Egymásnak feszül Amerika és Kína

Publikálás dátuma
2019.08.08. 09:30

Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP
A két világhatalom kölcsönösen arra törekszik, hogy gazdasági károkat okozzon a másiknak. Míg az Egyesült Államok elnökét rövid távú, választási érdekek vezérlik, addig az ázsiai világbirodalom messzebbre tekintve cselekszik.
Új szakaszába érkezett az Egyesült Államoknak, vagyis Donald Trump elnöknek a Kínai Népköztársaság ellen indított háborúskodása. Eddig kereskedelmi háborúról beszéltünk, augusztus első napjai óta viszont már egyértelműen vámháborúról van szó. Ha valakinek kétségei lettek volna afelől, hogy Donald Trump a jövő évi amerikai elnökválasztás előtt - amibe maga is beszállt - esetleg meg akarna egyezni, akkor mára ezt a feltételezést könnyedén fel lehet adni. Az elnök mindenképpen napirenden kívánja tartani azt a kérdést, és erősíteni kívánja azt a benyomást, hogy Kína ellen komoly lépéseket tett - erősítette meg Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője a Népszavának.  A szakember utalt arra, hogy várakozások szerint 2021-ben érheti el a negatív csúcspontját ez a háborúskodás, amelynek hatására a globális GDP akár fél százalékponttal is mérséklődhet. Varga Zoltán szerint Kínában ennél is nagyobb mértékű lehet a visszaesés mértéke, ez elérheti az egy százalékpontot is. Bár természetes módon amúgy is lassulhatna a GDP növekedésének üteme az ázsiai birodalomban, hiszen a korábbi bővülés mértéke már nem tartható, de az Amerikával való háborúskodás még további csökkenést idézhetne elő. Ezt megelőzendő Kínában döntés született egy gazdaságélénkítő programról, amelyhez több száz milliárd dollárt rendelnek hozzá. Bár egyes amerikai hírcsatornák azt állították, hogy Kína a gazdasági összeomlás szélére jutott, Varga Zoltán szerint  a tények ezt az állítást egyértelműen cáfolják. A szakértő utalt arra, hogy a távol-keleti országban folyamatosan növekszik a fogyasztás, ami biztos jele annak, hogy Kína nincs veszélyben. Donald Trump szeptembertől egy 10 százalékos mértékű vámemelést jelentett be 300 milliárd dollár értékű kínai árura - emlékeztetett a gazdasági háborúskodás újabb szakaszára Varga Zoltán. (A két ország viszonylatában az 1930-as évek óta hasonló mértékű vámot még nem  vetettek ki.) Az összességében 10 milliárd dollárt is elérő megemelt vám számos fogyasztási cikket érint, például a mobiltelefonok és a televíziók behozatalát. A szakértő szerint ennek inflációs hatása is lesz, ami az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-et is nehéz helyzetbe hozhatja, hiszen éppen Donald Trump nyomására fogtak hozzá a kamatcsökkentéshez. Ha a fogyasztói árindex 2 százalék fölé emelkedik, akkor ez a kamatvágási folyamat végét jelentheti  - mondta Varga Zoltán. A kínaiak véleménye szerint ők maradéktalanul betartják az amerikai agrártermékek vásárlására tett ígéretüket, ezért az újabb vámok kivetése megalapozatlan. Ezért válaszlépésül Kína az állami vállalatokon keresztül leállíttatta az amerikai agrárimportot. Szakértők ennek nyomán kijelentették, hogy most már semmilyen esély nincs arra, hogy Peking egyhamar eltörölné az amerikai agrártermékekre kivetett 25 százalékos vámot. A háborúskodásnak most már kézzel fogható jelei is vannak. Amíg korábban Kína egyértelműen az Egyesült Államok első számú kereskedelmi partnere volt, addig a legfrissebb statisztikák szerint már csak a képzeletbeli dobogó harmadik fokán jut számukra hely, Mexikó és Kanada is megelőzik. Amerika szempontjából a távol-keleti óriásbirodalomból származó import 12, az export pedig 19 százalékkal esett az első félévben vissza. Látszólag a két ország által alkalmazható ellenlépések tárháza mind a két oldalon azonos, ám ez koránt sincs így. Az Egyesült Államok lehetőségei egyértelműen nagyobbak. A válaszlépések részeként Kína rég nem látott 7 jüan/dolláros szintre süllyesztette a jüan árfolyamát az amerikai dollárhoz képest, amire a világ tőzsdéi rosszul reagáltak. Ugyanakkor Varga Zoltán úgy véli, hogy ez kedvező hatással lesz az Európai Unió országaiba, így a Magyarországra érkező árucikkek árára, és leszorító hatást fejthet ki az inflációra, de mértéke nem lesz számottevő. Hazánkra pillanatnyilag nincs közvetlen hatása a kereskedelmi háborúnak. A nálunk gyártott német gépkocsik iránti kereslet ugyan csökkent, de ez csak annyiban van összefüggésben a kereskedelmi háborúval, hogy a kínai kereslet is csökkent - összegezte véleményét az Equilor szenior elemzője.

