-ben megjelent számában szomorkásan jegyezte meg: „a megtévesztés és a csalás tényét a fröccs segíti”, s „termelő és fogyasztó közönségünknek erős akciót kell kifejteni arra nézve, hogy a törvény legnagyobb szigorával eltiltassék a bort bárminemű vízzel keverten eladni”. A szocializmusban is népszerű volt a fröccs, nem feltétlenül felfrissítő hatása miatt, hanem azért, mert fogyaszthatóvá kellett tenni a nem éppen minőségi borokat. Ma már azonban a fröccs is lehet „művészi” ital, amint a román szerző, Andrej Plesu fogalmazott, a fröccs nemcsak a keveredés, hanem „a megszelidített ellentétek tökéletes megjelenési formája”. Annyiféle fröccs létezik, hogy azt felsorolni sem lehet. De ki ne ismerné a kisfröccsöt (1 deci bor, 1 deci szóda), a nagyfröccsöt (2 deci bor, 1 deci szóda), a hosszúlépést (1 deci bor, 2 deci szóda), a házmestert (3 deci bor, 2 deci szóda), vagy a viceházmestert (2 deci bor, 3 deci szóda). A fröccs lelke a buborék, el sem képzelhető annak pezsgő derűje nélkül.
Témák
fröccsünnep

A Duna lesz az új Balaton

Publikálás dátuma
2019.08.04. 14:46

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
2020-tól létrejöhet a főváros első szabadstrandja, így folyamatosan fürödni lehet a Római-part északi részén kialakított partszakaszon. A próbanap a vártnál is sikeresebb volt
- Jelenleg a szabadstrandhoz szükséges szakhatósági engedélyek beszerzése zajlik, illetve az infrastruktúra egy része is hiányzik – mondták el lapunk kérdésére az illetékes Óbuda-Békásmegyeri önkormányzatnál -, azonban a testület és a főváros is amellett van, hogy megnyíljon a szabadstrand. Amennyiben sikerül, a strandnyitás azon ritka esetek egyike lenne, amikor egy civil kezdeményezést felkarol a helyi hatalom. Igaz, a helyi társadalmi szervezetek még élnek a gyanúperrel, hogy a kampányévnek is szólhat az önkormányzat újsütetű lelkesedése. Azonban tény, hogy a helyhatóság már többször is határozottan letett a voksát a strand mellett. Idén februárban a képviselőtestület döntött a szabadstrandról, és 15 millió forintot különítettek el a tervezés megvalósítására, majd júniusban ötletpályázatot írtak ki a terület építészeti, tájépítészeti, formatervezési elemeinek megalkotására. Mint az önkormányzatnál elmondták, erre azért van szükség, hogy a Római-part egyedi hangulatát megőrizve egy egységes koncepciójú, szakmai és közösségi konszenzuson alapuló terv születhessen meg. Az ötletpályázat jelenleg is folyamatban van. Júliusban pedig a képviselő-testület döntött a szabadstrand ötletét régóta szorgalmazó Valyo Város és Folyó Egyesülettel való együttműködésről. Ennek köszönhetően június végén „próbanapot” tartottak a római-parton, amikor évtizedekig tartó szünet után ismét több százan fürödtek – ha csupán egy napra is – a Dunában.
A szabadstrandok kialakításának a feltételeit egy 2008-as kormányrendelet szabályozza, így többek között megfelelő öltőző-vetkőző hely biztosítását, parkolóhely kialakítását, őr-és mentőszemélyzet jelenlétét és folyamatos vízminőség-ellenőrzést ír elő az üzemeltető számára a jogszabály. Mint azt az önkormányzattól megtudtuk, „az eddigi hatósági háttéregyeztetések bizakodásra adnak okot, minden eddig megkeresett szervezet nyitott arra, hogy a Római-parton szabályozott keretek között lehessen fürdőzni.” Ugyanakkor a megfelelő engedélyek beszerzése sem egyszerű: a Római-part összetett tulajdoni, kezelői és szabályozási helyzetben van. Ráadásul a fővárosban sehol sincs szabadstrand, azaz a kerület járatlan úton halad az előkészítés során, annak dacára is, hogy fél évszázaddal korábban megszokott volt a Dunán a fürdőzés. Amikor a fővárosi rakpartok kialakítása során a folyót mintegy „leválasztották” a városról, azaz rakparti autóutak közé szorították, egyre kevesebb hely maradt, ahol az emberek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a folyóparttal. Lassanként szinte kikopott a köztudatból, hogy Budapest vízparti város. A fővárosi Duna-szakaszon a fürdőzést 1973-ban tiltották meg, mivel a Duna vízminőség addigra már annyira rossz volt, hogy egészségügyi kockázatot rejtett, ha valaki vízbe csobbant. A változás a rendszerváltozás után indult el, amikor a Duna-menti nehézipari üzemek egy része leállt, másutt egyre szigorúbb tisztítási folyamatnak vetették alá a Dunába engedett szennyvizet, így kilencvenes évektől már horgászok, vízi sportolók között ismert volt, hogy a Duna főváros feletti szakaszán nyugodtan vízbe merészkedhet az ember – már ha jól tud úszni, azt ugyanis nem árt elfelejteni, hogy a Duna erős sodrású folyó. A Valyo Város és Folyó Egyesület illetve a helyi lakosok régóta szorgalmazták, hogy a parton lehessen fürdeni, ám a hírek sokáig inkább arról szóltak, hogy a római árvízvédelmi mobilgát érdekében feltúrták volna az egyik utolsó, természetes természetes állapotú fővárosi partot. Miután a civil tiltakozás eredményeképpen a közvetlenül partvonalra tervezett monstrum veszélyét egyelőre sikerült elhárítani, napirendre kerülhetett a folyóparti szabadstrand kialakítása. Az önkormányzat április óta folyamatosan figyeli a vízminőséget, és elmondható, hogy a folyó vize ugyan még nem ivóvíz tisztaságú, ám fürdőzésre már kiválóan alkalmas. A kerület döntése alapján a szabadstrand helye a Kossuth Lajos üdülőparton, a Hely és a Külker Evezősklub közötti területen lehetne. Itt jó időben egy bójasor mögött, 120 centiméteres mélységig lehet bemenni a kavicsos fövenyen a Dunába, így nem veszélyeztetnék a fürdőzőket a területen nagy számban közlekedő vízi sporteszközök (kajak, kenu, motorcsónak). Ugyanakkor a langyos balatoni pancsoláshoz szokott strandolóknak nem árt tudni: a Duna vízhőmérséklete a legmelegebb nyári napokon sem megy 23-24 fok fölé.
Témák
Római-part