Égitest csapódott a Jupiterbe (videó)

Publikálás dátuma
2019.08.09. 16:16

Fotó: AFP/NASA
Fényes felvillanással egy kis égitest ütközött a Jupiterbe. Az óriásbolygót éppen videózó amerikai amatőrcsillagász meg is örökítette a ritka eseményt.
Augusztus 7-én magyar idő szerint 06:07-kor Ethan Chappel amerikai amatőrcsillagász felvételeket és videót is tudott készíteni a Jupiter korongján váratlanul kialakuló rövid, egy-két másodpercig tartó villanásról – írta a Csillagászat.hu
Néhány órával később japán amatőrök is felvételeket készítettek az óriásbolygóról, amelyeket az ALPO (The Association of Lunar and Planetary Observers) japán honlapján közzé is tettek. A felvételeken nem látszanak olyan látványosan a becsapódás nyomai, mint a 25 évvel ezelőtti, illetve a 2009-ben és 2010-ben történt kisebb ütközések utániakon.
A becsapódó égitest az eddigieknél kisebb méretű és mozgási energiájú, a szakértők következtetése szerint meteorid, kisbolygó vagy kisebb üstökösmag, holdtöredék lehetett.
A Jupiter hatalmas tömegvonzásával sok kis égitestet térít el eredeti pályájáról maga felé. Előfordul, hogy az óriásbolygóval való ütközési pályára kisbolygók, üstökösök, illetve már körülötte keringő kisebb holdak, az árapály hatásra szétszedett égitestek töredékei kerülnek.
Szerző
Témák
Jupiter

A mocsár tartotta egyben a lezuhant világháborús vadászgépet

Publikálás dátuma
2019.08.09. 09:33

Fotó: MARTIN SCHUTT/dpa Picture-Alliance / AFP
A Messerschmitt Bf. 109 G kivételesen jó állapotban fennmaradt roncsát emelték ki a mocsárból önkéntesek a kelet-németországi Türingia tartományban
"Aligha van Németországban ilyen méretű és minőségű repülőgéproncs" - mondta Christian Tannhäuser, a türingiai műemlékvédelmi és régészeti hivatal területi referense.
A lezuhanó repülőgépek általában apró darabokra hullnak, és azok szerteszét szóródnak. A Ballenhausen városka mellett talált vadászgép darabjai is szétestek a becsapódáskor, de együtt, szokatlanul jó állapotban maradtak fenn. Szakértők szerint ez annak köszönhető, hogy mocsaras helyen zuhant le, és nyolc méter mélyen belefúródott a talajba. A roncsok között nem találtak emberi maradványokat, ezért feltételezik, hogy a pilóta megmenekült.
 A harci gépet 1944 végén, egy, a szövetségesekkel vívott légi csatában érte találat. Maradványait júniusban fedezték fel, a roncs darabjait egyelőre Ballhausenben maradnak kutatási célokból, hogy később mi lesz vele, azt még nem tudni. A megtalált modell a németek egyik legfontosabb vadászgépe volt a második világháborúban.
Szerző

39, eddig láthatatlan ősi galaxist fedeztek fel

Publikálás dátuma
2019.08.08. 12:01

Fotó: NAO
Először találtak egyszerre ennyi, ráadásul hatalmas méretű és régi galaxist.
"Ez az első alkalom, hogy nagy tömegű galaxisok létét ilyen nagy számban sikerült megerősíteni a 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak számunkra"

- fogalmazott Vang Tao, a Tokiói Egyetem kutatója, az Atomenergia-bizottság és a Japán Nemzeti Csillagvizsgáló munkatársa, a felfedezésről a Nature tudományos lapban szerdán megjelent tanulmány szerzője.

 "Ez a felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, és segít megérteni bizonyos részleteket, amelyek eddig hiányoztak" - tette hozzá.
A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének - írja a CNN.com.
Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság. "Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem" - mondta Kohno Kotaro, a Tokiói Egyetem tudósa. Ezért az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózatot (ALMA) használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére.
A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is. "Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról" - mondta Kohno. 
Szerző
Témák
galaxisok