Nyakunkon maradt a dinnye

Mára jórészt kiszorultak a magyar termelők a hagyományos piacaikról, lemaradtak a technológiai fejlesztésében, elveszítették versenyképességüket a görög, spanyol, olasz vetélytársakkal szemben.

Felemelte a magyar görögdinnye árát kilónként 99 forintról 119 forintra a Lidl Magyarország. Akár örülhetnének is a termelők a hírnek, hogy az elmúlt napok nyilatkozatháborúját megnyerték és az élelmiszerlánc engedett a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) követelésének és leállította a szerintük indokolatlan árletörő akciót. De örömükbe üröm is vegyülhet.

A multicég a piaci helyzetre, a túlkínálatra hivatkozva érvelt az alacsony árak mellett, ám ezt az érdekvédelmi és szakmai szervezetek cáfolták. Július elején egyébként még 189-299 forint között kínálták a görögdinnyét az élelmiszerláncokban is. A szezon azonban a hűvös, csapadékos tavasz miatt két hetet csúszott, ráadásul a hirtelen beköszöntött kánikula miatt szinte egyszerre érett be a korai és a későbbi érésű gyümölcs.

Az Agrárkamara szerint „ez csak egy egyszerű marketingeszköz arra, hogy becsalogassa a vásárlókat a Lidl. Másrészt pedig kilónként 99 forintos áron nem lehet jó minőségű dinnyét előállítani. A szezonnak ebben a szakaszában – a többéves piaci tapasztalatok alapján – reálisan, a bekerülési költségeket is figyelembe véve, 150 és 200 forint közötti fogyasztói áron lenne árusítható a gyümölcs”. A legtöbb piacon egyébként inkább ilyen árakat látni az árusok standjain.

Ennél azonban bonyolultabb okok váltották ki a „dinnyeháborút”. Bár az igaz, hogy még a 119 forint is legföljebb nagyjából nullszaldósra hozza ki a termelést és legalább 150 forintos kilónkénti ár mellett válna nyereségessé a termelés, de a Lidl érvelése sem teljesen alaptalan.

A 4800 hektáros termőterület ugyan érdemben nem csökkent, ám a termés várhatóan meghaladja majd a tavalyi 180 ezer tonnát és elérheti a 200 ezer tonnát is, ez azonban most inkább teher a termelőknek, mint örömforrás.

Sajnos mára jórészt kiszorultak a magyar termelők és a magyar dinnye a hagyományos piacaikról, a német nyelvterületről, illetve Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából – mondta a Népszavának Göcző Mátyás, az MDE elnöke. Az okok között említette, hogy a hazai termelők lemaradtak a technológiai fejlesztésében, elveszítették versenyképességüket a görög, spanyol, olasz vetélytársakkal szemben. Jelenleg a német területen a spanyolok, a mi régiónkban pedig az olaszok vették át nagyrészt a magyar cégek helyét.

A ma a nemzetközi, de egyre inkább a hazai piacon is egyre népszerűbb 1,5-3 kilós, a fridzsiderekben is kényelmesen elhelyezhető úgynevezett „hűtőszekrény” dinnye a hazai termelés töredéke. A többség egyelőre a hagyományos 15-20 kilós dinnyét termeszti. A magyar görögdinnye minősége ugyan kiváló, ám a korszerűtlen csomagolás miatt a külföldi, de a hazai piacokra is gyakran sérült, ütődött gyümölcsök érkeztek. Emellett egyre kevéssé keresik a hagyományos nagy méretű, nagy súlyú dinnyét. A magyar dinnyeexport zuhanórepülésében ez is szerepet játszott.

Tavaly az Agrárkamara és az egyesület szervezésében Spanyolországban járt a magyar dinnyetermelők egy csoportja, ahol megismerhették a legkorszerűbb csomagoló gépsorokat. Egyre többen szeretnének felzárkózni a versenyképes termeléshez, de az is igaz, hogy a kilónként 99, de még a 119 forintos kilónkénti árból nem tudják a termelők kigazdálkodni a fejlesztéshez elengedhetetlen összegeket. Az olasz, spanyol, görög termelők a magyar piaci ár többszöröséért értékesítik a dinnyéjüket.

A fogyasztóknak természetesen előnyös az olcsó görögdinnye, különösen az alacsony jövedelműek számára jelent még megfizethető vitaminforrást. Ám ha a termelők veszteséggel tudják csak eladni a termésüket, akkor folytatódhat az a folyamat, ami máris megfigyelhető, hogy egyre többen hagynak fel a termesztésével, és ez nem túl biztató a jó minőségű magyar görögdinnye jövőjére nézvést.