Fapados szállóval és némi kosszal is szépen kaszál a nagycsaládosokon Mészáros Lőrinc (érdekes képek)

Publikálás dátuma
2019.08.09. 08:14

Fotó: Tripadvisor
Olvasói beszámolók alapján a szállásokon kínált ételek gyakran nem frissek, olykor ehetetlenek, ráadásul az adagok is nagyon kicsit voltak.
Erősen fapados szállás, kosz, penész, bűz és kritikán aluli ételek fogadták az Erzsébet-programban, állami támogatással üdülő nagycsaládokat a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségében álló, az igazgató korábbi nyilatkozata szerint besorolás nélküli szállodaként üzemelő Club Aligában az első turnusokban, írja a 24.hu. A lapnak nyilatkozó családok válaszai alapján az önrész jellemzően 17 500 forint volt. A Club Aliga átlagban 210-220 ezer forintot kapott családonként, de volt, hogy 270 ezer forintra ment fel az összeg (a különbözetet az állam állta.) A – lepusztult – szállás mellett teljes ellátás van az árban, vagyis reggeli, ebéd, vacsora, ami az olvasói üzenetek alapján gyakran nem friss, olykor ehetetlen, illetve kevés volt az első turnusokban.    Márpedig piaci áron is bőven meglett volna 210-220 ezer forintból a nyaralás, besorolás nélküli, de akár kétcsillagos szállodában is. Az apartmanokban pedig akár dupla annyi időre is kijött volna a nyaralás abból, amennyit az állam finanszírozott a Club Anligában (általában 4 éjszaka, 5 nap).
A Club Aliga oldalán nincs információ a szállásokról, csak annyi, hogy az idei évre már nem lehet foglalni, mert telt ház van. Az Erzsébet-program oldalán viszont az szerepel, hogy 120 szobaegység van. Az átlagosnak vett 17 500 forinttal számolva mintegy 30 millió forint a nagycsaládosok által befizetett önrész és 327 millió forint körül lehet az Erzsébet-programból biztosított támogatás. Az olvasói levelekből az derült ki, hogy a szálláson és az étkezésen túl nemigen kaptak szolgáltatást a családok. A parkoló a leírások szerint elhanyagolt, az első turnusukból többen is jelezték, hogy a tévé nézhetetlen volt, hiányolták a gyerekprogramokat, az animátori szobához gazzal benőtt út vezetett, az épület tele pókhálóval. A szép környezetben lévő strandon elérhető szolgáltatások mind fizetősek, fizetős volt a parton fölállított vízi csúszda (2000 forint/fő/nap), az esti kertmozi (1200 forint/fő).
Szerző
Frissítve: 2019.08.09. 08:23

