Függőben Bige László kénsavgyára

Publikálás dátuma
2019.08.11. 17:39

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
A cég szűkszavúan csak annyit mond, hogy folyamatosan egyeztet a hatóságokkal.
A Bige Holding nem kért sürgős döntést kénsavgyára felfüggesztése ügyében a másodfokú bíróságtól – tudtuk meg az illetékes Fővárosi Törvényszéken. Ez azt jelenti, hogy az ítélkezési szünet augusztus 20-i vége előtt már nem helyezhetik ideiglenesen hatályon kívül a katasztrófavédelem nagy vitát kiváltó döntését. Igaz, ez esetben nem is a Bige Holdingnak áll a zászló, hisz az első fokon döntő Debreceni Törvényszék eme ügyben a hatóságnak adott igazat. A Bige Holding szolnoki kénsav- és kriolitgyára működési tilalmáról kiadott hatósági határozat kapcsán ugyanakkor nemrég a Fővárosi Törvényszék éppenséggel a cégnek kedvező, jogerős végzést hozott. Eszerint a két üzem a per alatt is üzemelhet. Tekintve ugyanakkor, hogy a kénsavgyár felfüggesztéséről szóló másik határozat köztes végzésének ügye még másodfokú döntésre vár, egyelőre csak a kriolitgyár indult újra. Igaz, ismereteink szerint a két, látszólag ellentmondó döntést valamiképp értelmezve most a Bige Holding, a hatósággal egyeztetve, mégis megpróbálja újraindítani a kénsavgyárat, legalábbis próbaüzemben. Igaz, az illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a múlt hét elején lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kénsavgyár a felfüggesztés azonnali hatályáról szóló másodfokú végzés híján nem indítható el. A Bige Holding megkeresésünkre az ügy kapcsán csupán annyit közölt, hogy a kénsavgyár újraindításáról folyamatosan egyeztetnek a hatósággal és további tájékoztatást nem kívánnak adni. A Bige Holding tulajdonosa, Bige László nagyvállalkozó az eljárások kapcsán korábban abbéli véleményének adott hangot, hogy egyes oligarchák hatósági segédlettel, ingyen ki akarják forgatni a vagyonából, de nem hagyja magát. Így júniusban még a teljes gyártelep bezárására is késznek mutatkozott.
Szerző

