Sok-sok pénzért adhat el adatokat a kormány a dohánycégeknek - ha akar

Publikálás dátuma
2019.08.09. 07:48
Képünk illusztráció!
Fotó: Népszava
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában.
Még ebben az évben úgy módosíthatják a trafiktörvényt, hogy a dohányboltosok és a nagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól írja a HVG.  „A 2012-től érvényes trafiktörvény csak a kezdet volt, a következő lépés a dohányzás teljes tiltása kell hogy legyen –  mondta Lázár János Siófokon, az egyik legnagyobb itthoni dohányipari konferencián”. Kijelentéseit azóta törvényjavaslat is követte: a múlt hónap elején a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot, és legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, az EU-ban elsőként füstmentes országgá váljon. Ez azonban nem kivitelezhető, és a kormánynak sem érdeke, hogy betiltsa a dohányzást, ugyanis:
  • az állam jövedéki adóból származó bevétele ugyanis csak 2018-ban 1111,9 milliárd forintot tett ki, ami 89,8 milliárddal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
  • ebből a dohánytermékek jövedéki adója 343,3 milliárdra rúgott, 58,6 milliárddal többre, mint 2017-ben.
  • ráadásul korlátozásával az Orbán-kormány gazdasági holdudvara is sokat veszítene
Az új rendszer lényege az lesz, hogy minden dohánytermék) egyedi azonosítót fog kapni, ami alapján a DAKIR-ban valós időben, pontosan tudni lehet majd, éppen hol jár a gyártótól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig a dohány.

A lap forrásai szerint a jövőben pedig kizárólag trafikban lehet majd új típusú, dohányzást helyettesítő terméket, nikotinmentes utántöltő flakont és gyógyszernek nem minősülő nikotintartalmú terméket vásárolni. A javaslatban ugyan nem szerepel, hogy ezeket a termékeket csak és kizárólag az OBDE-tól lehessen beszerezni, ám gyakorlatban feltehetően mégis onnan fogják, ha az új törvény életbe lép. Információik szerint, Lázár kifejezett kérése volt, hogy az ODBE szolgáltatása részévé tehesse a rendelkezésére álló fontos piaci információk kezelését. Ennek érdekében a trafiktörvényt úgy módosítanák, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátással „szervesen összefüggő tevékenységek” köre a következőkkel bővülne:  
  • a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása,
  • továbbá a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesitése érdekében végzett közreműködői tevékenység ellenőrzése.
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában.  Az adatoknak komoly piaci értékük van, ehhez hasonló adatbázissal a gyártók nem rendelkeznek.
A parlament honlapján is olvasható törvénymódosító javaslatban semmi sem tiltja, hogy az ODBE pénzért árulja az adatokat, a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy hasznosítanák az adatokat.

A gyártók most maguk végzik a piackutatást, ezt venné el tőlük az ODBE. 
Szerző
Témák
dohány

