Nyakunkon maradt a dinnye

Publikálás dátuma
2019.08.09. 19:19

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Mára jórészt kiszorultak a magyar termelők a hagyományos piacaikról, lemaradtak a technológiai fejlesztésében, elveszítették versenyképességüket a görög, spanyol, olasz vetélytársakkal szemben.
Felemelte a magyar görögdinnye árát kilónként 99 forintról 119 forintra a Lidl Magyarország. Akár örülhetnének is a termelők a hírnek, hogy az elmúlt napok nyilatkozatháborúját megnyerték és az élelmiszerlánc engedett a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) követelésének és leállította a szerintük indokolatlan árletörő akciót. De örömükbe üröm is vegyülhet. A multicég a piaci helyzetre, a túlkínálatra hivatkozva érvelt az alacsony árak mellett, ám ezt az érdekvédelmi és szakmai szervezetek cáfolták. Július elején egyébként még 189-299 forint között kínálták a görögdinnyét az élelmiszerláncokban is. A szezon azonban a hűvös, csapadékos tavasz miatt két hetet csúszott, ráadásul a hirtelen beköszöntött kánikula miatt szinte egyszerre érett be a korai és a későbbi érésű gyümölcs. Az Agrárkamara szerint „ez csak egy egyszerű marketingeszköz arra, hogy becsalogassa a vásárlókat a Lidl. Másrészt pedig kilónként 99 forintos áron nem lehet jó minőségű dinnyét előállítani. A szezonnak ebben a szakaszában – a többéves piaci tapasztalatok alapján – reálisan, a bekerülési költségeket is figyelembe véve, 150 és 200 forint közötti fogyasztói áron lenne árusítható a gyümölcs”. A legtöbb piacon egyébként inkább ilyen árakat látni az árusok standjain. Ennél azonban bonyolultabb okok váltották ki a „dinnyeháborút”. Bár az igaz, hogy még a 119 forint is legföljebb nagyjából nullszaldósra hozza ki a termelést és legalább 150 forintos kilónkénti ár mellett válna nyereségessé a termelés, de a Lidl érvelése sem teljesen alaptalan. A 4800 hektáros termőterület ugyan érdemben nem csökkent, ám a termés várhatóan meghaladja majd a tavalyi 180 ezer tonnát és elérheti a 200 ezer tonnát is, ez azonban most inkább teher a termelőknek, mint örömforrás. Sajnos mára jórészt kiszorultak a magyar termelők és a magyar dinnye a hagyományos piacaikról, a német nyelvterületről, illetve Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából – mondta a Népszavának Göcző Mátyás, az MDE elnöke. Az okok között említette, hogy a hazai termelők lemaradtak a technológiai fejlesztésében, elveszítették versenyképességüket a görög, spanyol, olasz vetélytársakkal szemben. Jelenleg a német területen a spanyolok, a mi régiónkban pedig az olaszok vették át nagyrészt a magyar cégek helyét. A ma a nemzetközi, de egyre inkább a hazai piacon is egyre népszerűbb 1,5-3 kilós, a fridzsiderekben is kényelmesen elhelyezhető úgynevezett „hűtőszekrény” dinnye a hazai termelés töredéke. A többség egyelőre a hagyományos 15-20 kilós dinnyét termeszti. A magyar görögdinnye minősége ugyan kiváló, ám a korszerűtlen csomagolás miatt a külföldi, de a hazai piacokra is gyakran sérült, ütődött gyümölcsök érkeztek. Emellett egyre kevéssé keresik a hagyományos nagy méretű, nagy súlyú dinnyét. A magyar dinnyeexport zuhanórepülésében ez is szerepet játszott. Tavaly az Agrárkamara és az egyesület szervezésében Spanyolországban járt a magyar dinnyetermelők egy csoportja, ahol megismerhették a legkorszerűbb csomagoló gépsorokat. Egyre többen szeretnének felzárkózni a versenyképes termeléshez, de az is igaz, hogy a kilónként 99, de még a 119 forintos kilónkénti árból nem tudják a termelők kigazdálkodni a fejlesztéshez elengedhetetlen összegeket. Az olasz, spanyol, görög termelők a magyar piaci ár többszöröséért értékesítik a dinnyéjüket. A fogyasztóknak természetesen előnyös az olcsó görögdinnye, különösen az alacsony jövedelműek számára jelent még megfizethető vitaminforrást. Ám ha a termelők veszteséggel tudják csak eladni a termésüket, akkor folytatódhat az a folyamat, ami máris megfigyelhető, hogy egyre többen hagynak fel a termesztésével, és ez nem túl biztató a jó minőségű magyar görögdinnye jövőjére nézvést. 
Szerző