Ezrével veszik a kínaiak a fővárosi lakásokat

Publikálás dátuma
2019.08.10. 17:47

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Előszeretettel vásárolnak lakást a külföldiek Budapesten, ami – főként a belvárosban – igencsak felhajtja az árakat.
Összesen 7300 külföldi vett lakást Magyarországon tavaly, ami nem mondható éppen kiemelkedőnek, tekintve, hogy 2018-ban csaknem 164 ezer lakást cserélt gazdát az országban. Így országos szinten a külföldiek lakásvásárlási költései sem számítanak túl jelentősnek, hiszen mindössze 2,3 százalékot tesznek ki. Sőt, a 2017-es 4,8 százalékos részesedéshez képest ez komoly visszaesést is jelent. Ha azonban csupán a fővárost szemléljük, egészen más képet kapunk. Minden negyedik külföldi ugyanis a belső pesti kerületekben vásárol. Költéseik súlya pedig Budapesten már 12 százalékot tesz ki - holott 2017-ben még nem érte el a 10 százalékot sem -, a pesti belső kerületekben pedig 26 százalékra rúg. Mindez a KSH friss lakáspiaci elemzéséből derül ki, amely szerint a fenti folyamatok nagymértékben magyarázzák a belvárosi lakásárak elszabadulását. Ami persze maga után vonja a külsőbb kerületek ingatlanainak drágulását is, hiszen a többség számára már megfizethetetlen belső kerületből kifelé igyekeznek a magyar családok. A nagyobb kereslet pedig a piac törvényei szerint magasabb árakat is generál. Hogy a folyamat még most sem állt meg, azt jól mutatja a jegybank friss adatsora, amely szerint Budapesten több mint 24 százalékkal drágultak a lakások 2018 és 2019 első negyedéve között. Ez egyben azt is jelenti, hogy Budapesten a korábbi lassulást követően ismét felgyorsult a lakásárak emelkedése. A vidék ingatlanárak még gyorsabb tempójú emelkedésének köszönhetően a vidéki és a fővárosi ingatlanárak között ezzel együtt is egyre szűkül az olló, ám a fővárosban még mindig sokkal drágábban lehet csak lakáshoz jutni. Tavaly Budapesten a használt lakások átlagosan 29,5 millió forintba kerültek, azaz 5,1 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A megyeszékhelyeken ezalatt 2,4 millió forinttal, 15,4 millió forintra nőtt az átlagos lakásár. A külföldiek érdekes módon vidéken ennél kevesebbet - átlagosan 13,5 millió forintot költöttek - lakásvásárlásra, a fővárosban viszont többet, 40 millió forint feletti összegeket adtak ki egy-egy ingatlanra.
A KSH statisztikái szerint Magyarországon leginkább a németek, a kínaiak és a románok szeretnek ingatlant vásárolni. A fővárosban a Kínából érkező vevők vették meg a legtöbb, összesen 1005 lakást. A kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek több mint 90 százaléka egyébként is csak Budapesten vásárol, utóbbi két nemzet tagjai ugyanakkor együttesen is alig több, mint 400 lakást vettek csak. A franciák 79, az olaszok 60 százaléka is a fővárosi lakásokra pályázik, a briteknek és az oroszoknak pedig a fele célozza Budapestet. Ami pedig a költéseket illeti: a fővárosban messze a Vietnámból, Kínából és Franciaországból érkezők adják ki a legtöbb pénzt - átlagosan 43–45 millió forintot – egy-egy lakásra. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a külföldiek alapvetően három okból vásárolnak Budapesten lakást. Jelentős részük befektetési céllal, a számos európai fővároshoz képest még mindig alacsonyabb árak és a könnyű kiadhatóság révén kecsegtető jó hozamok miatt vásárol itt ingatlant. Ezek a főként Izraelből, az Egyesült Királyságból és Oroszországból érkező vevők elsősorban a belvárost célozzák. A kínaiakra mindez kevésbé jellemző: ők a külsőbb kerületekben is szívesen vásárolnak, többnyire ott, ahol kereskedelmi érdekeltségeik is vannak. Zömmel ők alkotják azt a csoportot, akik azért vesznek Budapesten külföldiként lakást, mert hosszabb távon is itt szeretnének élni. A harmadik csoport pedig a kettő közti átmenet: ők csak néhány évig maradnak, ám arra az időre sem szeretnének bérleti díjat fizetni, ezért inkább saját lakást vesznek, amit később haszonnal tudnak továbbadni.

A magyar lakások drágultak a legjobban az EU-ban

Ma már egyébként a külföldieket nem lehet átverni és „aranyáron” eladni nekik a lakásokat, mint az korábban jellemző próbálkozás volt sok eladónál, amint „kiszagolták” a „pénzes” külföldi vevőt – jegyezte meg Balogh László. Ma már a külföldi vásárlók is tisztában vannak ugyanis a budapesti ingatlanpiaci viszonyokkal, sőt, nem ritkán több európai fővárosban is rendelkeznek már lakásokkal. Csaknem 17 százalékkal emelkedtek a lakásárak az Eurostat lakáspiaci árindexe szerint az EU-tagállamokban az idei első negyedévben 2015 óta. Magyarországon ezidő alatt 60 százalékos volt a drágulás, ami azt jelenti, hogy hazánkban nőttek a leggyorsabb tempóban a lakásárak. A második helyen Izland szerepel 46 százalékos áremelkedéssel, de több európai országban is meghaladta a növekedés mértéke a 30 százalékot.  

