Nagyot nőttek az élelmiszerárak - dobogós helyen a magyar infláció

Publikálás dátuma
2019.08.09. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Júliusban 3,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, ám a boltokban ennél lényegesebb gyorsabb áremelkedés tapasztalnak a vásárlók.
A hazai árak emelkedése lanyhult júliusban, 3,3 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban, míg az előző hónapban 3,4 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nyugdíjasok fogyasztói kosarát mérő infláció 3,5 százalék volt. A magyar árak növekedése a második leggyorsabb volt az Európai Unióban (egyedül csak Románia előz minket ezen a téren), ennek ellenére az árstabilitás fenntartásért felelős jegybank eddig nem tett túl sokat az ügy érdekében (például nem emelt az alapkamaton). A jegybank arra játszik, hogy előbb-utóbb az alacsony európai árak begyűrűznek a magyar gazdaságba. A MNB arra a jogos várakozásokra épít, hogy mind az európai, mind a magyar gazdaság növekedése lassul, ilyenkor pedig enyhül az inflációs nyomás a gazdaságon. Ebből a szempontból a jegybank számára kifejtetetten kedvező, hogy az inflációs mutató két hónap alatt 0,6 százalékponttal mérséklődött.  A lakosság inflációs érzete viszont minden bizonnyal magasabb a júliusban mért 3,3 százaléknál, ami nem véletlen, hisz a leginkább szem előtt lévő élelmiszerárak átlagosan hat százalékkal nőttek egy év alatt. Mesze átlag felett (12,7 százalékkal) emelkedtek sertéshúsárak, amely világszerte újra terjedő sertéspestissel van összefüggésben, ugyanis eközben a baromfihús alig 1,3 százalékkal lett drágább. A piacokon a zöldségesstandokon érik a legnagyobb meglepetések a vásárlókat: a friss zöldségek 31 százalékkal, a burgonya 61 százalékkal lett drágább, a pékáruk is folyamatosan drágulnak, e körben tartósan nyolc százalékos áremelkedést lehet mérni – cserébe viszont a tej idén 5,4 százalékkal olcsóbb mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen drágultak (12,7 százalékkal) még a dohányáruk a július eleji adóemelés miatt.  A KSH adatai szerint a szolgáltatásokért 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, ám e területen belül nagy a szórás: a lakáskarbantartási szolgáltatások 11,2 százalékkal drágultak, a rezsidíjak viszont nem emelkedtek, míg a telefon és egyéb hírközlési árak csökkentek. A KSH szerint a belföldi nyaralás az idén 4,6 százalékkal került többe, míg külföldön júliusban 3,8 százalékkal olcsóbban lehetett nyaralni, ám erről mindenkinek jelentősen eltérő tapasztalatai lehetnek. A nyaralást valóban olcsóbbá tehette, hogy az üzemanyagárak 2,4 szálázalékkal csökkentek tavalyi júniushoz mérten. Az alacsonyabb benzin- és dízelárak az infláció jövőbeni alakulásával kapcsolatban is biztató előjelnek tekintik az elemzők.  Az MNB tegnap kiadott gyorsjelentése szerint egyértelműen csökken az inflációs nyomás a magyar gazdaságban – vagyis az árak mérséklődésére számítanak. Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a benzinárak mellett a  tartós fogyasztási cikkeknél is áresés volt tapasztalható. Ez utóbbi az új gépjárművek árának csökkenésével magyarázható, ami pedig a kormány nagycsaládos autóvásárlási programjával hozható összefüggésbe. A folytatásban az áremelkedés ütemének további  enyhe mérséklődésre lehet számítani, az éves infláció az idén 3,2 százalék lehet a jegybank szerint.  

