Nincs uborkaszezon a hazai álláspiacon

Nyáron is aktívan keresik az új munkaerőt a cégek, leginkább mérnököket, informatikusokat. A feldolgozóiparban viszont leépítések kezdődtek.

Bár a korábbi években uborkaszezonnak számított a nyár az álláspiacon, ma már a cégek június és augusztus között is aktívan keresik az új munkaerőt. Tavaly már a nyári hónapokban is 10 százalékkal több álláshirdetést adtak fel, mint 2017-ben. Az eddigi számok alapján pedig az idei nyár is igen erős – hívta fel a figyelmet Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A turizmus és a vendéglátás mindig nagy munkaerőigénnyel jelentkezik a nyári hónapokban – ez idén sincs másként. A cégek azonban nem csak idénymunkásokat keresnek. Korábban a többi szektorban visszafogottabban hirdettek a cégek, ám az idén nem lankad a nyári hónapokban sem a kereslet például a mérnökök vagy az IT-szakemberek iránt. Előbbi kategóriában 1120, utóbbiban közel 2000 hirdetést tettek közzé a nyár folyamán. Júniusban és júliusban egyaránt több mint 11 ezer álláshirdetést publikáltak a cégek a Profession.hu oldalain.

A nyári időszak tehát legalább annyi lehetőséget rejt az álláskeresők számára, mint az év többi része. Azzal viszont számolni kell, hogy a kiválasztási folyamat a szabadságolások miatt elnyúlik. Tüzes Imre szerint ugyanakkor pusztán a nyaralás miatt ma már nem kell elodázni a munkába állást. Korábban valós félelem lehetett, hogy a nyári munkábaállással kezdődő, jellemzően 3 hónapos próbaidő keresztülhúzza a nyaralási elképzeléseket. Ma már azonban a tudatosabb cégek a jó munkaerő megszerzése érdekében rugalmasabbak e kérdésben – állítja a szakértő.

A cégek hozzáállása talán nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig több mint 80 ezer álláshely áll betöltetlenül az országban: ezek kétharmada a versenyszférában található. (A KSH azokat a pozíciókat számítja ide, amelyek betöltése érdekében a munkáltatók álláshirdetést adtak fel vagy munkaerőközvetítőhöz fordultak.)

Az üres álláshelyek aránya az utóbbi években folyamatosan nőtt: 2015-ben például még csak alig 43 ezer pozícióra kerestek munkaerőt a munkáltatók. A csúcspont 2018 harmadik negyedévében volt, amikor csaknem 88 ezer helyre kerestek embert. Azóta viszont némiképp nagyobb arányban sikerül feltölteni a pozíciókat. A KSH összegzése szerint az idei első negyedévben a legalább 5 fős vállalkozásoknál 57 ezer, a költségvetési szférában pedig 19 ezer álláshely állt üresen. A humán, egészségügyi és szociális ellátás kategóriában több mint 9 ezer embert keresnek, vagyis ezerrel többet, mint tavaly ugyanekkor. Több mint ezerrel több – mintegy 5600 – emberre volna szükség a szállítás, raktározás ágazatban is.

Az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban ugyanakkor az év elején már jelentős visszaesés látszott. A szférában tavaly év elején még több mint 25 ezer betöltetlen álláshely volt, az idei első negyedévben már kevesebb, mint 21 500. Ezen belül a feldolgozóiparban 18 százalékkal kevesebb helyre kerestek embert – igaz, az üres álláshelyek 2,7 százalékos aránya itt még így is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

Azóta a feldolgozóiparban rohamtempóban kezdtek változni a dolgok. Legelőször is azzal, hogy áprilisról májusra virradóra csaknem 3 ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a cégek. Ezután több vállalkozásnál is 4 napos munkahetet vezettek be a csökkenő megrendelésszám miatt. Mint azt László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke lapunknak korábban elmondta: a távozó dolgozók helyét nem töltik be, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, létszámstop van. A járműgyártásban, a fém- és gépiparban visszafogják a termelést: egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést. Mára pedig megkezdődött a saját munkavállalói létszám leépítése is: több helyen már elbocsátásokról tárgyal a szakszervezet. Számítása szerint a szférában, ahol tavaly még több ezer munkavállalót kerestek, három hónap leforgása alatt – a leépítések és a létszámstop miatt – akár 10 ezerrel is lecsökkenhetett az álláshelyek száma.

