Dühöng a drága elővárosi káosz

Publikálás dátuma
2019.08.11. 10:34

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Több mint négy éve fizetős az M1 és M7 autópályák Budapestről kivezető szakasza: a városhatártól az M0-ásig. Azóta egyre szennyezettebb Budaörs levegője, állandóan dugó van, és egyre több időt morzsol fel, hogy az agglomerációban élők bejussanak a fővárosba. A megoldás itt is a kötött pályás közlekedés lenne.
Az M1-es, M7-es kivezetőjét 2015-ben tette fizetőssé a kormány, és ezzel elsősorban a budaörsieket büntette. Egyrészt így akkor is fizetniük kell, ha átmennek a város egyik feléből a másikba, másrészt a pályáért fizetni nem akaró autósok rázúdultak a település belső útjaira. „Az első időkben folyamatosan mértük a légszennyezettséget, de mostanra ez fölöslegessé vált. Tudjuk, hogy magas. Magasabb, mint lehetne” – mondja Wittinghoff Tamás. Budaörs polgármestere szerint a helyzet helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszi: az autósok megtanulták, hogy Budaörsön át ki lehet kerülni a bedugult autópályát is, így azok közül is sokan erre veszik útjukat, akik amúgy megvették a pályamatricát. A polgármester szerint egészen elképesztő, hogy még mindig nem sikerült bezárni a főváros körüli gyűrűt, miközben lassan 30 év telt el a rendszerváltás óta. „A nagyvárosok a világon mindenütt szimbiózisban élnek az agglomerációjukkal. Szerves egésznek tekintik, és a közlekedését is igyekeznek ilyen módon megoldani” – mondja Wittinghoff Tamás. A megoldás pedig – szerinte – a kiszámítható, európai színvonalú kötött pályás közlekedés volna. „A legtöbb nagyvároshoz közeli kis településen belül a közösségi közlekedés ingyenes. Budaörs, biztosan emlékeznek rá, annak idején úttörőként vezette be az iskolákat és közintézményeket összekötő buszjáratot. Mi boldogan hosszabbítanánk meg ezt a járatot egy vonat- vagy hévállomásig, amennyiben lenne ilyen. És persze, ha legfeljebb 20 perenként járna, illetve az állomás úgy nézne ki, ahogy annak egy európai városban ki kell néznie” – teszi hozzá. Hasonlóan vélekedik erről Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy és Törökbálint is. Az úgynevezett „nyugati oldal” évek óta vár olyan megoldásra, amely megnyugtató módon rendezné több mint 60 ezer ember napi ingázását. Wittinghoff Tamás franciaországi tapasztalataira hivatkozva állítja: még nagyobb P+R parkolókat sem kellene építeni. „Több Párizs melletti elővárosban jártunk, és a tapasztalatok nagyon biztatóak. A rendszer úgy működik, hogy az elővárosok ingyenes buszjáratai az ottani HÉV-hez, az RER-hez viszik az utasokat, az RER pedig 15-20 perc alatt ér Párizs központjába. (Van ugyan néhány fizetős parkoló az RER-állomásokon, de ezeket kevesen használják. Az emberek az ingyenes buszokkal vagy kerékpárral érkeznek. Utóbbit természetesen díjmenestesen hagyhatják a tárolókban.) A szerelvényeken van wifi, lehet tölteni a kütyüket lehetőség, és a helybeliek hozzászoktak, hogy már az úton is dolgoznak, olvasnak, vagy böngésznek a neten. Egyre kevesebben járnak be autóval. Nem úgy, mint nálunk, ahol az emberek legtöbbször egyedül ülnek autóba, és inkább kivárják a kilométeres dugókat, sem mint hogy a túlzsúfolt buszokkal döcögjenek be valamelyik fővárosi végállomásra” – mondja a polgármester.  
34,5 millió utazás volt tavaly összesen a főváros három legforgalmasabb elővárosi vonalán, Budapest-Vác-Szob, a Budapest-Cegléd-Szolnok, valamint a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon.