324,20 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.09. 08:17
Illusztráció: Shutterstock
Kevéssé változott, vegyesen alakult a főbb devizákkal szemben a forint árfolyama péntekre virradóra a nemzetközi devizapiacon.
Az eurót a csütörtök esti 324,21 forinttal közel megegyező 324,20 forinton jegyezték péntek reggel fél nyolc előtt a bankközi piacon. 
A dollár jegyzése 289,35 forintról 289,53 forintra emelkedett, a svájci franké pedig 296,50 forintról 297,31 forintra ment fel.
Szerző

Sok-sok pénzért adhat el adatokat a kormány a dohánycégeknek - ha akar

Publikálás dátuma
2019.08.09. 07:48
Képünk illusztráció!
Fotó: Népszava
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában.
Még ebben az évben úgy módosíthatják a trafiktörvényt, hogy a dohányboltosok és a nagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól írja a HVG.  „A 2012-től érvényes trafiktörvény csak a kezdet volt, a következő lépés a dohányzás teljes tiltása kell hogy legyen –  mondta Lázár János Siófokon, az egyik legnagyobb itthoni dohányipari konferencián”. Kijelentéseit azóta törvényjavaslat is követte: a múlt hónap elején a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot, és legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, az EU-ban elsőként füstmentes országgá váljon. Ez azonban nem kivitelezhető, és a kormánynak sem érdeke, hogy betiltsa a dohányzást, ugyanis:
  • az állam jövedéki adóból származó bevétele ugyanis csak 2018-ban 1111,9 milliárd forintot tett ki, ami 89,8 milliárddal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
  • ebből a dohánytermékek jövedéki adója 343,3 milliárdra rúgott, 58,6 milliárddal többre, mint 2017-ben.
  • ráadásul korlátozásával az Orbán-kormány gazdasági holdudvara is sokat veszítene
Az új rendszer lényege az lesz, hogy minden dohánytermék) egyedi azonosítót fog kapni, ami alapján a DAKIR-ban valós időben, pontosan tudni lehet majd, éppen hol jár a gyártótól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig a dohány.

A lap forrásai szerint a jövőben pedig kizárólag trafikban lehet majd új típusú, dohányzást helyettesítő terméket, nikotinmentes utántöltő flakont és gyógyszernek nem minősülő nikotintartalmú terméket vásárolni. A javaslatban ugyan nem szerepel, hogy ezeket a termékeket csak és kizárólag az OBDE-tól lehessen beszerezni, ám gyakorlatban feltehetően mégis onnan fogják, ha az új törvény életbe lép. Információik szerint, Lázár kifejezett kérése volt, hogy az ODBE szolgáltatása részévé tehesse a rendelkezésére álló fontos piaci információk kezelését. Ennek érdekében a trafiktörvényt úgy módosítanák, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátással „szervesen összefüggő tevékenységek” köre a következőkkel bővülne:  
  • a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása,
  • továbbá a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesitése érdekében végzett közreműködői tevékenység ellenőrzése.
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában.  Az adatoknak komoly piaci értékük van, ehhez hasonló adatbázissal a gyártók nem rendelkeznek.
A parlament honlapján is olvasható törvénymódosító javaslatban semmi sem tiltja, hogy az ODBE pénzért árulja az adatokat, a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy hasznosítanák az adatokat.

A gyártók most maguk végzik a piackutatást, ezt venné el tőlük az ODBE. 
Szerző
Témák
dohány