A "szappanopera" stratégiai háttere

A kereskedelmi háború fő hadszíntere a technológiai ipar lett - értékelte a kialakult helyzetet Bill McQuaker, a Fidelity International Multi Asset portfólió menedzsere a Fidelity lapunkhoz eljuttatott közleményében. A helyzet megértéséhez tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen végeredményt szeretne elérni az Egyesült Államok - tette hozzá. Ha a céljuk mindössze annyi lenne, hogy javítsák a fizetési mérlegét – ez úgy lenne elérhető, ha Kína több szójababot vagy olajat vásárolna –, akkor a vámok kivetése mint taktika legalábbis rövid távon ezt a célt szolgálhatná, hogy vásárlási szokásainak megváltoztatására kényszeríti Kínát. De ha Amerikának van egy nagyobb, stratégiai célja is – mely nem más, mint Kína meggyengítése, és annak megakadályozása, hogy Kína új világrendet alakítson ki, melynek ő áll a középpontjában –, akkor talán Trump egykori tanácsadójának, Steve Bannonnak van igaza, és a vámok csupán „szimbólumai annak a nagyszabású kereskedelmi háborúnak, mely az országaink között zajlik”. A befektetők elsősorban a vámokra koncentrálnak, mivel ezek közvetlen hatással vannak a piaci hangulatra, és potenciális gazdasági következményekkel is járnak.  Kínának az Egyesült Államokból érkező chipektől való függősége gátolhatja saját fejlődését, ide értve az 5G technológiát is. A chipek iránt az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt kínai kereslet arra is utalhat, hogy készleteket halmoztak fel ebből az alkatrészből, arra számítva, hogy Amerika egy napon beszünteti a szállításokat.