Szerző

Nincs uborkaszezon a hazai álláspiacon

Publikálás dátuma
2019.08.10. 08:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nyáron is aktívan keresik az új munkaerőt a cégek, leginkább mérnököket, informatikusokat. A feldolgozóiparban viszont leépítések kezdődtek.
Bár a korábbi években uborkaszezonnak számított a nyár az álláspiacon, ma már a cégek június és augusztus között is aktívan keresik az új munkaerőt. Tavaly már a nyári hónapokban is 10 százalékkal több álláshirdetést adtak fel, mint 2017-ben. Az eddigi számok alapján pedig az idei nyár is igen erős – hívta fel a figyelmet Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője. A turizmus és a vendéglátás mindig nagy munkaerőigénnyel jelentkezik a nyári hónapokban – ez idén sincs másként. A cégek azonban nem csak idénymunkásokat keresnek. Korábban a többi szektorban visszafogottabban hirdettek a cégek, ám az idén nem lankad a nyári hónapokban sem a kereslet például a mérnökök vagy az IT-szakemberek iránt. Előbbi kategóriában 1120, utóbbiban közel 2000 hirdetést tettek közzé a nyár folyamán. Júniusban és júliusban egyaránt több mint 11 ezer álláshirdetést publikáltak a cégek a Profession.hu oldalain.  A nyári időszak tehát legalább annyi lehetőséget rejt az álláskeresők számára, mint az év többi része. Azzal viszont számolni kell, hogy a  kiválasztási folyamat a szabadságolások miatt elnyúlik. Tüzes Imre szerint ugyanakkor pusztán a nyaralás miatt ma már nem kell elodázni a munkába állást. Korábban valós félelem lehetett, hogy a nyári munkábaállással kezdődő, jellemzően 3 hónapos próbaidő keresztülhúzza a nyaralási elképzeléseket. Ma már azonban a tudatosabb cégek a jó munkaerő megszerzése érdekében rugalmasabbak e kérdésben – állítja a szakértő. A cégek hozzáállása talán nem is olyan meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy még mindig több mint 80 ezer álláshely áll betöltetlenül az országban: ezek kétharmada a versenyszférában található. (A KSH azokat a pozíciókat számítja ide, amelyek betöltése érdekében a munkáltatók álláshirdetést adtak fel vagy munkaerőközvetítőhöz fordultak.) Az üres álláshelyek aránya az utóbbi években folyamatosan nőtt: 2015-ben például még csak alig 43 ezer pozícióra kerestek munkaerőt a munkáltatók. A csúcspont 2018 harmadik negyedévében volt, amikor csaknem 88 ezer helyre kerestek embert. Azóta viszont némiképp nagyobb arányban sikerül feltölteni a pozíciókat. A KSH összegzése szerint az idei első negyedévben a legalább 5 fős vállalkozásoknál 57 ezer, a költségvetési szférában pedig 19 ezer álláshely állt üresen. A humán, egészségügyi és szociális ellátás kategóriában több mint 9 ezer embert keresnek, vagyis ezerrel többet, mint tavaly ugyanekkor. Több mint ezerrel több – mintegy 5600 – emberre volna szükség a szállítás, raktározás ágazatban is. Az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban ugyanakkor az év elején már jelentős visszaesés látszott. A szférában tavaly év elején még több mint 25 ezer betöltetlen álláshely volt, az idei első negyedévben már kevesebb, mint 21 500. Ezen belül a feldolgozóiparban 18 százalékkal kevesebb helyre kerestek embert – igaz, az üres álláshelyek 2,7 százalékos aránya itt még így is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot. Azóta a feldolgozóiparban rohamtempóban kezdtek változni a dolgok. Legelőször is azzal, hogy áprilisról májusra virradóra csaknem 3 ezer kölcsönzött munkaerőtől váltak meg a cégek. Ezután több vállalkozásnál is 4 napos munkahetet vezettek be a csökkenő megrendelésszám miatt. Mint azt László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke lapunknak korábban elmondta: a távozó dolgozók helyét nem töltik be, a határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, létszámstop van. A járműgyártásban, a fém- és gépiparban visszafogják a termelést: egyre több cég áll át az eddigi három műszakról kettőre, sok helyen megszüntették a hétvégi munkavégzést. Mára pedig megkezdődött a saját munkavállalói létszám leépítése is: több helyen már elbocsátásokról tárgyal a szakszervezet. Számítása szerint a szférában, ahol tavaly még több ezer munkavállalót kerestek, három hónap leforgása alatt – a leépítések és a létszámstop miatt – akár 10 ezerrel is lecsökkenhetett az álláshelyek száma. Az autóiparban vagy az acélipari termékek esetében nemzetközi szinten is érződik a megtorpanás: a diesel-botrány, a Brexit, Donald Trump amerikai elnök vámháborúja együttesen nagy bizonytalanságot okoz, most mindenki a kivárásra játszik. Az, hogy a hazai cégek egyre inkább hagyják csökkenni a munkaerő létszámát, az utóbbi hónapok fejleménye; korábban jellemzően munkaerőhiányról szóltak a hírek. Azt azonban egyelőre nem látni, hogy átmeneti megtorpanásról van-e szó, vagy tartósan kevesebb munkaerőre lesz szükség az ágazatban.     

