Új szakaszába érkezett az Egyesült Államoknak, vagyis Donald Trump elnöknek a Kínai Népköztársaság ellen indított háborúskodása. Eddig kereskedelmi háborúról beszéltünk, augusztus első napjai óta viszont már egyértelműen vámháborúról van szó. Ha valakinek kétségei lettek volna afelől, hogy Donald Trump a jövő évi amerikai elnökválasztás előtt - amibe maga is beszállt - esetleg meg akarna egyezni, akkor mára ezt a feltételezést könnyedén fel lehet adni. Az elnök mindenképpen napirenden kívánja tartani azt a kérdést, és erősíteni kívánja azt a benyomást, hogy Kína ellen komoly lépéseket tett - erősítette meg Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Népszavának.
A szakember utalt arra, hogy várakozások szerint 2021-ben érheti el a negatív csúcspontját ez a háborúskodás, amelynek hatására a globális GDP akár fél százalékponttal is mérséklődhet. Varga Zoltán szerint Kínában ennél is nagyobb mértékű lehet a visszaesés mértéke, ez elérheti az egy százalékpontot is. Bár természetes módon amúgy is lassulhatna a GDP növekedésének üteme az ázsiai birodalomban, hiszen a korábbi bővülés mértéke már nem tartható, de az Amerikával való háborúskodás még további csökkenést idézhetne elő. Ezt megelőzendő Kínában döntés született egy gazdaságélénkítő programról, amelyhez több száz milliárd dollárt rendelnek hozzá. Bár egyes amerikai hírcsatornák azt állították, hogy Kína a gazdasági összeomlás szélére jutott, Varga Zoltán szerint a tények ezt az állítást egyértelműen cáfolják. A szakértő utalt arra, hogy a távol-keleti országban folyamatosan növekszik a fogyasztás, ami biztos jele annak, hogy Kína nincs veszélyben.
Donald Trump szeptembertől egy 10 százalékos mértékű vámemelést jelentett be 300 milliárd dollár értékű kínai árura - emlékeztetett a gazdasági háborúskodás újabb szakaszára Varga Zoltán. (A két ország viszonylatában az 1930-as évek óta hasonló mértékű vámot még nem vetettek ki.) Az összességében 10 milliárd dollárt is elérő megemelt vám számos fogyasztási cikket érint, például a mobiltelefonok és a televíziók behozatalát. A szakértő szerint ennek inflációs hatása is lesz, ami az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-et is nehéz helyzetbe hozhatja, hiszen éppen Donald Trump nyomására fogtak hozzá a kamatcsökkentéshez. Ha a fogyasztói árindex 2 százalék fölé emelkedik, akkor ez a kamatvágási folyamat végét jelentheti - mondta Varga Zoltán.
A kínaiak véleménye szerint ők maradéktalanul betartják az amerikai agrártermékek vásárlására tett ígéretüket, ezért az újabb vámok kivetése megalapozatlan. Ezért válaszlépésül Kína az állami vállalatokon keresztül leállíttatta az amerikai agrárimportot. Szakértők ennek nyomán kijelentették, hogy most már semmilyen esély nincs arra, hogy Peking egyhamar eltörölné az amerikai agrártermékekre kivetett 25 százalékos vámot.
A háborúskodásnak most már kézzel fogható jelei is vannak. Amíg korábban Kína egyértelműen az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere volt, addig a legfrissebb statisztikák szerint már csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokán jut számukra hely, Mexikó és Kanada is megelőzik. Amerika szempontjából a távol-keleti óriásbirodalomból származó import 12, az export pedig 19 százalékkal esett az első félévben vissza. Látszólag a két ország által alkalmazható ellenlépések tárháza mind a két oldalon azonos, ám ez koránt sincs így. Az Egyesült Államok lehetőségei egyértelműen nagyobbak.
