Dühöng a drága elővárosi káosz

Több mint négy éve fizetős az M1 és M7 autópályák Budapestről kivezető szakasza: a városhatártól az M0-ásig. Azóta egyre szennyezettebb Budaörs levegője, állandóan dugó van, és egyre több időt morzsol fel, hogy az agglomerációban élők bejussanak a fővárosba. A megoldás itt is a kötött pályás közlekedés lenne.

Az M1-es, M7-es kivezetőjét 2015-ben tette fizetőssé a kormány, és ezzel elsősorban a budaörsieket büntette. Egyrészt így akkor is fizetniük kell, ha átmennek a város egyik feléből a másikba, másrészt a pályáért fizetni nem akaró autósok rázúdultak a település belső útjaira.

„Az első időkben folyamatosan mértük a légszennyezettséget, de mostanra ez fölöslegessé vált. Tudjuk, hogy magas. Magasabb, mint lehetne” – mondja Wittinghoff Tamás. Budaörs polgármestere szerint a helyzet helyzet még annál is rosszabb, mint amilyennek látszi: az autósok megtanulták, hogy Budaörsön át ki lehet kerülni a bedugult autópályát is, így azok közül is sokan erre veszik útjukat, akik amúgy megvették a pályamatricát.

A polgármester szerint egészen elképesztő, hogy még mindig nem sikerült bezárni a főváros körüli gyűrűt, miközben lassan 30 év telt el a rendszerváltás óta.

„A nagyvárosok a világon mindenütt szimbiózisban élnek az agglomerációjukkal. Szerves egésznek tekintik, és a közlekedését is igyekeznek ilyen módon megoldani” – mondja Wittinghoff Tamás. A megoldás pedig – szerinte – a kiszámítható, európai színvonalú kötött pályás közlekedés volna. „A legtöbb nagyvároshoz közeli kis településen belül a közösségi közlekedés ingyenes. Budaörs, biztosan emlékeznek rá, annak idején úttörőként vezette be az iskolákat és közintézményeket összekötő buszjáratot. Mi boldogan hosszabbítanánk meg ezt a járatot egy vonat- vagy hévállomásig, amennyiben lenne ilyen. És persze, ha legfeljebb 20 perenként járna, illetve az állomás úgy nézne ki, ahogy annak egy európai városban ki kell néznie” – teszi hozzá.

Hasonlóan vélekedik erről Zsámbék, Herceghalom, Biatorbágy és Törökbálint is. Az úgynevezett „nyugati oldal” évek óta vár olyan megoldásra, amely megnyugtató módon rendezné több mint 60 ezer ember napi ingázását. Wittinghoff Tamás franciaországi tapasztalataira hivatkozva állítja: még nagyobb P+R parkolókat sem kellene építeni.

„Több Párizs melletti elővárosban jártunk, és a tapasztalatok nagyon biztatóak. A rendszer úgy működik, hogy az elővárosok ingyenes buszjáratai az ottani HÉV-hez, az RER-hez viszik az utasokat, az RER pedig 15-20 perc alatt ér Párizs központjába. (Van ugyan néhány fizetős parkoló az RER-állomásokon, de ezeket kevesen használják. Az emberek az ingyenes buszokkal vagy kerékpárral érkeznek. Utóbbit természetesen díjmenestesen hagyhatják a tárolókban.) A szerelvényeken van wifi, lehet tölteni a kütyüket lehetőség, és a helybeliek hozzászoktak, hogy már az úton is dolgoznak, olvasnak, vagy böngésznek a neten. Egyre kevesebben járnak be autóval. Nem úgy, mint nálunk, ahol az emberek legtöbbször egyedül ülnek autóba, és inkább kivárják a kilométeres dugókat, sem mint hogy a túlzsúfolt buszokkal döcögjenek be valamelyik fővárosi végállomásra” – mondja a polgármester.