Úgy tűnik, nem is a cselgáncs Putyin kedvenc sportja

Publikálás dátuma
2019.08.09. 08:30

Az orosz elnök viszonylag gyenge pozícióból is kiválóan mímeli az erőpolitikát.
Az amerikaiak hajlamosak azt hinni, hogy az orosz elnök kedvenc sportága a sakk, pedig nem: a cselgáncs – ennek megfelelően Oroszország ugyan gyenge, de Putyin elnök képes a lehető legtöbbet kihozni a Nyugat zavarodottságából és határozatlanságából, írja a Wall Street Journal szerzője. A Georgetown-i Egyetem Kelet-Európa Tanszékének vezetője, akinek kommentárja abból az alkalomból jelent meg, hogy az orosz politikus éppen 20 éve került hatalomra. Mint írja, ez idő alatt az államfő mind inkább tekintélyuralmi pályára állt rá, de megerősítette országa helyzetét a világpolitikában, miközben egyre zsugorodik az orosz gazdaság, apad a lakosság lélekszáma, elavul az infrastruktúra és széleskörű a korrupció. Mégis sikeresen keresztezi a nyugati érdekeket. Képességeit jól mutatja a Közel-Kelet, ahová Moszkva három évtized után kulcsjátékosként tért vissza. Még inkább kiélezte a feszültséget a NATO-val, amikor lepaktált török kollégájával, orosz fegyverszállításokat is beleértve. Kihasználta az ellentéteket a korábbi amerikai kormányzat, valamint Szaúd-Arábia között. Legújabban pedig Kínával erősíti a katonai együttműködést, kiaknázva a Washington és Peking közötti kereskedelmi háborút. Végül pedig jól kitapintotta az EU érzékeny pontjait, és minél inkább bírálja Brüsszel a fokozódó magyar illiberalizmust, Orbán annál közelebb kerül a Kremlhez, amely dicséri és gazdasági, illetve politikai ösztönzőkkel támogatja. A populista olasz vezetés hasonlóképpen felzárkózik Putyin mögött és bírálja az uniós szankciókat. Az államfő tudja, miként játsszák az erőpolitikát. Profitál a Nyugat megosztottságából, gondosan figyeli a következő lehetőséget Oroszország nemzetközi pozícióinak megerősítésére 
Szerző

Már megvan, kit jelöl Trump a csúcshírszerzés élére

Publikálás dátuma
2019.08.09. 08:19

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az előző jelölt, John Ratcliffe texasi republikánus képviselő visszalépett, miután kiderült hamisította az életrajzát.
Joseph Maguire, az Országos Terrorelhárítási Központ igazgatója az új jelölt az Egyesült Államok valamennyi hírszerző ügynökségét összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) élére - jelentette be csütörtökön este Twitteren Donald Trump. A 67 éves Maguire augusztus 15-től látja el az ügyvezető igazgatói posztot, amikor Dan Coats, a DNI eddigi vezetője távozik. Trump egyúttal bejelentette azt is, hogy Coats helyettese, Sue Gordon - Coatsszal együtt - szintén távozik a hírszerzés csúcsszervezetétől.   
„Maguire admirális hosszú és méltóságteljes karriert tudhat magáénak, miután 2010-ben visszavonult. Minden szinten volt parancsnok, beleértve a haditengerészet különleges háborús parancsnokságát.

Szolgált a Harvard Egyetem nemzetbiztonsági kutatójaként is. Nincs kétségem, hogy kiváló munkát végez majd” – írta Twitterén az elnök. Miután néhány héttel ezelőtt Dan Coats bejelentette távozását, Trump John Ratcliffe texasi republikánus képviselőt jelölte a DNI igazgatójának.
A politikus azonban a sajtó támadásainak kereszttüzébe került - a többi között azért, mert életrajzát megszépítette -, ezért öt nappal a jelölés után visszalépett.