Vélemények a kereskedelmi háborúról pro és kontra

CNN „Donald Trump egyre frusztráltabb amiatt, hogy nem sikerül előre lépni a kereskedelmi tárgyalásokban Kínával, annak ellenére, hogy a G20-ak oszakai találkozóján már úgy tűnt, dűlőre jutott Hszi Csin-pinggel” - írja kormányzati forrásokra hivatkozva az amerikai hírcsatorna. Az ügyre rálátó forrásaik szerint az amerikai elnök tanácsadóinak javaslata ellenére döntött az újabb pótvámok kivetése mellett, de már maga is borúlátó, hogy sikerül-e a jövő év novemberi elnökválasztások előtt tető alá hozni az alkut. Pedig az ügy húsba vágó számára, – emlékeztet az elnökkel nem éppen barátságos médium – hiszen elnökségének és kampányának alapja az ország jó gazdasági teljesítménye, félő viszont, hogy a kereskedelmi háborút az is megsínyli, aminek már vannak is jelei. A CNN által megszólaltatott szakértők egyetértettek abban, hogy Trump óriásit kockáztat, miközben a kínaiak valószínűleg kivárásra játszanak a választásokig. Fox News Nehéz egy olyan országgal tárgyalni, amelyik napról napra változtatja az álláspontját, és Pekingben most a keményvonalasok kerültek előtérbe – magyarázta az egyeztetések sikertelenségének okát a republikánusokhoz közeli televízióban Steve Moore. Donald Trump korábbi gazdasági tanácsadója szerint kétségtelen, hogy a kereskedelmi háború árt az amerikai gazdaságnak, ám a kínait sokkal keményebben sújtja. A szakértő ugyanakkor derűlátó volt a jövőt illetően, úgy vélte még idén sikerül megegyezni. Mint mondta, lehet, hogy az alku nem lesz tökéletes, de tető alá fogják hozni, és a kínaiak kénytelenek lesznek több amerikai terméket vásárolni. Zsenmin Zsipao (People's Daily) Az amerikai döntés a kereskedelmi feszültség szításáról csillagos ötös ostobaság volt, és azt az üzenetet közvetíti, hogy az Egyesült Államokban nem lehet megbízni – írta véleménycikkében a Zsenmin Zsipao, a kínai Kommunista Párt napilapjának angol nyelvű kiadása. Szerintük az amerikaiak zsarnok módjára, közönségesen és egyszerűen viselkednek, és már az vált normálissá, hogy szavukat sem lehet hinni. A szerző úgy véli, a döntés mögött valójában az áll, hogy az Egyesült Államok félti egyeduralmát, és ezért piszkos trükköket sem restek bevetni. „Újra sötét felhő borult a kínai-amerikai kapcsolatokra. Ezt a zűrzavart az amerikaiak kezdték, most a labda is az ő térfelükön pattog” - zárja a gondolatsort a pártlap, figyelmeztetve, Kína nem akar harcolni, de kész megvédeni érdekeit. Global Times Hogyan tudnának számolni a kínaiak az Egyesült Államok következő lépésével, mikor a társadalma tele van gyűlölettel? - teszi fel a kérdést hasábjain a Global Times, Kína angol nyelven is megjelenő egyik vezető napilapja. Publicisztikájukban a sorok közt vonnak párhuzamot az amerikai ámokfutások és a kereskedelmi háború között, rámutatva, hogy Donald Trump gondolataiban is mélyen gyökerezik a fehér nacionalizmus. „Miért van, hogy Svájcban, ahol ugyancsak majd minden családnak van fegyvere, csak ritkán történnek lövöldözések?” Mert az amerikaiaknak nem csak fegyverük van, de mély gyűlöletet is éreznek” - adnak kemény diagnózist. 

Bőven az MNB célkitűzése felett van az infláció

Publikálás dátuma
2019.08.08. 09:11

Fotó: Shutterstock
3,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliusban, az év első hét hónapjában 3,4 százalékos a pénzromlás.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A január-júliusi időszakban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A KSH jelentése szerint az élelmiszerek ára 6 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásokért pedig 2,8 százalékkal kellett többet fizetni júliusban mint egy évvel korábban.  Az MNB idei inflációs célkitűzése 3 százalék, ennél láthatóan nagyobb ütemben romlik a pénz.
Szerző
Témák
infláció