Vakon szabják át az OKJ-rendszert

Publikálás dátuma
2019.08.09. 07:30

Fotó: Népszava
Semmi garancia sincs arra, hogy az új szakmatanulási rendszer a kormány szándékainak megfelelően átláthatóbb és rugalmasabb lesz.
Átfogó felülvizsgálat nélkül tervezi átalakítani az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) és a szakmaszerzés rendszerét – állítja Palotás József. A Pedagógusok Szakszervezetének szakértője korábban évtizedekig dolgozott a szakképzés és felnőttképzés területén, 2013-2014 között a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságát is vezette, 2014-ben pedig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakmai főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Pozíciójáról 2016-ban önként mondott le. Az OKJ-rendszer hamarosan bekövetkező átalakítását szakmaiatlannak és elsietettnek tartja. – 2013-ban fejeződött be legutóbb egy rendszerszintű OKJ vizsgaellenőrzés, a pénzügyminisztériumi ágazaton kívül azóta nincsenek tényszerű adatok, az ágazati és piaci szereplők reprezentatívnak nem nevezhető bemondásán kívül nincs átfogó kép arról, hogy rendszerszinten hol vannak az erősségek, és mely területeken kellene érdemben beavatkozni. Tehát most lényegében vakon tervezik átalakítani az egészet, amit szakmai szempontból rendkívül aggályosnak tartok – fogalmazott Palotás. Az ITM tervei az utóbbi hetekben kerültek ismét a figyelem középpontjába, noha már tavaly novemberben bejelentették: gyökeresen át akarják alakítani a szakmai jegyzéket, az OKJ-ben ugyanis a 800-at is meghaladja azoknak a szakmáknak a száma, amelyek közül egy 14 éves fiatal választhat. Az ITM számai már ekkor tévesek voltak: egyrészt a szakmák száma mintegy 770, vagyis nem haladja meg a 800-at, másrészt ezek többsége csak a felnőttképzés keretében tanulható, vagyis a középiskolás korú, az iskolarendszerben tanuló diák ezeknek csak kisebb része (mintegy 300 képzés) közül választhat. Ami már nem is áll olyan messze az iskolarendszer tekintetében az ITM által célként kitűzött 200-tól. A szakértők már ekkor azt sejtették, a valódi okok között az szerepel, hogy minél több szakmai képzést vigyenek iskolarendszerű keretek közé, holott a munkaerőpiaci igényekre a gyorsabb és rugalmasabb reagálást a felnőttképzés tudja biztosítani. Nem tévedtek sokat. Pölöskei Gáborné szakképzési helyettes államtitkár nemrég a kormánypárti Magyar Nemzetben árult el néhány újabb részletet. Ezek szerint az OKJ úgy, ahogy van, megszűnik, helyette két új szakmalista jön létre: az egyiken csak azok az „alapszakmák”, azaz szakképesítések (mint például asztalos, hegesztő, villanyszerelő) szerepelnek majd, amelyeket az iskolarendszerben, elsősorban állami, kisebb részt egyházi vagy magán szakképző iskolákban lehet majd tanulni. A másik listára kerülnek a „specializációk”, a tervezett új terminológia szerint a „szakmai képesítések”, amelyeket a felnőttképzés vagy vállalati továbbképzés keretében lehet majd megszerezni. Vagyis ha valaki felnőtt fejjel úgy dönt, hogy például szakácsnak akar tanulni, ezentúl elsősorban az állami iskolarendszerben teheti azt meg, esti képzésben. Aki már megszerzett egy alapszakmát, az később a felnőttképzésben szerezhet specializációt (például az asztalosból így lehet majd műbútorasztalos). Az alapképzések számát 200 körülire állítaná be az ITM, a specializációknál, részszakképesítéseknél viszont nem szabnának határt. – Ezzel lényegében ugyanott tartunk majd, mint most, csak a jelenleg az OKJ-ben található, állam által elismert rövidebb szakképesítéseket vagy részszakképesítéseket átterelné az ITM egy másik jegyzékre, viszont ilyen már most is van, 2013 óta. A nem OKJ szakmai képzésekről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg is működtet egy jegyzéket, amely igen rugalmatlan és bürokratikus, nem vált be az elmúlt hat évben. Az elérhető szakmai képesítések száma összességében nem lesz kevesebb, sőt még nőhet is, miközben a felnőttképzés valódi erőssége, a rugalmasság, az egyedi, helyi munkáltatói igényekre való reagálás képessége továbbra is hiányozni fog – mutatott rá Palotás József. Úgy véli, az az érv, amely szerint az átalakítás után átláthatóbb, rugalmasabb lesz a rendszer, nem állja meg a helyét; a megszüntetés előtt álló OKJ épp a rendszerszerűsége és a rugalmas alakíthatósága miatt élt meg több mint negyedszázadot, a változó munkaerőpiaci igényeknek megfelelően lehetett alakítani. – Vagy lehetett volna, ha az ITM hajlandó lett volna a rendszer érdemi felülvizsgálatára – tette hozzá a szakértő. Szerinte ez jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb megoldás lehetett volna annál, mint amit most terveznek. A mostani rendszer lehetőségei nincsenek teljesen kiaknázva, és semmi garancia sincs rá, hogy a munkavállalók és a munkáltatók összességében jobban járnának – mondta.

Gyors tempós átalakítás

Az ITM már jövőre az új rendszerben indítaná el a szakképzést, miközben az átalakítás konkrétumai a szakmai szervezetek előtt sem ismertek. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, nincs ok aggodalomra, a hátralévő idő elegendő az átállásra, ám a szakszervezetek szerint legalább két évet vesz igénybe a minden elemében átszabott rendszer működőképessé tétele, majd további két év kell a várható problémákkal való újabb szembesülésre - így továbbra sem a minőségi oktatáshoz szükséges alapvető feltételek és a tanórai módszertan lesz a szakképzés fókuszában.