Nagyot nőttek az élelmiszerárak - dobogós helyen a magyar infláció

Publikálás dátuma
2019.08.09. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Júliusban 3,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, ám a boltokban ennél lényegesebb gyorsabb áremelkedés tapasztalnak a vásárlók.
A hazai árak emelkedése lanyhult júliusban, 3,3 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, míg az előző hónapban 3,4 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nyugdíjasok fogyasztói kosarát mérő infláció 3,5 százalék volt. A magyar árak növekedése a második leggyorsabb volt az Európai Unióban (egyedül csak Románia előz minket ezen a téren), ennek ellenére az árstabilitás fenntartásért felelős jegybank eddig nem tett túl sokat az ügy érdekében (például nem emelt az alapkamaton). A jegybank arra játszik, hogy előbb-utóbb az alacsony európai árak begyűrűznek a magyar gazdaságba. A MNB arra a jogos várakozásokra épít, hogy mind az európai, mind a magyar gazdaság növekedése lassul, ilyenkor pedig enyhül az inflációs nyomás a gazdaságon. Ebből a szempontból a jegybank számára kifejtetetten kedvező, hogy az inflációs mutató két hónap alatt 0,6 százalékponttal mérséklődött.  A lakosság inflációs érzete viszont minden bizonnyal magasabb a júliusban mért 3,3 százaléknál, ami nem véletlen, hisz a leginkább szem előtt lévő élelmiszerárak átlagosan hat százalékkal nőttek egy év alatt. Mesze átlag felett (12,7 százalékkal) emelkedtek sertéshúsárak, amely világszerte újra terjedő sertéspestissel van összefüggésben, ugyanis eközben a baromfihús alig 1,3 százalékkal lett drágább. A piacokon a zöldségesstandokon érik a legnagyobb meglepetések a vásárlókat: a friss zöldségek 31 százalékkal, a burgonya 61 százalékkal lett drágább, a pékáruk is folyamatosan drágulnak, e körben tartósan nyolc százalékos áremelkedést lehet mérni – cserébe viszont a tej idén 5,4 százalékkal olcsóbb mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen drágultak (12,7 százalékkal) még a dohányáruk a július eleji adóemelés miatt.  A KSH adatai szerint a szolgáltatásokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ám e területen belül nagy a szórás: a lakáskarbantartási szolgáltatások 11,2 százalékkal drágultak, a rezsidíjak viszont nem emelkedtek, míg a telefon és egyéb hírközlési árak csökkentek. A KSH szerint a belföldi nyaralás az idén 4,6 százalékkal került többe, míg külföldön júliusban 3,8 százalékkal olcsóbban lehetett nyaralni, ám erről mindenkinek jelentősen eltérő tapasztalatai lehetnek. A nyaralást valóban olcsóbbá tehette, hogy az üzemanyagárak 2,4 szálázalékkal csökkentek tavalyi júniushoz mérten. Az alacsonyabb benzin- és dízelárak az infláció jövőbeni alakulásával kapcsolatban is biztató előjelnek tekintik az elemzők.  Az MNB tegnap kiadott gyorsjelentése szerint egyértelműen csökken az inflációs nyomás a magyar gazdaságban – vagyis az árak mérséklődésére számítanak. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a benzinárak mellett a  tartós fogyasztási cikkeknél is áresés volt tapasztalható. Ez utóbbi az új gépjárművek árának csökkenésével magyarázható, ami pedig a kormány nagycsaládos autóvásárlási programjával hozható összefüggésbe. A folytatásban az áremelkedés ütemének további  enyhe mérséklődésre lehet számítani, az éves infláció az idén 3,2 százalék lehet a jegybank szerint.  

Novemberben biztos lesz kompenzációs nyugdíjemelés

Az első hét hónapban az infláció 3,3 a nyugdíjasokat érintő fogyasztói kosár termékeinek átlagára 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Várhatóan a drágulás mértéke az év hátralévő hónapjaiban tovább csökken, ennek ellenére az év egészében az infláció vélhetően 3-3,3 százalék lesz. A nyugdíjakat viszont idén januárban a kormány csak 2,7 százalékkal emelte, mert eredetileg ekkora inflációval számolt a költségvetés elfogadásakor, a különbözetet utólag egy összegben fizetik ki novemberben. Ugyancsak ekkor fizetik ki a nyugdíjprémiumot is – ám ez független az infláció további alakulásától.   

Szerző

Távozik Windisch László, az MNB alelnöke

Publikálás dátuma
2019.08.08. 18:13

Fotó: Népszava
A felügyeleti munkáért felelős alelnök hat éves mandátuma október 1-jén lejár - értesült az Index.
A portál úgy tudja: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három alelnöke (Nagy Márton, Patai Mihály és Windisch László) közül legközelebb Windisch László hat éves mandátuma jár le. A felügyeleti alelnök 2013. október 2-án kezdett, 2019. október 1-től azonban nem folytatja a rendkívül fontos felügyeletvezetői poszton. Az Index elérte Windisch Lászlót, aki semmilyen formában nem kívánta kommentálni az információt.
Szerző