Ferenc pápának politikai szempontból az egyik legfontosabb megnyilatkozása volt a La Stampa című olasz lapban megjelent interjúja. Rendkívül keményen ítélte el a nacionalizmust és szuverenizmust éppen akkor, amikor Olaszország aligha kerüli el az előrehozott választást, amelynek a favoritja Matteo Salvini bevándorlás- és unióellenes pártja, a Liga. A pápa hitet tett az egységes Európai Unió mellett. „Európa nem eshet szét” – hangoztatta. Szerinte az Európai Bizottság elnökének választott Ursula von der Leyen „alkalmas lehet arra, hogy felélessze az alapító atyák erejét”.
A nacionalizmus és szuverenizmus erősödésével kapcsolatban kijelentette: „Aggódom, mert elhangzanak olyan megnyilatkozások, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: ’Előbb mi! Mi…, mi…’- e gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne zárkózzon el a többiektől. (…) A szuverenizmus túlzás, amely rendre rosszul végződik: háborúkhoz vezet” – hangoztatta a pápa, aki szerint ugyanilyen veszélyei vannak a populizmusnak is.
Bár a torinói lapban megjelent interjú óriási feltűnést keltett, valójában az elhangzottak nem újak. A populizmus és a nácizmus összefüggéseire már a spanyol El Paísnak 2017 januárjában adott interjújában is rámutatott. A populista mozgalmak előretörésével kapcsolatban akkor megjegyezte: „Hitlert a nép választotta meg, amit aztán tönkretett. A válság idején hajótörést szenved az értékítélet”.
Ferenc pápa már több ízben felhívta a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és az idegengyűlölet veszélyeire. Amikor tavaly fogadta a xenofóbiáról szóló egyik nemzetközi konferencia résztvevőit, kifejtette, a jelenség láttán nem szabad közömbösnek maradni, és úgy vélte, hogy már az iskolában arra kell tanítani a diákokat: fogadják el embertársaikat.
Két évvel ezelőtt a német Die Zeitnek adott interjújában szintén elutasította a populizmust, amely – mint rámutatott – „a gonosztól való, és az elmúlt évszázad megmutatta, milyen rossz vége lehet”.
A pápa a papokat is figyelmezteti arra, kerüljék a rasszizmust és a populizmust. Erről beszélt idén májusban, amikor a lateráni székesegyházban találkozott a római egyházmegye lelkipásztoraival. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy idén januárban a Német Katolikus Püspöki Konferencia dokumentumot adott ki „Ellenállni a populizmusnak” címmel. A német főpapok egy része keményen bírálta a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amint az olasz főpapok egy része sem rejtette véka alá a Ligával szembeni bírálatait.
Mindenképpen érdekes azonban, hogy Ferenc pápa miért éppen most hívta fel a figyelmet a nacionalizmus, a populizmus és a szuverenizmus veszélyeire. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az egy héttel korábban a texasi El Pasóban végrehajtott támadás, amelyben több mint 20 ember vesztette életét.
Az elkövető fehér bőrű férfi volt, aki a „hispánok inváziója elleni tiltakozásként” hajtotta végre a vérfürdőt. Ugyanakkor az elkövető Trump bevándorlásellenes megállapításait visszhangozta, amiből arra következtethetünk: a pápa bírálata nem csak a merénylőt érinti, hanem minden olyan politikust, aki nacionalista, populista politikájával veszélybe sodorhatja saját népét, Európát és akár az egész világot.