Látványos helyben járás és alibifocizás

A kormány szakképzési stratégiájának nincs társadalmi támogatottsága, valódi megújulásra nem, csak „alibifocira” lesz elég – állítja Szilágyi János szakképzési elemző, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója.
Az Iparkamara elnöke szerint nem kell aggódni az OKJ átalakítása miatt. Ön hogy látja? Elnök úr véleményét szakmailag nem tekintem relevánsnak, érzésem szerint az inkább tekinthető kinyilatkoztatásnak, politikai deklarációnak. Leginkább azt hiányolom, hogy a kamarának nincs víziója arról, hogy a gazdaság önkormányzataként milyen autentikus szakképzési stratégia mentén képzeli el a magyar szakképzés válságának megoldását. Amit jelenleg látok a kamarai szakképzési feladatellátás területén, inkább nevezném szakképzési barkácsolásnak, sodródásnak. Nehezen értelmezhető, hogy a kamara milyen valós szakképzési teljesítménnyel rendelkezik, miközben a feladatellátás területén nagyságrendileg egy kis minisztériumnak megfelelő 200 főállású szakember dolgozik, éves szinten hozzávetőlegesen 4 milliárd forintos szakképzési állami támogatással.
A Szakképzés 4.0-nak elnevezett kormánystratégia is csak barkácsolásra lesz elég? A kormány által is jóváhagyott szakképzési stratégia professzionális szinten elkészített marketingterméknek, propaganda anyagnak tekinthető, amelynek legfőbb célja a döntéshozók elvárásainak a kielégítése volt. Nem lehet úgy elkészíteni egy ilyen anyagot, hogy megkerüljük a szakképzés alapproblémáit, mert így az egész anyag lóg a levegőben és légvárakra építjük a magyar szakképzés megújítását. Tartalmát tekintve azt látom, hogy a munkaalapú társadalom egyszer használatos szakmunkás modelljét új „brandeléssel”, átkeresztelésekkel, az állami központosító törekvések erősítésével leöntötték egy olyan mázzal, amellyel lényegében csak látványos helyben járást és alibifocizást tudnak elérni. Az OKJ átalakítása is egy ilyen állatorvosi lónak tekinthető. Mindemellett úgy látom, a kormány szakképzési stratégiájának nincs társadalmi támogatottsága. Egy ilyen nagy horderejű intézkedéscsomagot társadalmi vitára szokás bocsájtani. Finnországban elfogadott szakképzési reformot éveken keresztül készítették elő, úgy, hogy a pedagógusok és a szakképzés szereplőinek a megnyerésére kiemelt figyelmet fordítottak. Ez nem spórolható meg, mert erőből, izomból, a hatalmi erő kultuszából nem lehet sikeres reformot végigvinni.
 
Mitől lehetne hatékonyabb a szakképzés? Véleményem szerint egy olyan egységes szakmai keretrendszerre van szükség, amely széles alapozású, jól konvertálható, modulokra épülő szakmai kimenti alapkompetenciákra épül, amely nem csak egy adott szakma munkaerő-piaci elvárásaira készít fel, hanem a tudás alapú társadalom által igényelt szakmai kompetenciák és a tanulás egész életen át történő megújítására is. A döntéshozók belátásában bízva most leginkább a válságmenedzselésre koncentrálnék. Az egész rendszer hosszú távú működésére kihatással lévő döntéseket, csak egy sikeres stabilizációs szakasz lezárulását követően tartanám kivitelezhetőnek.