Jó esetben 2036-ban

Egyelőre csak álom és ködös terv az M0-s budapesti körgyűrű észak-nyugati szakasza. Bár tavaly a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. kiválasztotta a tervezőket az M0-s autóút nyugati szektorának a 10. számú főút és az M1-es autópálya közötti szakaszán a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ám kiderült, hogy részletes szakági tervezés hiányában a Budaörsöt, Budakeszit, Nagykovácsit és Budapest II. kerületét érintő szakaszt (vagyis a nyugati szekciót) kivennék az országos területrendezési tervéről szóló törvényből. Vagyis az építkezés korábban jelzett indulása (2020) majdnem biztosan csúszik. Orosz Csaba, a BME út- és vasútépítő tanszékének egyetemi docense az autopro.hu internetes lapban tavaly úgy kalkulált, hogy az északi szektor jó esetben 2026-2028-ra, a nyugati pedig 2036-ra épül meg. A két szakasz költsége nagyságrendileg százmilliárd, illetve kettőszáz milliárd forint, de a háromszáz milliárdos költségből talán az EU is részt vállalhat – mondta akkor az egyetemi tanár.

Szerző
Témák
autópálya
Frissítve: 2019.08.12. 09:25

Ezrével veszik a kínaiak a fővárosi lakásokat

Publikálás dátuma
2019.08.10. 17:47

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Előszeretettel vásárolnak lakást a külföldiek Budapesten, ami – főként a belvárosban – igencsak felhajtja az árakat.
Összesen 7300 külföldi vett lakást Magyarországon tavaly, ami nem mondható éppen kiemelkedőnek, tekintve, hogy 2018-ban csaknem 164 ezer lakást cserélt gazdát az országban. Így országos szinten a külföldiek lakásvásárlási költései sem számítanak túl jelentősnek, hiszen mindössze 2,3 százalékot tesznek ki. Sőt, a 2017-es 4,8 százalékos részesedéshez képest ez komoly visszaesést is jelent. Ha azonban csupán a fővárost szemléljük, egészen más képet kapunk. Minden negyedik külföldi ugyanis a belső pesti kerületekben vásárol. Költéseik súlya pedig Budapesten már 12 százalékot tesz ki - holott 2017-ben még nem érte el a 10 százalékot sem -, a pesti belső kerületekben pedig 26 százalékra rúg. Mindez a KSH friss lakáspiaci elemzéséből derül ki, amely szerint a fenti folyamatok nagymértékben magyarázzák a belvárosi lakásárak elszabadulását. Ami persze maga után vonja a külsőbb kerületek ingatlanainak drágulását is, hiszen a többség számára már megfizethetetlen belső kerületből kifelé igyekeznek a magyar családok. A nagyobb kereslet pedig a piac törvényei szerint magasabb árakat is generál. Hogy a folyamat még most sem állt meg, azt jól mutatja a jegybank friss adatsora, amely szerint Budapesten több mint 24 százalékkal drágultak a lakások 2018 és 2019 első negyedéve között. Ez egyben azt is jelenti, hogy Budapesten a korábbi lassulást követően ismét felgyorsult a lakásárak emelkedése. A vidék ingatlanárak még gyorsabb tempójú emelkedésének köszönhetően a vidéki és a fővárosi ingatlanárak között ezzel együtt is egyre szűkül az olló, ám a fővárosban még mindig sokkal drágábban lehet csak lakáshoz jutni. Tavaly Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, azaz 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A külföldiek érdekes módon vidéken ennél kevesebbet - átlagosan 13,5 millió forintot költöttek - lakásvásárlásra, a fővárosban viszont többet, 40 millió forint feletti összegeket adtak ki egy-egy ingatlanra.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon leginkább a németek, a kínaiak és a románok szeretnek ingatlant vásárolni. A fővárosban a Kínából érkező vevők vették meg a legtöbb, összesen 1005 lakást. A kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek több mint 90 százaléka egyébként is csak Budapesten vásárol, utóbbi két nemzet tagjai ugyanakkor együttesen is alig több, mint 400 lakást vettek csak. A franciák 79, az olaszok 60 százaléka is a fővárosi lakásokra pályázik, a briteknek és az oroszoknak pedig a fele célozza Budapestet. Ami pedig a költéseket illeti: a fővárosban messze a Vietnámból, Kínából és Franciaországból érkezők adják ki a legtöbb pénzt - átlagosan 43–45 millió forintot – egy-egy lakásra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek alapvetően három okból vásárolnak Budapesten lakást. Jelentős részük befektetési céllal, a számos európai fővároshoz képest még mindig alacsonyabb árak és a könnyű kiadhatóság révén kecsegtető jó hozamok miatt vásárol itt ingatlant. Ezek a főként Izraelből, az Egyesült Királyságból és Oroszországból érkező vevők elsősorban a belvárost célozzák. A kínaiakra mindez kevésbé jellemző: ők a külsőbb kerületekben is szívesen vásárolnak, többnyire ott, ahol kereskedelmi érdekeltségeik is vannak. Zömmel ők alkotják azt a csoportot, akik azért vesznek Budapesten külföldiként lakást, mert hosszabb távon is itt szeretnének élni. A harmadik csoport pedig a kettő közti átmenet: ők csak néhány évig maradnak, ám arra az időre sem szeretnének bérleti díjat fizetni, ezért inkább saját lakást vesznek, amit később haszonnal tudnak továbbadni.