Leépítésekre készül a Bosch

Leépítésekre készül és az autógyártás stagnálására számít a következő években a Bosch, a világ legnagyobb autóipari beszállítója. Volkmar Denner, a német társaság igazgatótanácsának elnöke a Süddeutsche Zeitungnak azt mondta: az új autók piaca jóval gyengébben fejlődik, mint ahogy egy éve gondolták.  Európában, Indiában, Kínában, az Egyesült Államokban mindenütt - akár 10 százalékot meghaladó - visszaesés volt. Szerinte az iparágnak nem átmeneti visszaeséssel kell számolnia.  A "hátszél elült" - fogalmazott a Bosch vezetője az MTI által szemlézett interjúban, megjegyezve: más területeken, köztük a gépgyártási üzletágban ugyan jobb a helyzet, de az új megrendelések állományának csökkenésében érezhető a gazdasági konjunktúra visszaesése.   A Boscht különösen megviselik a Volkswagen csoportnál 2015-ben kitört dízelbotrány hatásai, mert a társaság jelentős részt ural a dízeltechnológia területén. A gondok miatt a világszerte nagyjából 400 ezer munkavállalót foglalkoztató csoport az idén nem tudja tovább növelni nyereségét, árbevétele a tavalyi szinten lesz. Mindennek lesznek "kihatásai a munkatársakra", főleg a dízeltechnológiával foglalkozó üzemekben, hiszen "reagálnunk kell a kereslet csökkenésére" - mondta Volkmar Denner. Egyelőre nem tudni,  mekkora leépítésre lesz szükség, de igyekeznek majd a lehető legkíméletesebben eljárni, például korai nyugdíjazással élni, vagy az időszakosan foglalkoztatottak számát csökkenteni.  A Bosch magyarországi leányvállalata az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, a tavalyi 1200 fős bővüléssel  alkalmazottinak száma 14 800 főre nőtt. Ficzere Ferenc kommunikációs igazgató a Népszava érdeklődésére elmondta: a cégcsoportnál a piaci átalakulást a munkatársak át- és továbbképzésével segítik, és arra törekednek, hogy munkaerő-átcsoportosítással hosszú távon elkerülhető legyen a létszámcsökkentés Magyarországon. A dolgozók elsősorban az elektronikus autóalkatrészgyártás, a technológiafejlesztés ismereteit sajátíthatják el. Jelenleg is számos álláshirdetésük él, elsősorban mérnököket keresnek. Ficzere Ferenc emlékeztetett: év elején jelezték, hogy 2019-ben a globális GDP 2,3 százalékos  csökkenésére számítanak, ami a legtöbb piaci szegmensüket érinti. A gazdasági visszaesés különösen a gépjárműiparban észlelhető, és a mobilitás átalakulása kihívások és egyben lehetőségek elé is állítja a Bosch-t. Hogy ezen  tényezőknek a magyarországi telephelyek tekintetében milyen konkrét hatása lesz, még nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni, de a Bosch már a korai fázisban elkezdte a felkészülést  a kihívásokra. - B. M.

Az egész unióban jelentős a munkaerőhiány

Nőtt a betöltésre váró álláshelyek aránya Európai Unióban: a 28 tagállamra vonatkozó adatok alapján a tavalyi utolsó negyedévben 100 álláshelyből 2,3 állt üresen, szemben az egy évvel korábbi 2-es értékkel. Az üres álláshelyek aránya változatlanul Csehországban volt a legmagasabb. Itt 100-ból 6 helyre kerestek embert. Magyarország a 2,7 százalékos értékével meghaladta az uniós átlagot. Ennél magasabb értéket Csehországon kívül Belgiumban (3,4 százalék), Németországban (3,4 százalék), Ausztriában (3,1 százalék), valamint Hollandiában (2,9 százalék) mértek. A válság utóhatásával küzdő Görögország esetében viszont az arány mindössze 0,4 százalék volt. 