Szerző
Témák
OKJ-képzés

Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást

Publikálás dátuma
2019.08.09. 06:45

Fotó: Shutterstock
A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.
Nem lehet kizárni, hogy a Microsoft-ügyben csalás történt - közölte az ügyészség, amely - Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentései után - feljelentéskiegészítést rendelt el. Az ügyészeknek kétszer tizenöt napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) korábban az amerikai kormányszervekhez fordult, hogy elkérje az ügyben összegyűjtött információkat, ám az ügyészség tájékoztatása szerint eddig nem kaptak semmilyen választ. Lapunk is érdeklődött az amerikai igazságügynél, ám csak annyit közöltek, hogy jelenleg nem kommentálják az ügyet. Az újabb korrupciós eset kapcsán arra sem reagáltak, hogy kitiltanak-e magyar állampolgárokat.
- A nyomozást még az amerikai iratok beszerzése előtt el lehetne és kellene indítani - jelentette ki a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Kiemelte, hogy a feltételezett vesztegetést Magyarországon követték el, így a bizonyítékok összegyűjtése is megkezdődhetne itthon. Álláspontja szerint a magyar közbeszerzési hatóságoknak is érdemes lenne megvizsgálniuk az ügyet, a microsoftos közbeszerzéseket ugyanis mindössze néhány évvel ezelőtt bonyolították le, tehát még lenne lehetőség az eljárások megindítására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium, valamit a tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Microsoft közvetítőcégeken keresztül árulta a szoftvereket a magyar közigazgatásnak, ám a disztribútorcégek jelentős haszonnal adták tovább a termékeket. Az így szerzett extraprofitból magyar kormányzati tisztviselőket fizettek le annak érdekében, hogy az óriáség licenceit válasszák.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen információk lehetnek az amerikai fél birtokában, azaz: van-e benne olyan, konkrét személyre vonatkozó állítás ami alapján büntetőeljárást lehetne indítani Magyarországon. Ligeti Miklós úgy véli: az Egyesült Államok hatóságainak nagy valószínűséggel erős bizonyítékai vannak. A  nyilvánosságra hozott iratokban ugyan a magyar kormányzati dolgozók - büntetőjogi kifejezéssel élve: hivatalos személyek - neve nem szerepel, ám a hazai szervek egyértelműen azonosítani tudnák őket a beosztásuk és a felelősségi köreik leírása alapján. A Microsoft-alkalmazottak pedig nagy valószínűséggel névvel is szerepelnek a dokumentumokban.
A TI álláspontja szerint bár nem árt, de a magyar hatóságoknak nem feltétlenül jogsegélykérelemmel kellene megszerezniük az információkat, mert az iratokat e procedúra nélkül is elküldhetné az amerikai fél. Ligeti Miklós szerint erre az ENSZ korrupció elleni egyezménye is lehetőséget nyújtana, ez ugyanis ilyen esetekben előírja az információcserét.
- Amennyiben ezek az információk az illetékes magyar hatóságok birtokába kerülnek, minden olyan magyar kormányzati állítás, miszerint a magyar kormánynak nem volt tudomása az ügyről, teljesen alaptalanná válna – szögezte le a szakértő. Korábban egyébként a kormány többször is leszögezte a lapunknak küldött válaszaiban, hogy a kabinetnek nincs információja a Microsoft-ügyről.
A kormányszócső Magyar Nemzet tegnapi cikkében mindenesetre már arról írt, hogy csalás történt a Microsoft-ügyben, igaz, a lap verziója szerint a multicég és néhány viszonteladója „ügyeskedett”. Azt viszont elhallgatták, hogy a disztribútor cégek Fidesz-közeliek voltak, valamint hogy az amerikaiak szerint a  problémás szoftverügyletek kormányjóváhagyással jöhettek létre. Arról szintén nem ejtettek egy szót sem, hogy a haszon egy része kormányközeli zsebekbe folyt.

Megbízás az új kedvencnek

Nettó 293 milliós megbízást nyert a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-től a Mészáros Lőrinc üzleti környezetéhez kerülő T-Systems - derült ki az európai közbeszerzési értesítőből. A pénzt a Liget Budapest projekt integrált biztonságtechnikai, épületfelügyeleti, valamint épületgépészeti automatika rendszereinek gyártmánytervezése és kivitelezésére szánják. Mint arról beszámoltunk, a Mészáros Lőrinc jobbkezeként emlegetett Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG Nyrt felvásárolja a T-Systemset a Magyar Telekomtól. A  4iG így megkerülhetetlen szereplője lesz a magyar piacnak, a vállalat felügyeli majd például a választási informatika rendszert és a főváros jegyrendszerének fejlesztését is. A Microsoft szoftverek fejlesztése viszont kikerül a cég fennhatóságából: a hvg.hu szerdán írta meg, hogy az óriáscég leányvállalata augusztus 31-el szerződést bontott a vállalattal. Érdeklődésünkre a Microsoft azt közölte: „a sztenderd üzleti gyakorlatukat" követve döntöttek úgy, hogy nem újítják meg a lejáró megállapodásukat a T-Systems-szel.