Szerencsés óriáspanda-ikrek születtek egy belgiumi vadállatparkban

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:02

Fotó: AFP
A kölykök csütörtökön, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján születtek. A nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Óriáspanda-ikrek születettek a belgiumi Pairi Daiza vadállatparkban, ez a második alkalom, hogy a Kínából 2014-ben érkezett nőstény, Hao Hao kölyköt hozott világra.  Az ikrek csütörtökön születettek, az év nyolcadik hónapjának nyolcadik napján - közölte az intézmény, emlékeztetve arra, hogy a nyolcas szám szerencsét hoz a kínai kultúrában.
Hao Hao és társa, Hszing Huj 2014-ben az óriáspanda-kutatóprogram keretében érkezett a belgiumi Brugulette-ben lévő állatparkba a csengtui óriáspanda-központból. Haonak 2016-ben már született kölyke, Tien Pao. 
A külföldön született kölyköket a kölcsönszerződés értelmében két-három éven belül Kínába szállítják. Az illetékesek tájékoztatása szerint a mai napig már 11 fogságban született óriáspandát vezettek vissza a vadonba Kínában, közülük kilenc még mindig él. 
Az óriáspanda a világ egyik legveszélyeztetettebb faja, vadon mintegy kétezer él főként Sanszi és Szecsuán kínai tartományok területén. Fogságban világszerte tavaly 548 példány él.
Szerző

ENSZ: A klímaválság után élelmiszerválság is jöhet

Publikálás dátuma
2019.08.09. 15:01

Fotó: MICHAEL PORTILLO / AFP
A kutatók megoldási javaslatokkal is előálltak a katasztrófa elkerüléséhez.
ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC), legújabb jelentéséből, amelyet 107 kutató készített, az derül ki, hogy a klímaválság után jöhet élelmiszerválság is jöhet. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke arra kiemelte, a magyar termőföldek már akkor sem voltak képesek ellátni a magyar piac igényeit –  írja az ATV. A jelentés kitér arra, hogy az ember a Föld, jég által nem borított szárazföldi területeinek, több mint 70 százalékát használja, a megművelhető területek negyedének állapota azonban romlott az emberi tevékenység miatt. A drasztikus mértékű talajerózió pedig a klímaváltozás következményeivel együtt már az élelmiszerellátásra is veszélyes. Ez utóbbihoz ugyanis továbbra is elengedhetetlen lenne a termékeny talaj. A mezőgazdaság egyébként az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó a világon, az összes szénkibocsátás 23 százalékáért felel.  A szakemberek konkrét javaslatokat is megfogalmaztak:
  • egyrészt a mezőgazdaság földhasználatot kellene megváltoztatni
  • valamint arra kellene rávenni az embereket, hogy kevesebb húst fogyasszanak, kiváltképp olyat, ami kérődzőktől származik, azok ugyanis szintén hozzájárulnak a metánkibocsátáshoz.
  • ezen felül pedig átszoktatni az emberiséget a kevésbé intenzív földhasználatot igénylő növényi termékekre.
Ürge-Vorsatz szerint már akár egy-két évtizedes távlatban is megtörténhet, hogy hazánk egyre kevesebbet fog tudni termelni a saját élelmiszerszükségletéből. A probléma tehát az, amikor egy ország a saját élelmiszereit sem tudja megtermelni, importra szorul, ami pedig összességében élelmiszer árrobbanást eredményezhet.
Szerző

Zsiráflány született Nyíregyházán

Publikálás dátuma
2019.08.08. 15:02

Fotó: Balázs Attila / MTI/MTVA
Az újszülöttel már hétre nőtt a Nyíregyházi Állatpark Rothschlild-zsiráfjainak létszáma.
Rothschlild-zsiráf (Giraffa camelopardalis rothschildi) született a Nyíregyházi Állatparkban. A 450 nap vemhességi idő után világra jött nőstény borjú testmérete - a megszokottakkal ellentétben - a bikákéhoz hasonlít, a 175 centiméter hosszú és 60 kilogrammos utód egy órával születése után már biztosan állt a lábán. Az ellés a múlt hétvégén, a látogatók szeme láttára indult el - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark oktatási osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.
A parkban eddig négy felnőtt nőstény és két hím élt, köztük a hétéves, Vanesa névre keresztelt anyaállat Lengyelországból, az Árpi névre hallgató kilencéves apa Csehországból érkezett az Európai Fajmegőrzési Program keretében. A csapat legifjabb tagja - aki egyébként a kilencedik Nyíregyházán született zsiráf - az első három napban az anyjával élt egy belső istállóban, majd csatlakozott a külső kifutóban zebrákkal és ritka antilopfajokkal élő zsiráfcsaládhoz.
A zsiráfok kilenc alfaját különítik el mintázatuk és afrikai élőhelyük alapján, a Nyíregyházi Állatparkban élő Rothschild-zsiráfok a zoológusként is elismert híres bankár, Walter Rothschild (1868-1937) után kapták a nevüket. Eredetileg Ugandában, Kenyában és Dél-Szudánban őshonosak, ezért Uganda-zsiráfnak is szokták őket nevezni. Veszélyeztetett patásnak számítanak, a természetben kevesebb mint hétszáz egyed él belőlük, a világ állatkertjeiben pedig nagyjából 450 Rothschild-zsiráfot tartanak számon.
A zsiráfok az egyik legkülönlegesebb testfelépítésű emlősök és egyben a világ legmagasabb állatai, testmagasságuk akár 4,5-5,7 méter lehet. A teljes magasságuknak csaknem a felét kitevő hosszú nyakukkal a lombkorona tetejét is elérik. Eltérő magassága miatt a hímek és nőstények a fák különböző szintjein legelnek, amely lehetővé teszi a köztük a táplálékért folyó versengés elkerülését, nyújtózkodásukat hosszabb mellső lábaik segítik. A zsiráfok rendkívül hosszú nyakában, hasonlóan az emlősállatok többségéhez, csak hét nyakcsigolya van, emiatt csak kis mértékben tudják nyakukat görbíteni. Bár a hosszú nyak és lábak a táplálkozáskor nagy segítségére vannak, iváskor problémát jelentenek. A legtöbb zsiráf ilyenkor azt a módszert követi, hogy mellső lábait szétterpeszti, nyakát pedig a víz fölé hajtja. Ebben a testhelyzetben viszont nagyon sebezhetőek, mert nem tudnak rúgni vagy gyorsan elszaladni.
Szerző