Szerző
Témák
Trump
Frissítve: 2019.08.09. 12:51

Groteszk, ahogy egymás mellett áll Angela Merkel és Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.08.09. 07:02

A jogállambontó magyar miniszterelnök ünnepli a demokráciát.
Az Economist tekintélyes kommentárrovata groteszknek tartja, hogy 10 nap múlva Sopronnál egymás mellett áll majd Angela Merkel és a tekintélyelvű Orbán Viktor, közösen emlékezve 30 évvel ezelőtti a Páneurópai Piknikre, amely segített kivágni az első darabot a Vasfüggönyből. Ők ketten azért alkotnak furcsa párt, mert a kancellár olyasvalakivel ünnepli a demokrácia újjászületését, aki saját országában módszeresen lebontja a jogállami intézményeket. Az esemény bizonyosan megnyitja a zsilipeket az elszalasztott 89-es ígéreteken sajnálkozó elemzések áradatához. Lesznek fájdalmas utalások az új, kelet-nyugati megosztottságra. A Sopronból érkező képek nem adnak igazat Közép- és Kelet-Európának. A térségben valóban támadás alatt áll a demokrácia és a liberális értékrend. Kutatások szerint e tekintetben a régióban rosszabb lett a helyzet, mint a világ bármely más részében. Ám főleg az utóbbi hónapokban érkeznek azért kedvező jelek is. Indult az új szlovák elnök asszony megválasztásával. Zuzana Caputová azóta kiállt a független bíróságok mellett és nyilvánosan bírálta Orbán illiberális törvénysértéseit. Észak-Macedóniában a szociáldemokraták legyőzték a nacionalistákat. a litván és lett elnökválasztásokon az EU-barát jelöltek nyertek. Isztambulban Erdogan török elnök ellenfele lett a befutó, beigazolva, hogy gyengül az autokrata államfő befolyása. Prágában a legnagyobb tüntetést rendezték meg a rendszerváltás óta a csalással vádolt kormányfő ellen. A tiltakozás elérte Moldovát, Grúziát, Romániát, valamint Bulgáriát is. Ukrajnában először szerzett abszolút többséget valaki a rendszerváltás óta. Ráadásul Zelenszkij ukrán államfő a korrupció visszaszorítását és a nyugati kapocs erősítését ígéri. Most pedig Moszkva van soron. Vlagyimir Putyin népszerűsége zuhan, akár csak a reálbérek szintje. Kifulladt a Krím megszállása után beindult hazafias hullám. Persze nem arról van szó, hogy új 1989-hez érkeztünk el. A nagy kérdések javarészt helyi vonatkozásúak, de a megmozdulásokon sok a fiatal, illetve az uniópárti részvevő. Lengyelországban azonban a populista PiS előreláthatólag megtartja a hatalmat. Orbán nem mozdul. Babis továbbra is népszerű és bizonytalan, hogy várható-e kedvező érdemi fejlemény az ukránoknál és az oroszoknál. De az események bizonyíthatják, hogy téves egy sor nyugati klisé. A volt szocialista országokban is kialakulhat erős civil mozgalom A térség népei nem pártolják zsigerien a tekintélyelvű vezetést. Semmi sem tart örökké. A liberális felvonulók és szavazók több támogatást érdemelnek a Nyugattól. Ám eközben Németország összemutyizik Putyinnal a Kreml geopolitikai és pénzügyi érdekeit szolgáló Észak Áramlat 2 ügyében. Merkel kancellár és Macron francia elnök lehűti az észak-macedón reményeket, mármint hogy az ország csatlakozhat az unióhoz. Brüsszel túl sokat költ olyan, téves célokra, mint az agrártámogatások, ugyanakkor csak keveset áldoz a független sajtóra és a civilekre Keleten. Ha valaki azt gondolja, hogy Kelet-Európa kizárólag az Orbánokat, Erdoganokat és Putyinokat jelenti, az súlyosan igazságtalan a térséggel. Ez a nyár azt igazolja, hogy a kontinens keleti felében bőven vannak demokraták és liberálisok, akik hajlandóak kiállni az érdekeiért. Ha az EU komolyan veszi a 89-es ígéreteket, akkor felsorakozik mögéjük.
Szerző