Éledezik az Iszlám Állam

A magukra hagyott felszabadítóknak nincs elég erőforrásuk, hogy felszámolják a rejtőzködő sejteket. A terroristák próbálják kiélezni a vallási ellentéteket.

Hiába veszítette el területeit, az Iszlám Államnak sikerült újra megszilárdítani lázadó egységeit Irakban és Szíriában – figyelmeztetett az amerikai védelmi minisztérium minapi jelentésében. A terrorszervezet egyelőre nagyszabású, akár hódító célzatú offenzívát nem hajtott végre, ám a célzott gyilkosságok, rajtaütések, öngyilkos merényletek, és az egyik új módszer, a termőföldek felégetése mindennapos fenyegetést jelentenek. A dokumentum rámutat, nagy veszélyt jelent, hogy a szunnita szélsőségesek próbálják feltüzelni a vallási ellentéteket. Irakban a síita milíciák ellen, Szíriában a kurdok és az ugyancsak síita Irán támogatását élvező kormányerők ellen uszítanak. Közben a szervezet korábbi törzsi és családi kapcsolatait kihasználva aktívan toboroz, és pénzügyi forrásait is igyekszik újjáépíteni. Becslések alapján a két országban együtt 14-18 ezer harcosuk élhet, közülük mintegy 3 ezren külföldiek.

A dokumentum szerint az Iszlám Állam éledezésének több oka lehet. A legfontosabb, hogy sem az iraki erők, sem a szíriai kurdok nem rendelkeznek a megfelelő erőforrásokkal ahhoz, hogy fel tudják számolni a rejtőzködő sejteket. Ebben az Egyesült Államoknak is megvan a felelőssége: egyrészt, mert az amerikai támogatás nem elégséges, másrészt, mert Donald Trump tavaly a csapatok kivonása mellett döntött. Arról nincsenek ugyan pontos információk, hogy a kivonulás hogy áll – állítólag a korábbi kétezres létszámot már megfelezték –, ám a jelentés szerint a hatása máris érezhető, az amerikai segítség nagyon hiányzik a frontvonalról. Problémát jelent az is, hogy a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők nagyjából 10 ezer egykori terroristát és családtagjaikat tart fogva, ám rendes ellátásukhoz és ellenőrzésükhöz sincs kapacitásuk. Ennek eredménye, hogy a fogolytáborokban az Iszlám Állam kezdi újraszervezni magát.

A jelentés ellenére aligha fog megváltozni Donald Trump politikája. „Hagyjuk rájuk a problémáikat, Szíria meg tudja oldani a saját gondjait. Iránnal, Oroszországgal, Irakkal, Törökországgal együtt. Mi meg 11 ezer kilométerre vagyunk tőlük” - erősítette meg kivonulási terveit még júliusban is. Bár azt is lehet tudni, hogy Washington próbál európai segítséget toborozni, hogy valamennyire pótolják a helyükön keletkező űrt, de eddig erre nem túl sok a jelentkező. Pedig beszédes adat, hogy 18 hónappal az Iszlám Állam iraki legyőzése után az amerikai koalíció júliusban még mindig 33 légi csapást hajtott végre a terrorszervezet állásai ellen Irakban. Szíriában néhány hónapja szünetelnek a bombázások, de kevésbé a célpontok hiánya, mint inkább a légvédelmi fenyegetettség miatt.

Mint azt sok elemző megfogalmazta, a magát már nemzetközi „márkává” kinövő Iszlám Állammal az a gond, hogy nem csak egy szervezet, hanem ideológia is, amely nehezebben kiirtható. Már csak azért is, mert hiába foglalták vissza a „terrorkalifátus” területeit, ha olykor a felszabadítókra is ellenségként tekint a lakosság. Sok jelentés érkezik arról, hogy a szunniták valósággal rettegnek a bosszútól. Az Iszlám Állam egyik legkegyetlenebb tömegmészárlása volt, mikor 2014-ben több mint ezer kadétot végeztek ki, vallási alapon, kiválogatva a síitákat. Később azonban a felszabadító csapatok is véres bosszút álltak, nem kímélve a szunnita civileket sem. Hasonló eseteket elkerülendő ezután már próbáltak ügyelni arra, hogy a síita csapatokat ne engedjék a városokba, elvileg így történt például Moszul ostromakor is, kérdés, mekkora sikerre. A különféle síita milíciák olykor még az iraki hadseregnek sem engedelmeskednek, de visszaélnek hatalmukkal, büntetlenül randalírozhatnak, sőt gyilkolhatnak az ellenőrzött területeken. A bosszúhoz pedig elég rámutatni valakire, hogy együttműködött az Iszlám Állammal.