Novemberben biztos lesz kompenzációs nyugdíjemelés

Az első hét hónapban az infláció 3,3 a nyugdíjasokat érintő fogyasztói kosár termékeinek átlagára 3,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Várhatóan a drágulás mértéke az év hátralévő hónapjaiban tovább csökken, ennek ellenére az év egészében az infláció vélhetően 3-3,3 százalék lesz. A nyugdíjakat viszont idén januárban a kormány csak 2,7 százalékkal emelte, mert eredetileg ekkora inflációval számolt a költségvetés elfogadásakor, a különbözetet utólag egy összegben fizetik ki novemberben. Ugyancsak ekkor fizetik ki a nyugdíjprémiumot is – ám ez független az infláció további alakulásától.   

Szerző

Távozik Windisch László, az MNB alelnöke

Publikálás dátuma
2019.08.08. 18:13

Fotó: Népszava
A felügyeleti munkáért felelős alelnök hat éves mandátuma október 1-jén lejár - értesült az Index.
A portál úgy tudja: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három alelnöke (Nagy Márton, Patai Mihály és Windisch László) közül legközelebb Windisch László hat éves mandátuma jár le. A felügyeleti alelnök 2013. október 2-án kezdett, 2019. október 1-től azonban nem folytatja a rendkívül fontos felügyeletvezetői poszton. Az Index elérte Windisch Lászlót, aki semmilyen formában nem kívánta kommentálni az információt.
Szerző

Uniós pénz adta a büdzsé többletét

Publikálás dátuma
2019.08.08. 17:21

Fotó: Shutterstock
A Pénzügyminisztérium természetesen a kormány sikereként könyvelte el.
Júliusban némileg váratlanul 37,2 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében – ami a Pénzügyminisztérium közleménye szerint „a kormány foglalkoztatás növelésére és adócsökkentésre épülő politikájának„ köszönhető. Ez mind lehet, hogy igaz, de az sem ártott, hogy közel száz milliárd forintot utalt át Brüsszel a kormánynak júliusban, ugyanis enélkül hiány keletkezett volna a államháztartásban. Az uniós utalásoktól függetlenül is jól teljesít az államháztartás, hisz az első hét hónapban a hiány 352,7 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett összeg 35 százaléka. Ennél kisebb időarányos hiányt csak 2001-ben hozott össze a magyar állam, amikor is öt százalék felett volt a gazdaság növekedése. Idén négy százalékot meghaladó mértékben nőhet a magyar gazdaság – ennek megfelelően az adóbevételek jelentősen emelkednek, miközben a kiadásokat a kormány igyekszik kordában tartani. Az elfogadott éves hiány akár 998,4 milliárd forint is lehetne, ám az első héthavi folyamatok alapján ennél lényegesen alacsonyabb deficit is elérhető, sőt akár nullszaldósra is kihozható lenne az idei költségvetés - ha a kormány úgy akarná. Minden Brüsszeltől függ, ugyanis idén 1348 milliárd forintnyi uniós támogatást vár a kormány. Ebből eddig 441 milliárd forint érkezett meg, ami azt jelenti, hogy az év hátralévő részében elvileg akár 900 milliárd forintnyi támogatás is rázúdulhat a költségvetésre. Az uniós támogatásokat a kormány előre kifizette a kedvezményezetteknek, így minden egyes eurócent, ami Brüsszelből érkezik szabad forrást jelent a kormány számára. A legkézenfekvőbb megoldás a pénz el nem költése lenne – így csökkentve akár nullára, vagy emelve pozitív tartományba az államháztartás egyenlegét, ezzel párhuzamosan csökkentve az államadósságot. A másik opció a pénzek elköltése – ezzel plusz növekedési impulzust adva a gazdaságnak. A Pénzügyminisztérium hónapok óta ugyanazt a kincstári mondatot fűzi jelentéseihez, miszerint „A 2019 egészére kitűzött 1,8 százalékos GDP arányában mért hiánycél továbbra is teljesíthető”. Ebből azonban nem tűnik ki egyértelműen, hogy valójában mi is a kormány költségvetési célja. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 21:35