A válaszlépések részeként Kína rég nem látott 7 jüan/dolláros szintre süllyesztette a jüan árfolyamát az amerikai dollárhoz képest, amire a világ tőzsdéi rosszul reagáltak. Ugyanakkor Varga Zoltán úgy véli, hogy ez kedvező hatással lesz az Európai Unió országaiba, így a Magyarországra érkező árucikkek árára, és leszorító hatást fejthet ki az inflációra, de mértéke nem lesz számottevő. Hazánkra pillanatnyilag nincs közvetlen hatása a kereskedelmi háborúnak. A nálunk gyártott német gépkocsik iránti kereslet ugyan csökkent, de ez csak annyiban van összefüggésben a kereskedelmi háborúval, hogy a kínai kereslet is csökkent - összegezte véleményét az Equilor szenior elemzője.
Vélemények a kereskedelmi háborúról pro és kontra
CNN
„Donald Trump egyre frusztráltabb amiatt, hogy nem sikerül előre lépni a kereskedelmi tárgyalásokban Kínával, annak ellenére, hogy a G20-ak oszakai találkozóján már úgy tűnt, dűlőre jutott Hszi Csin-pinggel” - írja kormányzati forrásokra hivatkozva az amerikai hírcsatorna. Az ügyre rálátó forrásaik szerint az amerikai elnök tanácsadóinak javaslata ellenére döntött az újabb pótvámok kivetése mellett, de már maga is borúlátó, hogy sikerül-e a jövő év novemberi elnökválasztások előtt tető alá hozni az alkut. Pedig az ügy húsba vágó számára, – emlékeztet az elnökkel nem éppen barátságos médium – hiszen elnökségének és kampányának alapja az ország jó gazdasági teljesítménye, félő viszont, hogy a kereskedelmi háborút az is megsínyli, aminek már vannak is jelei. A CNN által megszólaltatott szakértők egyetértettek abban, hogy Trump óriásit kockáztat, miközben a kínaiak valószínűleg kivárásra játszanak a választásokig.
Fox News
Nehéz egy olyan országgal tárgyalni, amelyik napról napra változtatja az álláspontját, és Pekingben most a keményvonalasok kerültek előtérbe – magyarázta az egyeztetések sikertelenségének okát a republikánusokhoz közeli televízióban Steve Moore. Donald Trump korábbi gazdasági tanácsadója szerint kétségtelen, hogy a kereskedelmi háború árt az amerikai gazdaságnak, ám a kínait sokkal keményebben sújtja. A szakértő ugyanakkor derűlátó volt a jövőt illetően, úgy vélte még idén sikerül megegyezni. Mint mondta, lehet, hogy az alku nem lesz tökéletes, de tető alá fogják hozni, és a kínaiak kénytelenek lesznek több amerikai terméket vásárolni.
Zsenmin Zsipao (People's Daily)
Az amerikai döntés a kereskedelmi feszültség szításáról csillagos ötös ostobaság volt, és azt az üzenetet közvetíti, hogy az Egyesült Államokban nem lehet megbízni – írta véleménycikkében a Zsenmin Zsipao, a kínai Kommunista Párt napilapjának angol nyelvű kiadása. Szerintük az amerikaiak zsarnok módjára, közönségesen és egyszerűen viselkednek, és már az vált normálissá, hogy szavukat sem lehet hinni. A szerző úgy véli, a döntés mögött valójában az áll, hogy az Egyesült Államok félti egyeduralmát, és ezért piszkos trükköket sem restek bevetni. „Újra sötét felhő borult a kínai-amerikai kapcsolatokra. Ezt a zűrzavart az amerikaiak kezdték, most a labda is az ő térfelükön pattog” - zárja a gondolatsort a pártlap, figyelmeztetve, Kína nem akar harcolni, de kész megvédeni érdekeit.
Global Times
Hogyan tudnának számolni a kínaiak az Egyesült Államok következő lépésével, mikor a társadalma tele van gyűlölettel? - teszi fel a kérdést hasábjain a Global Times, Kína angol nyelven is megjelenő egyik vezető napilapja. Publicisztikájukban a sorok közt vonnak párhuzamot az amerikai ámokfutások és a kereskedelmi háború között, rámutatva, hogy Donald Trump gondolataiban is mélyen gyökerezik a fehér nacionalizmus. „Miért van, hogy Svájcban, ahol ugyancsak majd minden családnak van fegyvere, csak ritkán történnek lövöldözések?” Mert az amerikaiaknak nem csak fegyverük van, de mély gyűlöletet is éreznek” - adnak kemény diagnózist.