Még jól húz a magyar autóipar

Miközben a német ipar éves alapon számított növekedése az elmúlt fél évben átlagosan 2,2 százalékkal visszaesett, addig a hazai ágazat teljesítménye 5,3 százalékkal, a lengyel ipar 5,6 százalékkal, míg a szlovák 6,1 százalékkal növekedett – hívta fel a figyelmet júniusi Inflációs jelentésében a jegybank. Elemzőik szerint a német ipari teljesítmény hátterében egyértelműen a járműgyártás fokozódó ágazatspecifikus problémái húzódnak meg. Rövidtávon a globálisan visszaeső újautó-eladások és a kereskedelmi feszültségek, hosszabb távon a szigorodó emissziós elvárások és az új technológiák előretörése okozza a legnagyobb gondokat. Az Audi első negyedéves jelentése alapján a nyugat-európai termelés lassult, a németországi gyárakban 19 százalékkal kevesebb autót gyártottak az idei első negyedévben, mint 2018 ezen időszakában. A magyar és szlovák Audi gyár termelése ugyanekkor viszont 60 százaléknál is erőteljesebben emelkedett. Mindennek következtében a teljes járműexporton belül Németország súlya közel 10 százalékponttal mérséklődött, a visegrádi országok és az USA részaránya viszont jelentősen nőtt. A hazai járműipari export változása a jegybank szerint több tényezőhöz is köthető. Egyrészt a Németországba irányuló – elsősorban reexport célú – kivitel dominanciáját a célpiacokra történő közvetlen export váltotta fel. Másrészt a kereskedelmi feszültségek fokozódása - egy esetleges további, Európára is kiterjesztett védővám bevezetésének kockázata - miatt az amerikai gazdaságban erősödött a készletezési aktivitás, ami többletkeresletet teremtett a járműexport iránt. Szintén erősítheti a hazai autógyártást és a járműipari exportot, hogy a hazai Audi gyárban a kifutó modellek gyártásának befejezését követően elindult a Q3-as modell gyártása. A Mercedes autóértékesítése pedig az összes meghatározó kategóriában csökkent az idei első negyedévben, kivéve a Magyarországon is gyártott kompakt kategóriát – írja a jegybank. Az autógyárak tehát láthatóan még csak a drágábban termelő nyugat-európai egységeikben fogják vissza a termelést, míg az olcsóbb munkaerővel dolgozó üzemekben kitart a lendület. Az egy ideje már nemzetközi összefogásban gondolkodó szakszervezetek vélhetőleg számoltak is egy ilyen forgatókönyvvel. A várható következményeknek elébe menve a német érdekvédők – mint például a német fémipari szakszervezet, az IG Metall - nem véletlenül segíti évek óta tanácsaival és képzésekkel magyar és más kelet-európai kollégáikat. Mint mondják: multinacionális cégek ellen csak multinacionális szervezetként lehet sikeresen fellépni. A győri Audi gyárban év elején lezajlott egyhetes sikeres sztrájk után Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnöke ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak adott interjújában: „a német munkavállalóknak érdeke, hogy erősödjenek a közép-kelet-európai szakszervezetek, mert akkor elméletileg drágább is lesz az itteni munkaerő. Ez pedig abba az irányba tereli a döntéshozókat, hogy továbbra is megtartsák a németországi foglalkoztatottsági szintet. Nem titok, hogy saját munkahelyük biztonsága érdekében is támogatnak minket.” Hogy ez a stratégia beválik-e, egyelőre nem látni. A jegybank azonban arra figyelmeztet: a hazai ipar német konjunktúrától történő elválása várhatóan csak átmenetileg tudja élénkíteni a hazai ipari és export folyamatokat. Az európai ipari konjunktúra tartós lassulása, Németország ipari és feldolgozóipari megrendeléseinek visszaesése a hazai ipari folyamatokra is negatív hatást gyakorolhat.  - V. A. D.
Szerző