Egyre gyakoribb a rohamivás a 15-24 évesek körében

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:15

Fotó: Bodorkós Máté / Rockstar Photographers
Még mindig problémát jelent a túlzott alkoholfogyasztás, különösen nyáron.
Bár a legutóbbi WHO jelentés szerint kevesebb alkoholt isznak a magyarok, mint néhány évvel korábban, még mindig problémát jelent a túlzott alkoholfogyasztás, különösen nyáron. A számok azt mutatják, hogy a 15-24 éves fiatalok körében gyakoribb az úgynevezett rohamivás, amikor alkalmanként akár 4-6 italt is elfogyasztanak, mint az idősebbeknél. Érdemes lenne ezért tudatosan, azaz ésszel inni, mert nem mindegy, mennyire sokkoljuk a májunkat, ahogy az sem, hogyan éljük túl a másnapot – mondta Simich Rita egészségfejlesztési és prevenciós szakember.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentéséből kiderül, hogy a 15-19 év közötti középiskolás korú fiatalok közül a lányok csaknem 20 százaléka, a fiúknak pedig több mint 56 százaléka számolt be arról, hogy a kutatást megelőző 30 napban ivott legalább 4-6 pohár alkoholt kifejezetten azzal a céllal, hogy lerészegedjen. A 20-24 év közötti fiatal felnőttek körében ez arány még magasabb: nők több mint 30, a férfiak pedig csaknem 70 százaléka nyilatkozott így. 
A szakértők szerint az alkoholfogyasztási szokásokat a környezet alakítja: egy 2016-os angol kutatás alapján a megkérdezett 11-15 évesek 74 százaléka azért kezdett inni, mert a barátaik szemében menőkké akartak válni, 63 százalékuk ettől érezte magát a társaság részesének, 61 százalékuk pedig azért nyúlt alkoholhoz, mert kifejezetten érezte a környezete nyomását. Ez a nyári szünetben, illetve a fesztiválszezonban fokozódhat, ilyenkor nem ritka, hogy csak a rosszullét állítja meg az alkoholfogyasztást.
„A lazulás már általában a fesztiválon kívül, olcsóbb helyeken elkezdődik. Van, akinek itt véget is ér a bulizás, ki is dobhatja a megvásárolt belépőjét. Van, aki beér, iszik tovább és nem lesz baja, de sokaknak idő előtt fejeződik be az éjszaka. a prevenció nem az élvezetek teljes tiltásáról szól, a cél az, hogy mindenki a lehető legjobb döntést hozza meg. Használjuk az eszünket – ez a felelős alkoholfogyasztás egyik alappillére” – mondta Simich Rita.
Kezdőknek érdemes lassan inni, a gyakorlottabbak pedig a tapasztalataiknak megfelelően gondolják át, mennyi fér bele, mit bír el a szervezetük. Érdemes még józanul meghatározni a határt, amihez még a szórakozás hevében, a társaság nyomása ellenére is tudjuk tartani magunkat. Sokan hajlamosak tartani a csapat „tempóját”: azért inni, mert a többiek is ezt teszik, pedig egyénenként változó, hogy ugyanaz az alkoholmennyiség hogyan hat. A fiúk vízháztartása - általában - 20-30 százalékkal magasabb, így egy azonos súlyú fiú jobban bírhatja az alkoholt, mint egy ugyanakkora lány.
A fiúk vízháztartása általában 20-30 százalékkal magasabb
Fotó: Koncz Márton / Rockstar Photographers
A szakember azt tanácsolja, az este ne csak az alkoholos italokról szóljon, nem jó cél a teljes lerészegedés. A szintentartást úgy lehet elérni, ha két alkoholkör közé egy alkoholmenteset is beiktatunk, így a véralkoholszintnek valamennyire van esélye normalizálódni, ennek köszönhetően megelőzhető az idő előtti kidőlés. 
Buli közben hajlamosak vagyunk úgy érezni, nem vagyunk éhesek, pedig alkoholfogyasztás mellett a szervezetnek szilárd táplálékra is szüksége van - mondta a szakember. A legjobb ilyenkor magas fehérje- és zsírtartalmú ételeket, például csirkét, földimogyorót fogyasztani, mert ezek segítenek, hogy az alkohol lassabban szívódjon fel a keringési rendszerben, meggátolják a rosszullétet és a szervezet erősebb károsodását. 
Bár mások alkoholfogyasztási szokásaiba nem érdemes beleszólni, soha ne hagyjuk magára ittas társunkat, rosszullét esetén a 112-es hívószámon lehet orvosi segítséget kérni – tette hozzá a szakértő.
Szerző

Hasznos lehet a böjt, de nem mindenkinek

Publikálás dátuma
2019.08.08. 15:15

Fotó: Romain Fellens/dpa Picture-Alliance / AFP
Az időszakos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket, beindíthatja a fogyást, de nem mindenki számára használható módszer.
A manapság népszerű, úgynevezett időszakos böjtölésnek (intermittent fasting) az a lényege, hogy csak a nap bizonyos óráiban eszünk, a többiben „koplalunk”. Anyagcserénk egyedisége miatt elképzelhető, hogy a „napi ötször keveset” helyett akár két - persze a szükséges tápanyagokat tartalmazó - étkezés is elég egy nap. 
Van, akinek kifejezetten jót tehet, ha kihagyja a reggelit vagy akár a vacsorát.