Az autóiparban vagy az acélipari termékek esetében nemzetközi szinten is érződik a megtorpanás: a diesel-botrány, a Brexit, Donald Trump amerikai elnök vámháborúja együttesen nagy bizonytalanságot okoz, most mindenki a kivárásra játszik. Az, hogy a hazai cégek egyre inkább hagyják csökkenni a munkaerő létszámát, az utóbbi hónapok fejleménye; korábban jellemzően munkaerőhiányról szóltak a hírek. Azt azonban egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz szükség az ágazatban.

Még jól húz a magyar autóipar

Miközben a német ipar éves alapon számított növekedése az elmúlt fél évben átlagosan 2,2 százalékkal visszaesett, addig a hazai ágazat teljesítménye 5,3 százalékkal, a lengyel ipar 5,6 százalékkal, míg a szlovák 6,1 százalékkal növekedett – hívta fel a figyelmet júniusi Inflációs jelentésében a jegybank. Elemzőik szerint a német ipari teljesítmény hátterében egyértelműen a járműgyártás fokozódó ágazatspecifikus problémái húzódnak meg. Rövidtávon a globálisan visszaeső újautó-eladások és a kereskedelmi feszültségek, hosszabb távon a szigorodó emissziós elvárások és az új technológiák előretörése okozza a legnagyobb gondokat. Az Audi első negyedéves jelentése alapján a nyugat-európai termelés lassult, a németországi gyárakban 19 százalékkal kevesebb autót gyártottak az idei első negyedévben, mint 2018 ezen időszakában. A magyar és szlovák Audi gyár termelése ugyanekkor viszont 60 százaléknál is erőteljesebben emelkedett. Mindennek következtében a teljes járműexporton belül Németország súlya közel 10 százalékponttal mérséklődött, a visegrádi országok és az USA részaránya viszont jelentősen nőtt.

A hazai járműipari export változása a jegybank szerint több tényezőhöz is köthető. Egyrészt a Németországba irányuló – elsősorban reexport célú – kivitel dominanciáját a célpiacokra történő közvetlen export váltotta fel. Másrészt a kereskedelmi feszültségek fokozódása - egy esetleges további, Európára is kiterjesztett védővám bevezetésének kockázata - miatt az amerikai gazdaságban erősödött a készletezési aktivitás, ami többletkeresletet teremtett a járműexport iránt. Szintén erősítheti a hazai autógyártást és a járműipari exportot, hogy a hazai Audi gyárban a kifutó modellek gyártásának befejezését követően elindult a Q3-as modell gyártása. A Mercedes autóértékesítése pedig az összes meghatározó kategóriában csökkent az idei első negyedévben, kivéve a Magyarországon is gyártott kompakt kategóriát – írja a jegybank.

Az autógyárak tehát láthatóan még csak a drágábban termelő nyugat-európai egységeikben fogják vissza a termelést, míg az olcsóbb munkaerővel dolgozó üzemekben kitart a lendület. Az egy ideje már nemzetközi összefogásban gondolkodó szakszervezetek vélhetőleg számoltak is egy ilyen forgatókönyvvel. A várható következményeknek elébe menve a német érdekvédők – mint például a német fémipari szakszervezet, az IG Metall - nem véletlenül segíti évek óta tanácsaival és képzésekkel magyar és más kelet-európai kollégáikat. Mint mondják: multinacionális cégek ellen csak multinacionális szervezetként lehet sikeresen fellépni. A győri Audi gyárban év elején lezajlott egyhetes sikeres sztrájk után Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „a német munkavállalóknak érdeke, hogy erősödjenek a közép-kelet-európai szakszervezetek, mert akkor elméletileg drágább is lesz az itteni munkaerő. Ez pedig abba az irányba tereli a döntéshozókat, hogy továbbra is megtartsák a németországi foglalkoztatottsági szintet. Nem titok, hogy saját munkahelyük biztonsága érdekében is támogatnak minket.”

Hogy ez a stratégia beválik-e, egyelőre nem látni. A jegybank azonban arra figyelmeztet: a hazai ipar német konjunktúrától történő elválása várhatóan csak átmenetileg tudja élénkíteni a hazai ipari és export folyamatokat. Az európai ipari konjunktúra tartós lassulása, Németország ipari és feldolgozóipari megrendeléseinek visszaesése a hazai ipari folyamatokra is negatív hatást gyakorolhat. - V. A. D.