A magyar lakások drágultak a legjobban az EU-ban

Ma már egyébként a külföldieket nem lehet átverni és „aranyáron” eladni nekik a lakásokat, mint az korábban jellemző próbálkozás volt sok eladónál, amint „kiszagolták” a „pénzes” külföldi vevőt – jegyezte meg Balogh László. Ma már a külföldi vásárlók is tisztában vannak ugyanis a budapesti ingatlanpiaci viszonyokkal, sőt, nem ritkán több európai fővárosban is rendelkeznek már lakásokkal. Csaknem 17 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Eurostat lakáspiaci árindexe szerint az EU-tagállamokban az idei első negyedévben 2015 óta. Magyarországon ezidő alatt 60 százalékos volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy hazánkban nőttek a leggyorsabb tempóban a lakásárak. A második helyen Izland szerepel 46 százalékos áremelkedéssel, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30 százalékot.  

Szerző

A fröccs pezsgő derűje

Publikálás dátuma
2019.08.04. 15:24

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Beköszöntött az augusztus, de remélhetőleg néhány hétig még élvezhetjük a nap perzselő sugarait. S ilyenkor akár üdítőital helyett is ihatjuk a jó fröccsöt. Ki ne tudná, hogy a bor és a szódavíz elegyéről van szó. A bor és a víz mennyiségétől függően különféle fröccsök léteznek. Nálunk ugyan a XIX. században indult hódító útjára, de valójában már az ókori görögök is előszeretettel kortyolgattak vízzel kevert bort. Oly népszerű volt az ital, hogy a víz nélküli borfogyasztást egyenesen barbár cselekedetnek tartották. Jópár századdal később, a XVI. és XVIII. Század orvosi könyveiben a bor „vízzel elegyített” fogyasztását ajánlották. A fáma szerint az első fröccs Fáy András író, a reformkor egyik legismertebb személyiségének pincéjében készült el. Meghívta magához Vörösmarty Mihályt és a feltaláló Jedlik Ányost. Utóbbi képes volt olyan üveget előállítani, amelyből biztonsággal lehetett kifröccsenteni a szódavizet. Jedlik magával is vitte különleges találmányát, s neki köszönhetően el is készült a világ első fröccse. Ezt németesen spriccernek nevezték, Vörösmartynak azonban nem volt ínyére a germanizmus, így az ő nevéhez fűződik a fröccs elnevezés. Akadnak ugyan kételyeink, hogy valóban így készült-e el az első fröccs, de az tény, hogy a XIX. század végére már elterjedt Magyarországon. Azt azonban nem állíthatnánk, hogy mindenki lelkendezett kivételes népszerűsége kapcsán. A bortermelők nemigen kedvelték a fröccsöt, hiszen lassabban fogyott az általuk készített nedű, ráadásul a kocsmárosok igyekeztek minél több szódával felönteni a bort. Az Alföldi Híradó egyik 1909-ben megjelent számában szomorkásan jegyezte meg: „a megtévesztés és a csalás tényét a fröccs segíti”, s „termelő és fogyasztó közönségünknek erős akciót kell kifejteni arra nézve, hogy a törvény legnagyobb szigorával eltiltassék a bort bárminemű vízzel keverten eladni”. A szocializmusban is népszerű volt a fröccs, nem feltétlenül felfrissítő hatása miatt, hanem azért, mert fogyaszthatóvá kellett tenni a nem éppen minőségi borokat. Ma már azonban a fröccs is lehet „művészi” ital, amint a román szerző, Andrej Plesu fogalmazott, a fröccs nemcsak a keveredés, hanem „a megszelidített ellentétek tökéletes megjelenési formája”. Annyiféle fröccs létezik, hogy azt felsorolni sem lehet. De ki ne ismerné a kisfröccsöt (1 deci bor, 1 deci szóda), a nagyfröccsöt (2 deci bor, 1 deci szóda), a hosszúlépést (1 deci bor, 2 deci szóda), a házmestert (3 deci bor, 2 deci szóda), vagy a viceházmestert (2 deci bor, 3 deci szóda). A fröccs lelke a buborék, el sem képzelhető annak pezsgő derűje nélkül.
Témák
fröccsünnep