Ehhez tudatosságra van szükség: ismerni kell a szervezetünk működését. Célszerű persze, ha az evős szakaszban – kompenzálásképpen - nem esszük halálra magunkat – mondta Bocsi Viktória életmód-tanácsadó a Népszavának.
Az időszakos böjtölés egyik típusa, hogy a nap 24 órájából csak nyolcban eszünk tizenhatban pedig nem. A legegyszerűbb úgy csinálni, hogy akkor eszünk utoljára, amikor a Nap lemegy. Próbaként és az elején, különösen, ha nehezen megy, elég hetente csak két napon kihagyni egy-egy étkezést, majd, ha beválik, fokozatosan lehet növelni az „éhezős” napszakokat.

Mellette szól

A heti egy napos böjtölés segíthet legyőzni a fertőzéseket és beindíthatja a fogyáshoz szükséges sejtanyagcsere-folyamatot, az autofágiát, azaz azt, amikor a sejtek lebontják, illetve eltávolítják a bennünk élő, elöregedett és működésképtelenné fehérjéket. Böjt esetén, ha a szervezet táplálékból nem jut energiához, először a májban és az izmokban elraktározott glükózt használja fel, majd amikor ezek kimerültek, a zsírraktárakhoz nyúl. Ez nem is csak a testsúly csökkenésével, hanem a zsírsejtekben lévő méreganyagok eltávolításával is jár. Koplalás hatására megváltozik a hormonháztartás, emelkedik a növekedési hormon szintje, ami sportoláskor az izomtömeg növekedéshez is vezet. Javul az inzulinérzékenység, csökken az inzulinszint, ami szintén hozzájárul a zsírpárnák könnyebb felhasználhatóságához. 

Nem mindenkinek szabad!

Kóros soványság, evészavarok esetén tilos böjtölni, de pajzsmirigy problémák, inzulinrezisztencia, mellékvese problémák esetén sem javasolt. 

Ellene szól

Wolher Veronika dietetikus, egészségfejlesztő korábban lapunknak azt mondta, inkább a nassolásról, vagy az egyszerű szénhidrátokról való lemondás javasolt, mint a szigorú böjtölés, mert az étkezések rendszeres kihagyása hosszútávon egészségkárosító is lehet. Többek között inzulinszint-ingadozást eredményezhet, ami hosszútávon nem tesz jót a vércukorszintnek. Az értékei nem egyenletesek, hanem szélsőségesek lehetnek, ami farkaséhséget, de akár rosszullétet; szédülést, émelygést, dekoncentráltságot is eredményezhet. Ha a kimaradó étkezés után, kompenzálásként a kelleténél jóval többet eszünk, az hirtelen megemeli a vércukorszintet. Hosszas koplalás következtében a gyomorsav irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját, felmaródásokat okozhat, a pangó epefolyadék pedig epekőképződésre is hajlamosít.
Ezek után mindenki eldöntheti, ki akarja-e próbálni, hogy a mit mellett arra is figyel, mikor eszik.
Szerző
Frissítve: 2019.08.09. 08:11

Intenzív panaszokat okozhat a fülledtség

Publikálás dátuma
2019.08.07. 10:10

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
A 30 fok feletti hőmérséklet sokaknak melegfronti tüneteket, a fülledtség pedig légszomjat okozhat.
Csütörtökig ugyan nem érkezik időjárási front a Kárpát-medence térségébe, de a melegedésre érzékenyeknek nehéz napjaik vannak, szerdán helyenként 34 fokos hőség is lehet – írta Pintér Ferenc meteogyógyász a Facebook-oldalán. Különösen az északi országrészben erősen fülledt időre és zivatarokra is számítani kell. 
A hirtelen melegedés és a hőség sokak szervezetét megterhelheti, még az egészségeset is. Kínzó migrén, szokatlan és tartós fáradtságérzet, kiugró vérnyomásértékek és múló rosszullétek jelentkezhetnek. Több, egymástól független tünet is kialakulhat, akár intenzív panaszok is. A csapadékos területeken fülledtté vált levegőben az asztmások légszomjat és nehézlégzést tapasztalhatnak. A kánikula és a zivatarok által okozott változékonyság fokozza a szívpanaszokat.
Az északnyugat felől csütörtökön érkező gyenge hidegfront miatt a fokozottan érzékenyek már szerdán este görcsös panaszokat észlelhetnek és a szívproblémák is felerősödhetnek – olvasható a Meteo Klinika oldalán.
Szerző