Fogalma sincs a kormánynak, mit kezdjen a szélenergiával

Publikálás dátuma
2019.08.08. 09:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nincs még döntés a szélturbinákról – derül ki Cseresnyés Péter államtitkár Szél Bernadett kérdéseire adott, gyakran kitérő válaszaiból.
A modellező feltételezése az volt, hogy ebben a szabályozási környezetben új szélerőmű nem épülne az országban, a meglévők pedig 2030-ig elhasználódnának. A dokumentum viszont csak tervezet, jelenleg több forgatókönyvet is vizsgálunk, kormánydöntés még nem született – közölte Szél Bernadett nem kevesebb mint tíz klímapolitikai kérdései egyikére Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. A független képviselő érthetetlennek nevezi, hogy a kormány által közzétett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata szerint 2030-ra teljes mértékben leállítanák Magyarországon az amúgy is rendkívül kis számú szélerőművet. Elfogadhatatlannak nevezi, hogy az Orbán-kormány 2011-ben ellehetetlenítette, gyakorlatilag betiltotta ilyen egységek telepítését, miközben a napelem mellett ez az eljárás is része a korszerű energiatermelésnek. Emlékeztetett, hogy a jegybank versenyképességi programja is kedvezően értékeli a szélerőművek szerepét. Habár az államtitkári válasz voltaképp illeszkedik az Orbán-kabinet szélerőmű-ellenes politikájához – amit szakértők széles köre erőteljesen vitat -, a NEKT folyamatban lévő módosítására hivatkozva nyitva hagyja a változtatás lehetőségét. Bár Cseresnyés Péter – szokásától eltérően - ezúttal kerülte a kérdező pocskondiázását, talán csak véletlen, hogy egyik válaszában a sorok között feldicséri a korábbi balliberális kormányokat is. Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1990 után alapvetően a szocialista nagyipar összeomlása vetette vissza az ország szén-dioxid-kibocsátását, a szint 2015 óta újfent emelkedett és a NEKT nem tartalmaz a 40 százalékos csökkentési cél eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezt vitatva Cseresnyés Péter többek között azzal érvel, hogy „1992 és 2005 között a gazdasági növekedés ellenére” szinten maradt a kibocsátás, „2005 és 2013 között pedig már egy erőteljes, 25 százalékos csökkenés volt megfigyelhető”. Az általa kedvezőként feltüntetett időszak nagy részében mindazonáltal balliberális kormányok irányítottak. Bár az államtitkár a második Orbán-kormány időszakára első kibocsátáscsökkenést csak kis mértékben írja a válság számlájára, az ív kísértetiesen leköveti a világgazdasági visszaesést. Ezen túlmenően a jelenlegi légszennyezés-mértéket - a lapunkban többször elemzett - csúsztatásokkal jellemzi. A Népszava információi szerint egyébként a kormány 2030-ig alapvetően további szén-dioxid-kibocsátás-emelkedést tervez. A 40 százalékos cél elérését ugyanakkor főképp a Mátrai Erőmű szénblokkjainak bezárásától remélik, ami önmagában 14 százalékkal csökkentené a légszennyezési mutatót. Igaz, Szél Bernadett egy másik, kifejezetten erre vonatkozó kérdésére válaszolva Cseresnyés Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány még nem hozott döntést a hazai ipar kapcsán a szén kivezetéséről. Bizonyára szándékosan felszínes viszont Cseresnyés Péter ama válasza, miszerint „szakértői becslés alapján 30-40 százalékos végfogyasztói áremelkedést is jelenthetnek hosszabb távon” a „terven felüli” megújulóenergiás termelés kezeléséhez szükséges hálózati beruházások. Amiként arra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fura kijelentése kapcsán lapunk hívta fel a figyelmet, az Energiaklub olcsóbb hálózati költséget számolt ki még arra az esetre is, ha a tervezett atomerőemű-bővítést teljes egészében megújulókkal váltanánk ki. Az ellenzéki képviselő ezt firtató, rendkívül alapos felvetésére az államtitkár elvetette a „csere” lehetőségét és – főképp a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre hivatkozva - ismét kiállt az új nukleáris blokkok mellett. Szél Bernadett - példákkal alátámasztva - felhívta a figyelmet az energiafogyasztás-csökkentő lakásfelújítások érdemi állami támogatásának hiányára is. Az ITM-államtitkár ezt azzal hárítja, hogy a NEKT 5300 milliárd forintnyi épületenergetikai beruházással számol. Azt ugyanakkor, hogy ebben mennyi lenne az állami támogatás, még „pontosítják”. Szél Bernadettben annak kapcsán is kérdőjelek fogalmazódtak meg, hogy az Orbán-kormány a közlekedésben 2030-ra a jelenlegin felüli erőfeszítések mellett is közel 30 százalékos szennyezésnövekedéssel számol. Cseresnyés Péter ezt, néhány zöldprogramot ismertetve, lényegében elismeri.

Csak, ami kötelező

A kormány 2020-ra elsődlegesen az unió által kötelezően előírt, 13 százalékos megújuló-arány elérését célozza – közölte egy más témájú sajtótájékoztató után lapunk kérdésére Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ugyanakkor továbbra is szem előtt tartjuk az önkéntes, 14,65 százalékos arány elérését is – tette hozzá. A pontos adat ugyanakkor alighanem csak 2022-ben, a megfelelő statisztikai elemzések után válik ismertté. A NEKT-en dolgozunk – tette hozzá, hangsúlyozva, a végső változatot az év végéig kell letenni az EU asztalára.

Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 13:54